Kétszáz felett a súlyosan jogsértő webáruházak listája. Mit ér ez a közösségi oldalak világában? Lehet olyan, aki nem javítja ki a hibáját, pedig a hatóság kötelezi rá? Okult is persze a fogyasztóvédelem. És mit keres ott a (.)aszacuccok.hu? És egy kis bírságlibikóka. A blokkk.com cikke.

A fogyasztóvédelem honlapján kétszáz fölé ugrott a súlyos hibát vétő webáruházak száma (a bejegyzés készítésekor 203 tételből állt a lista a honlap számlálója szerint). Egy év telt el azóta, hogy a vétkező webáruházak listája éledezni kezdett. A fogyasztóvédelmi törvény alapján 2017-től kötelező nyilvánosan megnevezni a súlyosan vétő webáruházakat a fogyasztóvédelmi kormányzat honlapján, ennek nyomán a jogerős elmarasztalásokról első alkalommal az előző év márciusában lehetett hírt szerezni. A súlyos hibákat egy kormányrendelet sorolja fel (453/2016. számon). Ez azt jelenti, hogy egy év alatt kétszáz webáruház akadt fenn a fogyasztóvédelmi ellenőrök rostáján – írják friss cikkükben a blokkk.com szakértői.

Első körös hibaarány: 88 százalék, ez bizony nem változott

A fogyasztóvédelmi hatóság beszámolójában, igaz, csak a vége felé, elismeri, hogy az első körben végzett ellenőrzések kifogásolási aránya (amikor a fogyasztóvédelmi ellenőr olyan webáruház honlapjára toppan be, ahol korábban még nem járt) gyakorlatilag semmit nem változott a korábbi évekhez viszonyítva. Ellenőrzéseik során 2015-ben 88 százalék, 2017-ben pedig 86 százalék volt a kifogásolási arány, amikor bármilyen apró, vagy éppen súlyos hibát találtak. A vásárló számára ez első pillantásra azt jelenti, hogy ugyanolyan esélyekkel is találkozhatott az elmúlt időszakban hibás webáruházzal, mint korábban, így ebben a viszonylatban javulásról nem lehet beszélni. (Tegyük hozzá, hogy a fogyasztóvédelmi ellenőrök azért sejtik, tudják, hová érdemes nyúlni ellenőrzéskor. Így nem arról van szó, hogy az összes webáruház több mint négyötöde hibázik, hanem csak arról, miszerint egy jelentős, de pontosan nem számszerűsíthető arányú részük vét a szabályok ellen és ezek súlya nem nagyon változott eddig.)

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy az ismételt ellenőrzéseknél a korábbi 50 százalék feletti hibaarány kedvező módon a felére esett vissza, amiben feltehetően volt hatása annak, hogy az ismételt ellenőrzéseknél a fogyasztóvédelmi bírság alsó határát 2017-től 15 ezer forintról 200 ezer forintra emelték és erre az ellenőrök nyilván felhívták a vétkezők figyelmét. De hát így is maradt még 25 százaléknyi hibás webáruház ott, amikor ismételten ellenőriztek.

Egyharmad nem javít, pedig kötelezik rá?

A fogyasztóvédelem a honlapján sok webáruháznál feltünteti ékes zöld felirattal, hogy a webáruház, a vállalkozás utólag pótolta a hiányosságokat, a határozatban foglaltakat teljesítette. Ez derék dolog, a bökkenő csak az, hogy a bejegyzés készítésekor a webáruházak egyharmadánál ez a tájékoztatás hiányzott.

Ezt két dolgot jelenthet, egyrészt azt, hogy a súlyosan vétkező webáruház a hibáját nem javította ki. Ez azért lenne súlyos ügy, mivel még az elsők között, tehát az egy évvel a listára tolt webáruházak között is akad olyan, aki a hivatalos tájékoztatás alapján a hibáját a hatóság felszólítása ellenére nem javította ki. És ha másnak nem, a hatóságnak ezt azért ki kellett volna már szúrnia. Vagy lenne olyan webáruház, aki egy ismételt ellenőrzéskor megkapja a kétszázezres bírságát és nem javítja ki a hibát? Azért ekkor is lépnie kellene a hatóságnak.

Hát igen, a másik lehetőség, hogy a hibát időközben kijavította a vállalkozás, de a fogyasztóvédelem ezt már nem minden esetben tüntette fel a honlapján. A véleményalkotást az olvasókra bízzuk.

Visszaszorulóban az ingyen reklám

Okult is a fogyasztóvédelem, de még van hova fejlődni. Már korábban szóvá tettük, mivel olvasóink meg is lepődtek rajta, hogy a súlyosan vétő webáruházak elérhetőségét is feltüntették a fogyasztóvédelem honlapján, oly módon, hogy onnan egy kattintással el lehetett jutni a vétkes webáruház honlapjára. És ha még a webáruház megkapta a hibáját kijavította című minősítését, a vásárlónak – némi túlzással – ez garanciát jelentett arra, hogy oda nyugodtan mehet vásárolni. Mivel két évig kell a listán tartani a webáruházat, ez még reklámnak sem lehet rossz.

De időközben változott a kép, mivel most már csak a listán szereplő webáruházak egy részére lehet átugrani a feltüntetett elérhetőségről egy kattintással. Kipróbáltuk, vannak még ilyenek is.

Mit keres itt a (.)aszacuccok.hu?

Bízunk olvasóink találékonyságában a vétkes webáruház nevét tekintve, de hát arra is felhívta figyelmünket egy olvasó, hogy léteznek feltűnő nevű webáruházak az elmarasztaltak listáján. Érdekes kérdés lehet ez, hiszen a médiában szigorúan szabályozzák a trágár, obszcén kifejezések tilalmát, inkább csak fütyülni, sípolni lehet helyette.

Az üzletelnevezések szabályai egyébként csak annyit mondanak, hogy az úgynevezett vezérszón kívül (ami a bolt, webáruház saját, a többiektől megkülönböztető neve) csak magyar kifejezéseket lehet használni. Kérdés, hogy a fiatalkorúak védelmének kérdése miért nem vetődik fel most, hiszen például – igaz, sok évvel ezelőtt – a „hülye” kifejezésre felkapta a fejét a fogyasztóvédelem és vaskos bírsággal próbálta jobb belátásra bírni az áruházat. Volt is vita, mennyiben káros a „hülye” kifejezés használata a reklámban a fiatalkorúak számára. Most nagy a csend, végül szűken mérve a minősítést, jogszabályt nem sért az említett honlap elnevezése, de van, akinek szúrja a szemét. Hát majd ezt is mindenki eldönti magában, miközben a fogyasztóvédelmi kormányzat honlapján azért ott sorakozik a név. Kifogás eddig semmi.

És a közösségi oldalak: lepipálják?

A vásárló nem mismásol, ha kiszúrja, hogy sérelem éri, nem fogja vissza magát. Ez látszik is azokon a honlapokon, ahol szabad a vásárlók véleménynyilvánítása (hát igen, ez cégenként változó vegyértékű), tanulságosak is ezek. És itt nincs szabály, mi a súlyos hiba, mi nem, a vásárlónak minden hiba súlyos, ha őt bármilyen sérelem éri. Az áruházak egy része nagyon is odafigyel ezekre a bejegyzésekre.

De azért el kell ismerni, a hatósági nyilvántartásoknak is van visszatartó erejük, persze nem azért, mert a háziasszonyok nagy tömege vásárlás előtt ezeket böngészi. Szivároghatnak ki azonban innen is hírek, ennek módja már a kormányzati kommunikáció és a civil szervezetek fegyvertárába tartozik. Ezért is fontos, hogy súlyának megfelelő legyen egy ilyen lista, különben a kutya sem figyel rá, bárki is bármit mond róla.

Bírságlibikóka: nagy a csend és nem találni a webáruházakat

Korábban a fogyasztóvédelmi hatóság részletesen beszámolt arról, hogyan, mennyi bírságot szabott ki. Nyilván a vásárlók ezeket kevesellték, a megbírságoltak sokallták. Ma nem tudni, hány webáruház kapott az ismételt ellenőrzés nyomán legalább 200 ezer forint bírságot (a bírság az alsó határnál lehet több). Bár a fogyasztóvédelem nyilvánosságra hozza jogerős határozatait, az összeset, bármilyen ügyben is hozta meg, azok között elég időigényes a webáruházak keresgélése.

Persze, nem lustálkodtunk, az elmarasztalt webáruházak listájáról kiválasztottunk egy webáruházat és a működtető vállalkozás neve alapján megpróbáltuk a honlap keresőjével megtalálni a jogerős fogyasztóvédelmi határozatok között. Nem találtuk.

Megpróbáltuk még egyszer, az sem sikerült, pedig a jogerős határozatok között lehet cégnévre keresni.

Visszatérve a 200 ezres alsó bírsághatárra, szakértők ma is arra hívják fel a figyelmet, hogy a vétkező webáruházak csaknem egésze kis- és középvállalkozás, így továbbra sincs értelme a 200 ezres alsó bírsághatárnak ebben a rendben, hiszen bármilyen csekély súlyú hiba véletlen ismétlése esetén is potyoghat a 200 ezres bírság.

Például ha egy webáruház nem tünteti fel a tárhely szolgáltatóját, vagy éppen a faxszámát, arról nem lehet azt állítani, hogy igazából sérti a vásárlók valós érdekeit (elég csak arra utalni, hogy vajon hány vásárló használ fax készüléket). De hiba az is, ha a webáruház nem ad tájékoztatást a szerződéskötés nyelveiről – a szép magyar nyelvű honlapján. Mennyivel egyszerűbb lenne csak annyit mondani, hogy ha a magyartól eltérő nyelven is lehet nála szerződni, azt tüntesse fel, ha már ez olyan fontos, akkor, amikor egyébként sok milliárd forint folyik ki a határokon túli webáruházakba. És a magyar webáruházak honlapjai magyar nyelvűek.

Csak csendben jegyezzük meg, hogy elégséges lenne – pontosan a kisvállalkozások érdekében – egy magasabb alsó bírsághatár kizárólag a valóban súlyos hibák esetében, vélekednek olvasóink. Ma már látni, hogy évi 800 fogyasztóvédelmi ellenőrzés mellett az ellenőrzöttek ötöde követ el súlyos hibát. És más hatóságok mintha már nem annyira a bírságolásra hajtanának, sokkal inkább a vállalkozások segítésére.

A kormányrendelet szerint egyébként súlyos hiba az, amikor például a webáruház a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a vásárlót az előírt adatokról, vagy felróható magatartása miatt a fogyasztó a jogszabályban meghatározott elállási jogával nem tudott élni. De ide tartozik az is, ha tisztességtelen általános szerződési feltételt alkalmazott, amit bíróság is megállapított. A tájékoztatási hiányosságok közé tartozik például (a teljesség igénye nélkül), ha egy webáruház elhallgatja a nevét, székhelyét, postai címét, telefonszámát, telefaxát, elektronikus levelezési címét, ahová a fogyasztó a panaszait címezheti, a teljesítés, így különösen a fizetés, a fuvarozás és a teljesítési határidő feltételeit, a panaszkezelés módját. De kötelező az elállási nyilatkozatminta feltüntetése is a webáruház honlapján, és tájékoztatást kell adni a kellékszavatosság és a termékszavatosság, vagy éppen a jótállás feltételeiről is.

(blokkk.com)