„Döbbenetes és elfogadhatatlan igazságtalanságnak” nevezi az Európai Bizottság a férfiak és a nők fizetése közötti 16,3 százalékos eltérést.
Európában ma a nők átlagos órabére 16,3 százalékkal alacsonyabb a férfiakénál. Az Egyenlő Díjazás Európai Napja, amely idén november 3-ára esik, azt az időpontot jelzi, amikortól a nők – férfi munkatársaikkal összehasonlítva – gyakorlatilag már nem kapnak fizetést munkájukért: jelenleg ez az időszak az évből csaknem két hónapot tesz ki – hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság.
Eurostat-adatok
Az unió statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint a férfiak valamennyi tagállamban többet keresnek, de az eltérés mértéke nagyon különböző: míg Észtországban, Csehországban, Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban meghaladta a 20 százalékot, addig Luxemburgban és Olaszországban mindössze 5,5, Romániában 5,8, Belgiumban pedig 6,5 százalék volt 2015-ben. Magyarországon ez a mutató 14 százalék volt.
„Döbbenetes és elfogadhatatlan igazságtalanság”
Frans Timmermans első alelnök, továbbá Marianne Thyssen és Věra Jourová biztosok a következőképpen nyilatkoztak:
„A nemek közötti egyenlőség, ideértve a férfi és női munkavállalók egyenlő díjazását, Európa egyik alapvető értéke. Megvalósulása azonban továbbra is várat magára. Az elmúlt években a nemek közötti bérszakadék alapvetően változatlan maradt.
Ez azt jelenti, hogy férfi munkatársaikkal összemérve a nők az évből két hónapot ingyen dolgoznak. Ez döbbenetes és elfogadhatatlan igazságtalanság a 21. századi Európában.
Egyre sürgetőbb, hogy végre előrelépést érjünk el e makacsul fennálló probléma terén, amely a nőket és társadalmunkat számos további ponton egyaránt hátrányosan érinti. Még mindig jellemző tendencia, hogy a nők rosszabbul fizetett ágazatokban dolgoznak, ritkábban kapnak előléptetést, és a vezetői pozíciókban is alulreprezentáltak. Az egyszülős háztartásokat, ahol a nő az egyetlen kereső a családban, a szegénység kockázata is nagyobb mértékben fenyegeti, ideértve a gyermekszegénységet és az ezzel járó különböző hátrányos helyzeteket.
Nem a bérkülönbség az egyetlen probléma. A szexuális zaklatással kapcsolatos, a közelmúltban napvilágra került ügyek felhívták a figyelmet arra, hogy előfordul: a női munkavállalóknak ellenséges munkahelyi környezetben kell ellátniuk feladataikat, ami egyértelműen rányomja bélyegét szakmai előmenetelükre és egészségükre is.
Az ilyen igazságtalanságok elleni küzdelemben az Európai Bizottság az élen kíván járni. A következő hetekben beterjesztjük a nemek közötti bérkülönbség megoldását célzó cselekvési tervünket, amely amellett, hogy lendületet ad a jelenlegi fellépéseknek, új intézkedéseket fog bevezetni.
Novemberben „A nők jogai nyugtalan időkben” címmel rendezünk kollokviumot, melynek egy részét a nemek közötti bérkülönbség felszámolását célzó új megoldások keresésének szenteljük. Nagyjából ugyanebben az időben kerül majd sor a szociális jogok európai pillérének legmagasabb szintű kihirdetésére, megerősítve, hogy a nők és férfiak egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásra jogosultak.
Az európaiak a korábbinál jóval tájékozottabbak a nemek közötti egyenlőtlenség kérdésében – ennek tanúbizonysága a közösségi médiában a közelmúltban zajlott #MeToo kampány is. A jelenlegi fejlemények kellő lendületet biztosítanak, amelyet kihasználva most kell cselekednünk: ez a megfelelő időpont a rögzült hozzáállások megváltoztatásához. Az Egyenlő Díjazás Európai Napján kötelezettséget vállalunk a nőket és a férfiakat a munkaerőpiacon megillető egyenlő jogok és lehetőségek védelme mellett, és nem tágítunk, amíg az Európai Unió valóban olyan területté nem válik, amely megfelelő jogokat biztosít a nők számára is.”
Tények, javaslatok
Az EU-ban a nők az oktatás területén legalább olyan jól teljesítenek, mint a férfiak. A munkaerőpiac azonban nem tükrözi e tényt. 2016-ban az EU-ban a nők 33 százaléka, míg a férfiak 29 százaléka szerzett felsőfokú végzettséget, a nők általános foglalkoztatási aránya ugyanakkor 11,66 százalékponttal alacsonyabb a férfiakénál. Ráadásul az EU legnagyobb vállalatainak csúcsvezetői pozícióiban továbbra is kevés nőt találunk: a vállalati igazgatótanácsok elnökei közül csak minden 14. nő, a vezérigazgatókat tekintve pedig az arány még rosszabb: 20-ból mindössze egy.
A szociális jogok európai pillére, amelyet a három uniós intézmény a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozó keretében, november 17-én hirdet ki, megerősíti az EU elkötelezettségét amellett, hogy biztosítsa polgárai számára a nemek közötti egyenlőséget.
A bizottság 2017. április 26-án terjesztette elő a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló jogalkotási javaslatát, amely nagyobb rugalmasságot és hatékonyabb védelmet hivatott biztosítani az anyák, apák és gondviselők számára, akik gyermekgondozási célú szabadságot kívánnak kivenni, rugalmas munkavégzési feltételek mellett szeretnének dolgozni, vagy vissza akarnak térni a munkaerőpiacra. A bizottság felhívja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy minél hamarabb tegyenek lépéseket e javaslatok megvalósítása érdekében.
A bizottság november 20–21-én rendezi Éves Alapjogi Kollokviumát, melynek témája idén: „A nők jogai nyugtalan időkben”.
