2017-től a kormány megszüntetné a cafetériát, július 1-jéig döntenek egy „speciálisan adózó jövedelemrészről” – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.
A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bizottság „szétzúzta” a magyar cafeteriarendszert. Szerinte ezért fel kell vetni, hogy az eddig „rejtett” kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék.
Jó gondolatnak tartja a cafetéria „készpénzesítését” Köves Balázs, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. A változás leginkább a legalacsonyabb, a munkáltatók számára 31–32 százalékos terhet jelentő, évente 200 ezer forintig terjedő sávban idézhetne elő pozitív változást. A feldolgozóiparban, az FMCG-szektorban vagy a kiskereskedelemben dolgozó, alacsonyabb jövedelmű munkavállalók jelentős része ugyanis nem tekinti „valódi fizetésnek” a havi néhány ezer forint Erzsébet-utalványt, amiben szerepet játszik az is, hogy jó néhány vidéki üzletben nem is használhatók. Azt viszont, ha a fizetésük a cafeteria összegével emelkedne, a többség minden bizonnyal üdvözölné.
A magasabb keresetűeknek juttatott cafetéria-elemekben – évi 200 és 450 ezer forint között – a Széchenyi-kártya játszik meghatározó szerepet, amely egyúttal fontos gazdaságpolitikai célt is szolgál, hiszen a költést meghatározott szektorokba – turizmus, vendéglátás – csatornázza. A cafetéria-rendszer forintosítása során mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy ezek a célkitűzések nem sérülnek-e – hangsúlyozta Köves Balázs, megjegyezve, hogy mindenképpen demokratikusabb, ha a munkavállaló maga dönti el, mire költi a plusz juttatásokat.
