A kohéziós politika korszerűsítését javasolja az Európai Bizottság.
Az EU gazdasága fellendülőben van, de további beruházási erőfeszítésekre van szükség a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli tartós szakadék áthidalása érdekében. A 2021–2027 közötti időszakra szóló 373 milliárd eurós kerettel a jövőbeli kohéziós politika rendelkezik az e szakadék áthidalását elősegítő beruházási erővel. A forrásokat továbbra is azokba a régiókba irányítja, ahol szükség van az unió többi részéhez való felzárkózásra. Emellett továbbra is erős és közvetlen kapcsolatot tart fenn az EU, valamint az EU régiói és városai között – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke a következőket mondta: „A következő évtizedben a kohéziós politika segíteni fogja az összes régiót az ipar modernizálásában és az innovációba, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra való átállásba történő beruházásban. Emellett javaslatunk hozzájárul a vállalkozásbarát európai környezethez, meghatározva a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a beruházásokhoz szükséges feltételeket.”
Corina Creţu, a regionális politikáért felelős uniós biztos kijelentette: „A mai napon javaslatot teszünk egy olyan kohéziós politikára, amely minden régióra vonatkozik, és senkit nem hagy cserben. Rugalmasabbá tettük, hogy alkalmazkodjunk az új prioritásokhoz, és jobban védelmezzük polgárainkat. A szabályokat egyszerűsítettük: ez előnyös lesz a kisvállalkozásoktól kezdve a vállalkozókon át az iskolákig és kórházakig, megkönnyítve számukra az alapokhoz való hozzáférést.”
Prioritások
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által finanszírozott beruházások zöme az innovációra, a kisvállalkozások támogatására, a digitális technológiákra és az ipari modernizációra fog irányulni. Emellett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság felé történő elmozdulásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre is kiterjed, megvalósítva a Párizsi Megállapodásban foglaltakat.
Testre szabott megközelítés
- Beruházás valamennyi régióban: A növekedés vagy a jövedelem terén továbbra is lemaradásban lévő régiók – főként Dél- és Kelet-Európában – a jövőben is jelentős uniós támogatásban részesülnek. A kohéziós politika azonban minden régióban folytatja a beruházásokat, mivel számos európai régió – többek között a gazdagabb tagállamokban elhelyezkedők – küzd az ipari átalakulással, a munkanélküliséggel és a globalizált gazdaságban való helytállás okozta kihívásokkal.
- Testreszabott megközelítés: A kohéziós politika 3 régiókategóriát tart meg: kevésbé fejlett, átmeneti és fejlettebb régiók. Az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az alacsony jövedelmű és alacsony növekedésű régiók felzárkózásának elősegítése érdekében az egy főre jutó GDP továbbra is a források elosztásának elsődleges kritériuma marad. Emellett új kritériumok kerülnek bevezetésre, melyek célja, hogy jobban tükrözzék a valós helyzetet: a munkanélküliséget, az ifjúsági munkanélküliséget, az alacsonyabb képzettségi szintet, az éghajlatváltozást és a migránsok befogadását és integrációját.
- Helyi vezetés: A 2021–2027-es kohéziós politika olyan Európát tükröz, amely a helyi szinten vezetett fejlesztési stratégiák támogatásával eszközöket biztosít. A helyi, városi és területi hatóságok aktívabban részt vesznek az uniós források kezelésében, míg a megnövelt társfinanszírozási arányok javítják a régiókban és városokban az uniós finanszírozású projektekkel kapcsolatos felelősségvállalást.
Világosabb szabályok, rugalmasabb keret
- A pénzeszközökhöz való hozzáférés egyszerűsítése: A Bizottság a következő hosszú távú uniós költségvetés keretében az összetett szabályok egyszerűsítését javasolja, hogy azok kevesebb bürokráciát és kevésbé szigorú ellenőrzéseket vonjanak maguk után az uniós támogatásban részesülő vállalkozások és vállalkozók számára.
- Egységes szabálykönyv: Egy egységes szabálykönyv 7 uniós alapra terjed ki, melyeket a tagállamokkal partnerségben hajtanak végre („megosztott irányítás”); ez megkönnyíti majd az uniós alapok programirányítóinak feladatait. Emellett elősegíti a szinergiákat – például a kohéziós politikai alapok és a Menekültügyi és Migrációs Alap között – a migránsokra vonatkozó helyi integrációs stratégiák kidolgozásában. A keret lehetővé teszi az uniós költségvetési eszköztár más alapokkal való hatékonyabb összekapcsolását is; a tagállamok például dönthetnek úgy, hogy a kohéziós politika forrásainak egy részét átcsoportosítják az InvestEU programba.
- A szükségletekhez való alkalmazkodás: Az új keret a hosszú távú beruházási tervezéshez szükséges stabilitást ötvözi az előre nem látható események kezeléséhez szükséges megfelelő rugalmassággal. Félidős értékelés fogja meghatározni, hogy a finanszírozási időszak utolsó 2 évében szükség lesz-e változtatásokra a programokban, és lehetőség lesz-e a
Megerősített kapcsolat az európai szemeszterrel
A bizottság javasolja a kohéziós politika és az európai szemeszter közötti kapcsolat megerősítését, hogy Európában növekedés- és vállalkozásbarát környezet jöjjön létre, és mind az EU, mind pedig a nemzeti beruházások teljes mértékben kiaknázhassák a bennük rejlő lehetőségeket. A strukturális reformok erőteljesebb kohéziós politikai támogatása biztosítja az új, továbbfejlesztett strukturális reform-támogató programmal való teljes komplementaritást és koordinációt.
További lépések
Az Európai Bizottság példa nélküli átláthatóságról tett tanúbizonyságot a május 2-án első alkalommal bemutatott a folyó és az állandó 2018-as árakon készített új, hosszú távú uniós költségvetésre tett javaslatával. Hasonlóképpen a bizottság kiadja a nemzeti kohéziós politika tagállamonkénti allokációit a folyó és az állandó 2018-as árakon:
Az országkódok feloldása: AT: Ausztria; BE: Belgium; BG: Bulgária; CZ: Csehország; CY: Ciprus; DE: Németország; DK: Dánia; EE: Észtország; EL: Görögország; ES: Spanyolország; FI: Finnország; FR: Franciaország; HR: Horvátország; HU: Magyarország; IE: Írország; IT: Olaszország; LT: Litvánia; LU: Luxemburg; LV: Lettország; MT: Málta; NL: Hollandia; PL: Lengyelország; PT: Portugália; RO: Románia; SE: Svédország; SI: Szlovénia; SK: Szlovákia; UK: Egyesült Királyság.
Magyarország számára tehát (2018-as árakon) 17,93 milliárd euró irányoztak elő. A jelenlegi ciklusban igényelhető magyar keret (ugyancsak 2018-as árakra átszámolva) 23,6 milliárd euró, az előirányzat így 24 százalékos csökkentést jelent.
A hosszú távú uniós költségvetésre és ágazati javaslataira vonatkozó gyors megállapodás elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az uniós források mielőbb megjelenjenek helyi szinten, és a lehető leghamarabb eredményeket mutassanak fel.
A jelenlegi, 2014–2020-as költségvetési időszak elején tapasztaltakhoz hasonló késedelmek azt jelentenék, hogy 100 000 uniós finanszírozású projekt nem kezdődhetne meg időben; hogy számos, felújításra szoruló iskolának várnia kellene e munkálatokra; a kórházakba késve érkeznének meg az orvostechnikai eszközök, vagy a kisvállalkozásoknak bizonytalan körülmények között kellene megtervezniük beruházásaikat.
Ha a következő hosszú távú költségvetésről 2019-ben megszületik a döntés, akkor biztosított lesz a zökkenőmentes áttérés a jelenlegi hosszú távú költségvetésről (2014–2020) az újra, és kiszámítható körülmények között, folyamatos átmenet valósulhat meg, ami mindenkinek érdeke – zárul az Európai Bizottság közleménye.
