2015 III. negyedévében a hazánkba látogató külföldiek száma 6,6 százalékkal, kiadásaik összege 17 százalékkal nőtt 2014 III. negyedévéhez viszonyítva; a magyar lakosság 7,0 százalékkal utazott többet külföldre és 14 százalékkal költött többet – jelentette a KSH.

Az utasforgalmi szolgáltatások külkereskedelmi többlete a harmadik negyedévben 343 milliárd forint (11 milliárd euró) volt, 53 milliárd forinttal (170 millió euróval) meghaladta az egy évvel azelőttit.

Magyarországra érkező külföldiek

2015 III. negyedévében a külföldiek 16,5 millió látogatást1 tettek Magyarországon – 6,6 százalékkal többet, mint 2014 III. negyedévében. Az egy napra látogatók száma 1,2 százalékkal, 11,4 millió főre, a több napra érkezőké 21 százalékkal, 5,1 millió főre nőtt. A turisztikai célú utazások száma 19 százalékkal bővült, a nem turisztikai utazásoké 0,8 százalékkal mérséklődött.

Az utazások célja szerint az egy napra látogató külföldiek több mint fele – 5,8 millió fő – átutazó volt, a nyári hónapokra jellemző nagyszámú üdülési célú átutazásoknak köszönhetően. Az egynapos látogatók további egynegyede (23 százalék) vásárlási, 21 százaléka turisztikai céllal érkezett. A munkavégzés, üzletelés aránya a hazánkba érkező külföldiek utazásain belül 4,6 százalék volt. 2014 III. negyedévéhez képest csökkent az egynapos átutazások száma (3,9 százalékkal), miközben jelentősen nőtt a vásárlási (11 százalék) és a turisztikai célú (7,3 százalék) utazásoké.

A jelentős számú román és szerb utazók mellett a lengyel, a német és a szlovák átutazók száma is emelkedett. A vásárlási céllal érkező külföldiek kétötöde Szlovákiából, több mint egyharmada Ausztriából, 16 százalékuk Romániából érkezett.

A több napra látogatók 90 százaléka turisztikai céllal érkezett Magyarországra, ezen belül a szabadidős célú utazók aránya 84, az üzleti célú utazóké 6,2 százalék volt. A többnapos turisztikai célú látogatók száma 26 százalékkal bővült 2014 III. negyedévéhez hasonlítva. A nem turisztikai célú többnapos utazások közül az átutazók aránya 6,7, a munkavégzőké, üzletelőké 1,9 százalék volt.

A több napra turisztikai céllal érkezők 17 százaléka német, 15 százaléka román, 6,7 százaléka osztrák, 5,7 százaléka cseh, 4,5 százaléka lengyel állampolgár volt. A németek 91 százaléka turisztikai céllal jött, főként üdülés, rokon- és barátlátogatás, valamint városnézés miatt. A több napra érkező osztrákok egynegyede gyógykezelési és egészségmegőrzési céllal, további egynegyede rokon- és barátlátogatásra érkezett. A több napra érkező csehek 54 százaléka üdülést jelölt meg utazása céljaként.

A külföldi látogatók 2015 III. negyedévében 43 millió napot töltöttek Magyarországon, 10 százalékkal többet, mint 2014 III. negyedévében.

Az egy napra érkezők tartózkodási ideje 1,2 százalékkal, 11,4 millió napra, a több napra érkezőké 14 százalékos növekedéssel, 32 millió napra emelkedett. A külföldi látogatók 2015 III. negyedévében 560 milliárd forintot költöttek Magyarországon, 17 százalékkal többet, mint 2014 III. negyedévében. Az egy napra látogató külföldiek kiadásainak összege 114 milliárd forint volt, 1,5 százalékkal több, mint 2014 III. negyedévében. A kiadások 32 százaléka a vásárlási céllal, 19 százaléka a munka, üzletelés céljával érkezőktől származott – e csoportok létszámarányukhoz képest lényegesen többet költöttek. A további kiadások 26 százaléka az átutazóktól, 22 százaléka a turisztikai célú utazások során keletkezett. A bevételek növekedését – folytatva az elmúlt időszakban megfigyelhető tendenciát – szinte teljes mértékben a szabadidős turisták kiadásainak növekedése eredményezte: 2014 III. negyedévéhez hasonlítva az egynapos szabadidős utazásokon részt vevők költése 13 százalékkal nőtt, ennek túlnyomó részét a gyógyászati és az egészségmegőrzési célú kezelések kiadásai adták. A nem turisztikai célú utazások közül a munkavégzők és az üzletelők 9,2 százalékkal többet, a vásárlók és az átutazók 4,1 százalékkal kevesebbet költöttek, mint 2014 III. negyed- évében.

A több napra hazánkba látogatók 2015 III. negyedévében 446 milliárd forintot költöttek, 21 százalékkal többet, mint 2014 III. negyedévében. Ebből a turisztikai motivációval érkezők költése 431 milliárd forint volt (90 százaléka a szabadidős, 9,6 százaléka az üzleti utakhoz köthető). A több napra turisztikai céllal érkezők kiadásai 24 százalékkal (ezen belül a szabadidős utak során kiadott összegek 22 százalékkal) bővültek 2014 III. negyedévéhez mérten. A több napra, nem turisztikai céllal érkezők kiadásai 25 százalékkal csökkentek.

2015 III. negyedévében a külföldi látogatók átlagos egy főre jutó egy napi költése 12 900 forint volt. Az egy napra látogatók – változatlan értékösszeg mellett – naponta átlagosan 10 000, a több napra látogatók (6,8 százalékos növekedés mellett) 13 900 forintot költöttek.

A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete a vizsgált időszakban alig változott. Az egy napra látogatók kiadásaik 69 százalékát élelmiszer-, ital-, egyéb áru- és/vagy szolgáltatás-, 8,7 százalékát üzemanyag-vásárlásra, 9,2 százalékát gyógyászati, egészségmegőrzési szolgáltatások igénybevételére fordították. Az üzemanyagra, az élelmiszerre, az italra és az egyéb árucikkekre kiadott összegek aránya csökkent, a gyógyászati és az egészségmegőrzési szolgáltatásokra fordított kiadásoké nőtt. A több napra látogatók kiadásaik 41 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 18 százalékát közlekedésre és üzemanyag-vásárlásra, 4,9 százalékát gyógyászati, egészségmegőrző szolgáltatásokra, 11 százalékát kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra fordították. Az élelmiszerre, az italra és az egyéb árucikkekre fordított kiadások aránya 19 százalék volt.

Külföldre utazó magyarok

2015 III. negyedévében a magyar állampolgárok több mint 5,1 millió alkalommal utaztak külföldre – a szabadidős célú utazások számának jelentős mértékű emelkedéséből adódóan –, 7,0 százalékkal többször, mint 2014 III. negyedévében. Többnapos útra 18, egynapos útra 0,5 százalékkal többen utaztak a bázisidőszakhoz képest. Az összes utazás 62 százaléka turisztikai célú volt, az egynapos utak közül tízből 4 utazás, a többnapos utaknak a 92 százaléka. A turisztikai motivációjú utak száma összességében 11 százalékkal nőtt.

Az egy napra kiutazók 29 százalékának a vásárlás2 az elsődleges célja, az egynapos utazásokon költött összegek mintegy felét (49 százalékát) az ő kiadásaik adták. Az ilyen motivációjú utazások száma 0,5 százalékkal kevesebb volt, a kiadásaik összege 4,4 százalékkal csökkent 2014 III. negyedévéhez képest. Ausztriába a 2014. III. negyedévihez hasonló számban látogattak a magyarok ilyen céllal, ami a teljes egynapos vásárlóforgalom 45 százalékát tette ki.

Az egynapos vásárlási céllal tett külföldi utazásokon elköltött összeg közel felét az Ausztriába, további egynegyedét a Szlovákiába utazók költik el. Ausztriában 2,2 százalékkal többet, Szlovákiában 11 százalékkal kevesebbet költöttek erre a célra a magyarok 2014 III. negyedévéhez hasonlítva.

Az összes külföldi tartózkodási idő 2014 III. negyedévéhez képest 8,4 százalékkal, 17,5 millió napra emelkedett. A többnapos utak hossza a bázishoz hasonlítva 7,2 napról, 6,8 napra csökkent. A külföldre látogató magyarok 217 milliárd forintot költöttek utazásaik során. A kiadások 85 százaléka a turisztikai, 8,3 százaléka a vásárlási célú utakhoz kapcsolódott. A kiadások összességében 14 százalékkal – ezen belül a több napra külföldre látogatóké 17 százalékkal – emelkedtek. Az összes költésen belül a jóval kisebb volument képviselő egynapos utazók kiadásai 2,7 százalékkal csökkentek.

A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra látogatók esetében. Az egy napra látogatók kiadásszerkezete: 70 százalékot élelmiszer-, ital-, tartós és értékes fogyasztási cikkek, illetve egyéb árucikkek vásárlására fordítottak. A több napra látogatók kiadásaik harmadát szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra, több mint ötödét különféle turisztikai szolgáltatások (kulturális, sport, gyógyászati, egyéb) igénybevételére költötték. Üzemanyagra az egy és a több napra utazók az összes kiadás 11–12 százalékát fordították.

Turisztikai céllal egy napra főként Ausztriába és Szlovákiába utaztak a magyarok, ebbe a két országba irányult az egynapos turisztikai utazások 82 százaléka A több napra utazók a legnagyobb számban Horvátországba, Romániába és Németországba indultak, de egyre többen keresték fel Ausztriát, Szlovákiát és Csehországot is. A többnapos turisztikai utak 86 százalékában az utazók az Európai Unió valamely országát választották úti célul, míg az egynapos utaknál 96 százalék volt ez az arány. 2014 III. negyedévéhez viszonyítva dinamikusan nőtt a Spanyolországba és az Olaszországba látogató turisták száma.

Az utasforgalom egyenlege

A turisztikai import és export értéke 2015. III. negyedévben – folyó áron – a megfelelő irányú szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom 17 és 30 százalékát tette ki. Ezek az arányok 2014 III. negyedévében 15, illetve 28 százalék voltak.

2015 III. negyedévében az utasforgalom többlete 343 milliárd forint volt. Az export 17, az import 14 százalékkal bővült. Az egyenleg folyó áron 18 százalékkal meghaladta 2014 III. negyedévének egyenlegét. A forint árfolyama 2014. III. negyedévhez képest nem változott (1 euró negyedéves átlagárfolyama 2014 III. és 2015 III. negyedévében 312,2, illetve 312,0 forint volt).

KSH