Jog
2018. április 10. kedd, 15:01
GDPR, jog, adatvédelem, vállalkozás, IT, informatika
Május 25-én lép életbe az Egységes Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR), ám egy szervezet sem tud rá 100 százalékosan felkészülni, és a jogszabály minden pontjának megfelelni. A hátralévő egy hónap már nem sok mindenre elég, azok a cégek pedig, amelyek úgy gondolják, az informatikusok majd gondoskodnak az adatok védelméről, nagyon rossz úton járnak.

A mai digitális világban mindenhol személyes adatok vesznek körbe minket, így ha egy vállalkozás vagy szervezet életében ezek védelme nem kap kiemelt szerepet, komoly veszélyek fenyegethetik nemcsak az ügyfeleket, de magát a céget is. Éppen ezért vezetik be május 25-től a GDPR-t, amely a nemzeti jogszabályokat felülírva egységesíti az uniós tagállamok adatkezelési szabályait. Az új határozatra nem mindenki áll készen: becslések szerint a hazai cégek és szervezetek 30 százaléka soha nem hallott még a szabályozásról, a maradék 70 százalék több mint fele pedig halott ugyan róla, de fogalmuk sincs, mihez kellene kezdeniük vele – írja közleményében Solymos Ákos, a Quadron Kibervédelmi Kft. szakértője.

A GDPR-ral kapcsolatban az a rossz hír, hogy soha senki nem fogja tudni kijelenteni azt, hogy márpedig a szervezet 100 százalékig felkészült és a jogszabály minden pontjának megfelel. Ez azért van, mert a személyes adatok védelme – hasonlóan az információvédelemhez – egy kockázatalapú megközelítésen nyugszik: ahogy a szervezet, úgy a fenyegető tényezők is változnak. Mindössze annyi várható el, hogy a szervezet elfogadható kockázati szinten működjön. Ahogy nincs 100 százalékos biztonság, úgy nincs 100 százalékos GDPR megfelelés sem – emelte ki a szakértő.

Szintén rossz hír, hogy a maradék közel egy hónap már nem sok mindenre elég. Azok a cégek, amelyek eddig is úgy gondolták, hogy a rendszergazda megoldja az adatok és információk védelmét, nagyon rossz úton járnak. A személyes adatok védelme, hasonlóan a szervezet egyéb információs vagyonának védelméhez nem az IT feladata, bár sokan úgy gondolják – ők azzal érvelnek, hogy hozzájuk áll legközelebb. Ez csak abból a szempontból igaz, hogy az adattárolókhoz és szerverekhez az informatikusok vannak a legközelebb, hiszen ezek fizikailag a gépteremben vagy a szerverszobában vannak.

A szervereken lévő adatokat, információkat és fájlokat azonban nem az informatikusok teszik oda és használják, hanem üzleti, szervezeti folyamatokon keresztül a teljes cég. Éppen ezért van a GDPR-ben is megfogalmazva az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti különbség: elsősorban az adatkezelő felel az adatokért, mivel ő dönt, ő határozza meg a kezelés módját. Az informatikus vagy programozó csupán adatfeldolgozó: nem ő mondja meg, hogy egy üzleti folyamatot támogató rendszer milyen funkciókkal és adatokkal működjön.

Nem az informatikusok dolga – és nem is a jogászoké – annak eldöntése, hogy egy-egy személyes adat, vagy az azt kezelő rendszer mennyire fontos a szervezetnek és hogyan kell megvédeni azokat. Sok helyen az informatikára van ez a szerep kényszerítve, ám ez problémás: az IT saját működése mellett, a saját biztonsági szakértelme és kockázatérzékenysége szintjén fogja ezt a témát kezelni. Az adatok és információk védelme a teljes szervezetet át kell, hogy járja.

„Az információvédelem egy külön szakma, ami tanulható, viszont egy szervezet nem tud egy tollvonással a megfelelő információ- és személyes adat védelmi szintre eljutni. Ez egy hosszú folyamat, amelynek komoly hatása kell, hogy legyen a szervezet egészére, sőt a cégkultúrára is. Hasonlóan a DPO, vagyis adatvédelmi tisztviselő szerepköre mellett a vállalatoknak ki kell alakítaniuk egy információvédelmi felelősi szerepkört is. Ha ezt komolyan veszik, – és muszáj lesz nekik – ez előbb utóbb egy szervezetté fogja kinőni magát. A jövőben ezt mindenkinek szem előtt kell tartania, mert adatvédelmi incidens vagy a jogszabály megszegése esetén komoly büntetés várható” – emelte ki.

Az első, és legfontosabb, amit tudnunk kell, az, hogy mit akarunk megvédeni. Fel kell mérni, hogy milyen személyes adatokat kezel a cég, milyen folyamatokban játszanak szerepet, ki fér hozzájuk, hol és milyen formában tárolódnak – a GDPR a papír alapú adatkezelésre is vonatkozik –, végül pedig tisztában kell lenni azzal, mennyi ideig kell ezeket megőrizni. „A személyes adatok kezelése, mint fogalom a jogszabályban megtalálható. A lényeg, hogy amíg nem ismerjük a szervezetünket a személyes adatok kezelése szempontjából, addig teljesen esélytelen a siker mind a jogi résznek való megfelelés, mind a személyes adatok megvédésére tett erőfeszítések tekintetében” – tette hozzá Solymos Ákos.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja