A nagy-, valamint a kis- és középvállalatok termelékenysége közötti eltérés hazánkban nemzetközi összevetésben jelentősnek tekinthető – áll a jegybank Növekedési jelentésében.

A válságot követően hazánkban nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékben emelkedett az aktivitási ráta, azonban szintje változatlanul alacsonynak tekinthető. Az alacsonyabb hazai aktivitási rátához a demográfiai összetétel mellett a képzettségben meglévő különbségek is hozzájárulhattak. A következő évtizedekben a demográfiai változások hosszú távon egyre erősebb munkakínálati kihívást jelenthetnek. A demográfiai hatásokat a humán tőke minőségi jellemzőinek javítása és az alacsony aktivitási rátájú csoportok munkapiaci részvételének további erősítése ellentételezheti – írják az MNB szakemberei.

A magyar vállalatok termelékenységének bővülése az elmúlt évtizedben elmaradt a régiós átlagtól. A termelékenység javulását a belföldre termelő ágazatok esetében a válság előtt felhalmozódott adósságok miatt lassabban helyreálló belföldi kereslet is akadályozta. Emellett negatívan hatottak néhány nagyvállalat globális piaci problémáinak következményei is.

A nagy-, valamint a kis- és középvállalatok termelékenysége közötti eltérés hazánkban nemzetközi összevetésben jelentősnek tekinthető. A termelékenységi dualitásnak homogénebb, a régiós átlagra történő mérséklése önmagában mintegy 4 százalékponttal magasabb kibocsátást eredményezhetne. A hazai kkv-k relatíve alacsonyabb termelékenységéhez az elmúlt évtizedekben az olcsó finanszírozás nehezebb elérhetősége, az alacsonyabb innovációs aktivitás, valamint a szakmai és menedzsmentképességek hiányosságai egyaránt hozzájárultak – olvasható a jegybank összefoglalójában.