Több mint nyolcvan, „gluténmentes”, „szójamentes”, valamint „tartósítószermentes” élelmiszert vizsgált laboratóriumban a fogyasztóvédelmi hatóság. Egyik termék sem tartalmazott olyan összetevőt, amire az arra érzékenyek allergiásak lehetnének.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) akkreditált Élelmiszer- és Vegyipari Laboratóriuma megvizsgálta az úgynevezett mentes élelmiszereket. A fogyasztóvédelmi hatóság évente ellenőrzi azokat az élelmiszereket melyek például „laktózmentes”, „gluténmentes” jelöléssel ellátva kerülnek forgalomba – olvasható az NFM közleményében.
Az ellenőrzés célja, hogy a „mentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek megfelelnek-e a jogszabályi előírásnak, azaz valóban „mentesek”-e, valamint az élelmiszerek címkéjén a gyártó és/vagy forgalmazó által feltüntetett adatoknak. A tudatos fogyasztók az élelmiszerek vásárlásakor kizárólag a címkén feltüntetett információk alapján döntenek, továbbá az adott összetevőre érzékeny vásárlók számára sem közömbös a termék összetétele, így kiemelten fontos a jelölések valóságtartalmának folyamatos ellenőrzése.
Az NFM akkreditált laboratóriuma az idei évben összesen 81 olyan élelmiszer vizsgálatát végezte el, melyen „laktózmentes”, „gluténmentes”, „szójamentes”, valamint „tartósítószermentes” (vagy ezzel egyenértékű például „tartósítószer nélkül”, „nem tartalmaz tartósítószert”) jelölés szerepelt. Míg 2016-ban kétféle termék esetében merült fel kifogás, idén valamennyi megvizsgált termék megfelelt a címkén feltüntetett „mentes” jelölésnek.
Az élelmiszeripar számos olyan terméket kínál, melyeket laktóz (azaz tejcukor) érzékenyek is fogyaszthatnak, hiszen a tejcukor érzékenység kezelésnek egyik fontos lépése a laktózmentes élelmiszerek fogyasztása. „Laktózmentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek laktóztartalma az élelmiszerek címkéjén feltüntetett érték szerint került elbírálásra a vizsgálat során. A mintavétel során valamennyi „laktózmentes” jelölésű élelmiszer (például: tej-és tejtermékek: vaj, kakaó, tejföl, tej, túrórudi, sajt, madártej, tejszín, valamint tejcsokoládé, felvágott, virsli) megfelelt a címkén deklarált értéknek.
A gluténérzékenységben szenvedők is kizárólag a címkén feltüntetett információk alapján tudnak döntetni arról, hogy az adott élelmiszer fogyasztóható-e számukra. Gluténmentesnek abban az esetben nevezhető egy termék, ha gluténtartalma nem haladja meg a vonatkozó uniós rendeletben megadott határértéket. A vizsgálat során valamennyi „gluténmentes” jelölésű élelmiszer (például: száraztészta, liszt, extrudált kenyér, keksz, kukoricapehely, kölesgolyó, zsemlemorzsa, kenyér, felvágott, virsli, sonka, pástétom) megfelelt az uniós rendelet előírásának.
A vizsgált termékek között szerepeltek „szójamentes” (vagy ehhez hasonló például „szója nélkül”) jelöléssel ellátott termékek is, valamint ellenőrzés alá kerültek olyan élelmiszerek is, melyeken ezen jelölések egyike sem szerepelt, azonban a terméken sem az összetevők között, sem allergénként nem került feltüntetésre a szója jelenléte.
Az allergénekre vonatkozó általános jelölési kötelezettség miatt a szója jelenlétet kötelező feltüntetni, beleértve a szójababot tartalmazó termékek esetében is. Amennyiben sem az összetevők között, sem allergénként nem kerül feltüntetésre a szója jelenléte, a terméket szójamentesnek kell tekinteni. Valamennyi mintavételre került termék (például: párizsi, sonka, kolbász, virsli) megfelelt a szójamentes jelölés követelményének.
Mindemellett olyan termékek ellenőrzésére is sor került, melyen a gyártó és/vagy forgalmazó „tartósítószermentes”, „tartósítószert nem tartalmaz” és ezzel egyenértékű jelöléssel garantálta, hogy a termék nem tartalmaz bizonyos összetevőket. Valamennyi mintavételre került „tartósítószermentes” jelöléssel ellátott élelmiszer (például: ketchup, mustár, lekvár, befőtt, üdítőital, ételízesítő) megfelelt a vizsgálatok során.
A vizsgált termékek listáját ITT találja.
