Különösen a német ipar gyengélkedése fényében minden várakozást felülmúlt a magyar ipari termelés kétszámjegyű júliusi növekedése – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a pénteken megjelent előzetes adatokat.
Júliusban az ipari termelés volumene az előző havi csökkenés után 12,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 8,7 százalékkal emelkedett a termelés.
A KSH 2017. márciusi 12,6 százalék óta először regisztrált kétszámjegyű növekedést az éves összevetésű ipari termelésben, amely az előző hónapban 1,4 százalékos csökkenést mutatott.
Az év első hét hónapjában 6,3 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint az előző év azonos időszakában.
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban 1,7 százalékkal emelkedett.
A KSH első becslése szerint a júliusi növekedéshez a feldolgozóipari alágak nagy többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás kibocsátása jelentősen emelkedett, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása pedig az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett.
A júliusi ipari termelés részletes adatait csütörtökön közli a KSH.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint minden várakozást messze felülmúlt az ipari termelés júliusi növekedése. A magyar ipar teljesítménye lényegesen meghaladta a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát, amit egyes új autómodellek gyártásának felfutása, új exportkapacitások üzembe helyezése, valamint az élénk belső kereslet is támogat.
A feldolgozóipari kapacitások további növekedését biztosítja a beruházások érdemi növekedése, valamint a soha nem látott mértékű működő tőke beáramlás. A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözik a némileg csökkenő, de továbbra is magas bizalmi indexek.
A meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint döntően közvetett hatások miatt a Brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatokat jelenthet, bár ezek már eddig is fékezték a növekedést.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is különösen a német ipar gyenge teljesítményének fényében jó hír a magyar ipari termelés júliusi kétszámjegyű növekedése. Ez azt is jelentheti, hogy a német cégek a termelésüket visszafogják ott, ahol a magasabb munkaerőköltség miatt az drágább, és helyette Magyarországon növelik.
Így a magyar gazdaság 4 százalékot meghaladó növekedése akár a továbbiakban is kitarthat. A júliusi adatot azonban érdemes némi óvatossággal kezelni, mert a szabadságolások és így a nyári leállások ütemezése az egyes években eltérő lehet, ami viszont csak részben okozhatta a kiugró növekedést, ugyanis a bázisidőszakban is erős volt az adat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint is a 2017 eleje óta nem látott jelentős növekedés egyértelműen a járműgyártás felpörgésének köszönhető. Gyakorlatilag március óta egymást követik a jó és a rossz hónapok. A folyamatos hullámzás mellett nincs szó trendszerű emelkedésről. Ebben némi pozitív változás a nyári hónapok után következhet be, hiszen az export rendelésállomány továbbra is magasabb, mint egy évvel korábban. A bizalmi indexek még mindig enyhe expanziót vetítenek előre.
A legfrissebb adatok ismeretében az ING Bank elemzői továbbra is úgy látják, hogy jelentős ingadozások mellett az ipar képes fenntartani egy 5-6 százalékos átlagos növekedési ütemet az év hátralévő részében, amit jövőre egy komolyabb fékeződés követhet amennyiben tovább romlik a nemzetközi gazdasági környezet.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének nem önmagában a növekedés jelentett meglepetést, hanem a növekedés üteme, amelyet a magyar ipar annak ellenére ért el, hogy az egyik fő exportpiacát jelentő Németországban a gyárak megrendelései több mint egy éve csökkenést mutatnak, ráadásul az idén egyre gyorsul az ottani visszaesés.
A teljesítményt azzal magyarázza, hogy az elmúlt években elindult fejlesztések beléptek a termelésbe, ez pedig emelkedő pályán tartja a magyar ipart. Az ipar teljesítménye azonban volatilis, ráadásul a nyári hónapokban a szabadságok, leállások alapvetően befolyásolják a termelést. Ezért elképzelhető, hogy augusztusban jóval gyengébb adatok érkezhetnek majd.
Németh Dávid szerint ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a kedvezőtlenebbé váló külső környezetet, amely az exportkereslet csökkenésén keresztül előbb-utóbb negatív hatással lehet az ipar teljesítményére. Mindenesetre az idén az év egészében 5,5-6 százalékos lehet az ipari termelés növekedése.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a júniusi gyengébb adatok után várható volt némi korrekció felfelé, emellett a bázishatás is támogató volt, a korrekció mértéke mégis pozitív meglepetésnek mondható – különösen a továbbra is gyenge német ipari adatok fényében. Az augusztusi ipari statisztikák mindenképpen érdekesek lesznek, hiszen fontos kérdés, hogy a szokásos nyári leállások miként hathattak a teljesítményre.
Úgy látja az ipari termelés fontos támogatója maradhat a gazdasági növekedésnek az idei év hátralévő részében. A kedvezőtlenebb külső környezet okozta negatív hatások úgy tűnik, hogy inkább 2020-tól jelentkeznek majd az ipari statisztikákban.
(Forrás: MTI)
