Jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz érkező tagdíjbefizetések harmada a munkáltatóktól érkezik, ennek azonban egy csapásra vége lehet, ha a cafetéria-rendszer tervezett átalakításával ez a lehetőség kikerül a béren kívüli juttatások közül. A pénztártagok ötödénél csak a foglalkoztatói hozzájárulás gyűlik, maguk egy fillért sem tesznek félre idős korukra.
Nagy érvágás lesz az önkéntes nyugdíjpénztáraknak a cafetéria-rendszer tervezett átalakítása – mondta az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva Nagy Csaba, a kassza ügyvezetője (képünkön jobbra, balra Köves Benedek, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója). Amint arról a KamaraOnline is beszámolt: a kormány a béren kívüli juttatások átalakítását, részben készpénzesítését tervezi. A legfrisebb információk szerint a közalkalmazottak a jövő évtől legfeljebb évi 200 ezer, míg a versenyszférában dolgozók 450 ezer forintig kaphatnak cafetériát. Ezekből a keretekből egyaránt évente maximum 100 ezer forintot fizethetnek ki készpénzben a munkáltatók (praktikusan a fizetéssel együtt, a különbség annyi, hogy ezután alacsonyabb a foglalkoztatók által fizetendő közteher), míg a többit a Széchenyi Pihenőkártyára (SZÉP-kártya) lehet feltölteni – erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt a Magyar Időknek.
Mi lesz így a pénztárakkal?
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy jövő januártól megszűnik minden egyéb béren kívüli juttatási forma, így például az Erzsébet-utalvány és a munkáltatók által fizetett önkéntes nyugdíjpénztári támogatás is. Márpedig az utóbbinak jelenleg igen komoly szerepe van az időskori öngondoskodásban: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a tavaly a nyugdíjkasszákhoz beérkező 101 milliárd forint befizetésből 38 milliárd forint volt a munkáltatók által fizetett összeg. Vagyis a későbbi nyugdíj kiegészítését szolgáló megtakartásból most még minden harmadik forint a foglalkoztatóktól érkezik, a cafetéria-rendszer keretében. A nyugdíjpénztárak legfeljebb abban bízhatnak, hogy a készpénzesített béren kívüli juttatás egy része az egyéni tagdíjbefizetéseket növeli majd, így a visszaesés valamelyest mérsékeltebb lesz.
Nagy Csaba szerint a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben a munkáltatói befizetések csökkennek, az egyéni tagdíjak összege megemelkedik és az öngondoskodás mértéke nagyjából szinten marad. Tény, hogy az MNB adatai szerint a 2008-ban az önkéntes nyugdíjpénztáraknak befizetett közel 108 milliárd forintból még több mint 60 milliárd érkezett a munkáltatóktól, vagyis az arány még 55 százalék felett volt. A foglalkoztatóktól érkező pénzek részben a válság, részben a cafetéria-rendszer átalakításának (emelkedtek a munkáltatókat sújtó közterhek) hatására jelentősen csökkentek az utóbbi években, mostanra azonban ezt ellensúlyozta az egyéni befizetések emelkedése, és a kettőt együtt tavaly már elérte a válság előtti szintet.
Ötből egy tagnál csak a munkáltató fizet
Az egyéni befizetések emelkedésében komoly szerepe volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolásának is. A kormány döntése sokak figyelmét ráirányította az öngondoskodás fontosságára és ennek eredményeként 2013 óta folyamatosan nő mind az egyéni befizetések összege, mind azok aránya a nyugdíjpénztárak tadíjbevételein belül. A munkáltatói tagdíjfizetésnek ugyanakkor ma még komoly szerepe van az önkéntes pénztáraknál: miközben a teljes tagdíjbevételen belül az aránya az említett egyharmad körül van, a tagok 20 százalékánál a pénztár által termelt hozamon felül kizárólag a munkáltató által fizett összegekkel gyarapodnak a megtakarítások – legalábbis az OTP esetében, de nagyjából ugyanezek az arányok igazak a teljes szektorra.
.png)
A munkáltatói befizetések tényleges súlya azonban ennél is nagyobb, ha figyelembe vesszük, hogy a pénztártagok felét a nem fizetők között tartják nyilván, ami azt jelenti, hogy legalább fél éve nem fizettek be számlájukra. Ez nem feltétlen jelenti, hogy ezek a tagok egyáltalán nem takarítanak meg, sokan csak évente egyszer-kétszer fizetnek be nagyobb összeget, de mindenesetre a rendszeresen megtakarítók 40 százaléka jelenleg csak azt teszi félre az önkéntes nyugdíjpénztáránál, amit a munkáltatója oda utal – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba.
A munkáltatói befizetések ráadásul nem csak az önkéntes pénztáraknak hiányoznak majd. A cafetéria-rendszer keretében a foglalkoztatók jelenleg támogathatják dolgozóik nyugdíjbiztosítását vagy hozzájárulhatnak az egészségpénztári megtakarításokhoz. A szűkülő forrásokért így a nyugdíjpénztáraknak nem csak egymással, hanem más piaci szereplővel is meg kell majd kűzdeniük. Az OTP önkéntes kasszájának ügyvezető igazgatója azonban bízik a piaci szereplők önmérsékletében, hogy nem alakul ki verseny az ügynököknek fizetett jutalékban annak érdekében, hogy megpróbálják átcsábítani az ügyfeleket egy másik szolgáltatóhoz.
Önálló jogcímet kérnek a kasszák
Nem véletlenül szeretnék valahogyan átmenteni a munkáltatói tagdjfizetéseket az új cafetéria-rendszerbe a pénztárak. A hét elején kiadott közleményében az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) azt kéri, hogy az öngondoskodás a cafetéria-rendszer várható átalakítása során önálló jogcímen kapjon támogatást, a munkáltatók ösztönzésének csökkenése, esetleges megszüntetése dolgozók százezreit érintené hátrányosan.
Kravalik Gábor, az egészség- és nyugdíjpénztárakat tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke a közleményben kifejtette: ha például adókedvezmény formájában bevezetnék az önálló jogcímen adott, cafeteriarendszeren kívüli támogatást, az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak még nagyobb mértékben hozzájárulhatnának az öngondoskodási piac bővüléséhez. A nyugdíjmegtakarítások és az egészségügyi kiadások munkáltatói támogatásának a cafeteriarendszeren kívüli önálló támogatásával több millió dolgozó számára biztosítható a jövőre való felkészülés.
Az ÖPOSZ a közlemény szerint támogatja a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítását, egyszerűsítését, illetve azt, hogy a gyakorlatban eddig is lényegében készpénzjuttatást jelentő egyes elemeket ténylegesen készpénzesítik. A pénztári szolgáltatások a cafetéria-rendszerben eddig versenyeztek a készpénzhelyettesítő szolgáltatásokkal. Az elmúlt időszakban az ÖPOSZ több fórumon is javasolta, hogy a jelenlegi cafetéria-rendszer egyszerűsítésében az önkéntes pénztárak kapjanak kiemelt szerepet.
Fontos a kiszámítható jogszabályi környezet
A közlemény kitér arra is, hogy a munkáltatói gondoskodás révén a nyugdíj- és egészségmegőrzés eljut az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, esetleg nem folyamatos munkaviszonyban lévő munkavállalókhoz is. A szövetség szakemberei szerint az öngondoskodási piacon kiemelten fontos a kiszámíthatóság, ugyanis a nyugdíjas évekre történő takarékoskodás több évtizedes elköteleződést jelent. A pénztártagok és a munkáltatók számára ezért sem kedvező, ha a feltételek sokszor változnak.
Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknak több mint kétmillió tagjuk van, több mint ezermilliárd forint vagyont kezelnek, a befizetések nagysága pedig meghaladja az évi 150 milliárd forintot. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban több mint egymillió munkavállaló gyűjt nyugdíjára, az átlagos vagyon már egymillió forint felett van. Az egészségpénztárak taglétszáma szintén meghaladja az egymilliót, a tagok szolgáltatásokat igénybe vevő hozzátartozóival együtt közel hárommillió ember napi egészséggel kapcsolatos egyes kiadásait fedezik.
