Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 25. részében dr. Ritter Marianna ügyvéd, az iLex társalapítója ismerteti az új Ptk. egyik új jogintézményére, a sérelemdíjra vonatkozó legfontosabb szabályokat.
A 2014. évtől hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben a korábban ellentmondásosan értelmezett és alkalmazott nem vagyoni kártérítés helyébe új jogintézmény, a sérelemdíj lépett.
A sérelemdíj szabályozása kiemelkedő újdonság, mert szakít azzal a korábban évtizedeken keresztül fennálló, azaz meglehetősen állandónak tekinthető jogi szabályozási besorolással, amely az ilyen típusú jogsértést a kárfogalom körében rendelte kezelni.
Az új Ptk. a személyiségi jogsértés áldozatát mentesíti a jogsértéssel együtt járó hátrány bekövetkeztére vonatkozó hosszadalmas és sokszor igen összetett bizonyítási eljárás lefolytatásától (természetesen a sérelem bekövetkeztének a tényét bizonyítani kell).
A régi Ptk. (1959. évi IV. tv.) 84 § (1) bekezdése e) pontja alapján – személyiségi jog megsértése esetén – nem vagyoni kártérítés volt követelhető, s ami nagyon fontos: követelhető ma is, a régi Ptk szabályai szerint, ha az új Ptk. hatálybalépése előtt megkezdett, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartás – ideértve a mulasztást is – áll fenn, még akkor is, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik (2013. évi CLXXVII. tv.).
A nem vagyoni kártérítés fogalmát és leírását a régi Ptk 354. §-ából az 1993. évi XCII. törvény ugyan már korábban hatályon kívül helyezte, de a 355 §- ban foglaltak szerint a kárért felelős személy mind a vagyoni, mind a nem vagyoni kár megtérítésére köteles volt. Kártérítés címén pedig nem kizárólag a károsultat ért vagyoni, de a nem vagyoni hátrány csökkenéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges kárpótlás és költség, valamint a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés és az elmaradt vagyoni előny is megtérítendő volt.
A régi Ptk szerinti nem vagyoni kártérítés jellemzően azzal járt együtt, hogy a károsult félnek bizonyítania kellett, hogy őt a sérelem kapcsán joghátrány érte. Ezzel szemben az új Ptk. 6:2. § (1) bekezdéséből és a 2:52. § (1) és (2) bekezdéseiből az következik, hogy a jogalkotó a sérelemdíjat leválasztotta a kárfogalomról, az alábbiak szerint:
- Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
- A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
- A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.
Az új Ptk. 6:2 §-ában foglaltak szerint a kötelemkeletkeztető tények közé került a személyiségi jogot sértő magatartás is, ezért ilyen esetben a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma egyik 2013. évi kollégiumi véleménye szerint a keresetlevélben kizárólag a jogsértés előadása szükséges – azzal azonban, hogy a jogsértés tárgyának megnevezése folytán (valamely személy személyiségi jogában való megsértése) indokolt a megsértett személyiségi jog megjelölése is.
Az új Ptk. szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
dr. Ritter Marianna ügyvéd
iLex társ-alapító
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com
