Nemcsak a nők, hanem a közösség számára is hasznos a nemi kvóta – mondta Geambaşu Réka szociológus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munkásképző Intézetének oktatója.
A román képviselőháznak az őszi parlamenti ülésszakban kell kimondania a döntő szót a genderkvótáról. A szenátus által már jóváhagyott jogszabály szerint egy párt önkormányzati választási listáin mindkét nem jelenlétének legalább 30 százalékosnak kell lennie.
A 2015/208-as választási törvényt módosító kezdeményezés szerint a választási bizottságok kötelezően elutasítanák azokat a listákat, melyek nem teljesítik az előírást. A módosítást először a 2020-as választásokon alkalmaznák.
Geambaşu Réka a Krónikának kiemelte, hogy az ilyen jellegű intézkedések mindig átmenetiek – akárcsak például az afro-amerikai fiatalok „felvételi kvótája” az amerikai egyetemeken vagy a női kvóták a skandináv országok politikai életében, vállalatvezetésében. Ugyanis a kvóta olyan esélykiegyenlítő folyamatokat indít be, amelyek egy idő után szükségtelenné teszik magát a pozitív diszkriminációt.
A szociológus rámutatott, hogy a társadalom egy-egy szegmensének következetes alulreprezentáltsága akár a politikai, akár a gazdasági életben nemcsak az adott kisebbségnek rossz, hanem az egész társadalomra nézve hátrányos. Azt vonja ugyanis maga után, hogy az érdekképviseletből és a társadalom irányításából szisztematikusan hiányoznak sajátos szempontok, érdekek, problémák.
„A nagy számok tükrében kimondható, hogy a nők nagy része nem akar politikus lenni” – szögezte le Geambaşu Réka. Szerinte ennek hasonlóak az okai, mint például annak, hogy az erdélyi magyarok elsöprő többsége nem készül katonai vagy rendészeti pályára, ez pedig egyik esetben sem függ össze az egyének vagy az etnikai csoport biológiai értelemben vett képességeivel, hanem azzal az egyébként pragmatikus szemponttal, hogy az emberek terveit, vágyait a visszajelzések és a belátható, racionális lehetőségek alakítják.
