Közel egy tucat adótörvény-módosító javaslatot fogadott el az Országgyűlés november 14-én. A legfontosabb pontokat a Mazars szakértői foglalták össze.

A javaslatok számát és terjedelmét látva azt mondhatnánk, „záporoznak” az adózási tárgyú módosítások, és alapvető változásokra számíthatunk az adózásban. Ez azonban csak részben van így – írják friss hírlevelükben a Mazars szakértői.

A legnagyobb horderejű változás, hogy két új jogszabály váltja fel az adózás rendjéről szóló törvényt (az Art-ot), és az adóvégrehajtási szabályok is önálló törvényben kapnak helyet. A jogalkotó célja ezzel rövidebb, könnyebben érthető, az adóhatóság szolgáltató jellegét is hangsúlyozó joganyag megalkotása. Mivel kiemelt szempont volt az átláthatóság is, az adózás általános rendjét leíró törvény kevesebb részletszabályt tartalmazhat. Az így kikerülő rendelkezések azonban „nem vesznek el, csak átalakulnak”, pontosabban áthelyezésre kerülnek más törvényekbe. Ez a szerkezeti átrendezés azonban kevés érdemi változást hoz, a szabályok jellemzően azonos tartalommal bukkannak fel új helyükön. Akadnak azonban tényleges változások is: folytatódik a tavaly indított járulékcsökkentés, azaz a szociális hozzájárulási adó kulcsának mérséklése. Tovább erősítik az adóhatóság által készített adóbevallási tervezet szerepét, megszűnik a munkáltatói adómegállapítás intézménye. A társasági adóban újabb adókedvezmény jelenik meg, az ügyvédi irodák pedig már a kata szerinti adózást is választhatják majd.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a törvénymódosítások legfontosabb pontjait.

Szociális hozzájárulási adó

A járulékcsökkentési program folytatódik. Mint ismert, 2017. január 1-jétől a foglalkoztatókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalékról 22 százalékra változott, 2018. január 1-től pedig további csökkentés következik. Az ígért 20 százalék helyett még alacsonyabb szintre, 19,5 százalékra csökken majd a közteher szintje. A társaságokat terhelő bérköltség tehát – elvileg – tovább mérséklődhet.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezzel ellentétes irányba hat a minimálbér, illetve a garantált bérminimum jelentős emelése. Másrészt a munkáltatónak továbbra is számolnia kell a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással.

Egészségügyi hozzájárulás

A szociális hozzájárulási adó csökkentésével párhuzamosan a százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho), továbbá a kifizető által fizetendő ekho is azonos módon mérséklőd.

Az eho változása értelemszerűen kihat egyes cafeteria-juttatások után fizetendő közterhekre is: az egyes meghatározott juttatások esetében az adóterhelés 43,66 százalék helyett 40,71 százalék lehet.

Személyi jövedelemadó

A legfontosabb változás, hogy a munkáltatói adómegállapítás lehetősége 2018-tól megszűnik, de a munkáltatók már 2017. évre vonatkozóan sem készíthetik el dolgozóik adóelszámolását. Korábban legalább 7-800 ezer dolgozó bevallása ezzel a módszerrel készült. A jövőben tehát a magánszemélyek már csak önadózással állapíthatják meg adójukat, méghozzá önállóan, vagy az adóhatóság közreműködésével, adóbevallási tervezet segítségével

Újdonság, hogy az adóhatóság a mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára is készít bevallási tervezetet, első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan. A magánszemély ezt a tervezetet kiegészítheti vagy adóhatósági közreműködés nélkül nyújthat be szja-bevallást.

A külföldi illetőségű magánszemély az adóévet követő év április 30-ig nyilatkozhat arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében Magyarországon adókötelezettség nem terhelte.

Két melléklettel bővül a Szja tv., az egyik (7. számú) melléklet a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályait tartalmazza, míg a másik (8. számú) melléklet az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendjéről rendelkezik.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összege 8000 forintra emelkedhet, elsősorban a mezőgazdasági idénymunkák munkaerő-szükségletének kielégítése érdekében. A megemelt keretösszeget már a 2017. évben megszerzett jövedelem szja-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazni lehet.

Új adóeljárási törvények

Korábbi hírleveleinkben (2017/18, 2017/20) már beszámoltunk arról, hogy milyen újdonságokat tartogat az új adózás rendjéről szóló törvény (Art.), az adóeljárási rendtartás (Air.) és az adóvégrehajtási törvény (Avt.) tervezete.

Az elfogadott szövegek azonban a korábban megismert szöveghez képest több ponton eltérést mutatnak, az alábbiakban ezeket foglaltuk össze:

  • A tervezetek korábban nem tartalmazták általános alapelvelvként, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni. Most ez visszakerült a szövegbe.
  • Az adóhatóság a jogutódnál a jogutódlást megelőző időszakra vonatkozó törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát a jogelőd adózói előéletére is kiterjedően, a jogelőd magatartását is értékelve végzi.
  • A törvényrendelkezik a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazások érvényességének kérdéséről.
  • A jogszabályfelsorolja azon adózókat, akikkel a NAV elektronikus úton tart kapcsolatot: (1) havi adó-és járulékbevallás benyújtására köteles, (2) az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles, (3) az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles, vagy (4) az e-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles.
  • A csoportos adóalany is minősülhet megbízható adózónak, ha minden tagja megbízható adózó.
  • Az adóellenőrzés időtartama a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén és a megbízható adózó esetén nem haladhatja meg a 180 napot. A csoportos adóalanyokra, valamint az áfa-regisztrált adóalanyokra ez a szabály azonban –úgy tűnik – nem fog vonatkozni.
  • A korábbi Art-tervezetből hiányzott az adózó által bejelentendő adatok köre. A végleges szövegazonban külön mellékletben szabályozza, hogy mely adatokra terjed ki az adat-és változásbejelentési kötelezettség (pl. adószám igénylésekor, vagy a biztosítottak adatainak bejelentése kapcsán).
  • Visszakerült -helyesen -a szövegbeaz adóhatóság visszatartási jogára vonatkozó rendelkezés, mely alapján az adó-visszaigénylés a tartozások összegéig visszatartható, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül;
  • A korábbi tervekkel ellentétben mégsem változik a késedelmi pótlék (és a késedelmi kamat) mértéke: naptári naponként az érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része marad.
  • Nem változik az adóbírság mértéke sem. Ez főszabályként az adóhiány 50 százaléka, de marad a korábbi 200 százalék, ha az adóhiány például a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok függ össze.
  • Egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággalkell sújtani azt, aki adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.A korábbi 500 ezer, illetve magánszemélyek esetén 200ezer forintos szankcióhoz képest ez jelentős emelés.
  • A tervezethez képest újdonság, hogyaz adószám törlésére ad okot, ha az adózó az áfaösszesítő nyilatkozat, vagy a havi adó-és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt naponbelül, az adóhatóságfelszólítása ellenére sem tesz eleget.
  • Teljesen új intézmény lesz, hogy az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha a NAV honlapon erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztató szerint járt el.Ilyen esetben csak az adóhiányt kell majd megfizetni.
  • 2018-tól a NAV a honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható adózónakminősített adózók nevét, adószámát.
  • Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót -egymással összefüggő módon -érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.Ezáltal a NAV arra ösztönözheti a jogkövető adózókat, hogy szakítsák meg az üzleti kapcsolataikat a gyanús gazdasági szereplőkkel.
  • Az átmeneti szabályok értelmében az új Artés Airrendelkezéseit a 2018. január 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Ugyanakkor az új szabályok irányadóak a hatálybalépéstkövetően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé váló kötelezettségek tekintetében is.

Eva

Az evaalanyok 2018. július 1-jetől – az áfa alanyokhoz hasonlóan – szintén kötelezettek lesznek a valós idejű adatszolgáltatásra a számlakibocsátások tekintetében.

Társasági adó

Az ún. adófelajánlás intézményéhez kapcsolódó új szabály szerint az adó, adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés késedelmesen történő teljesítése nem feltétlenül jár a felajánlás (és az az után járó jóváírás) lehetőségének elvesztésével. Ha a késedelem csekély mértékű, az adózó külön kérelmet terjeszthet elő. Ha az adóhatóság ezt elfogadja, a felajánlott összeghez a kedvezményezett mégis hozzájuthat és az adózó pedig jogosult lehet az adott összeg utáni jóváírásra.

Egy külön módosító törvény alapján a fejlesztési adókedvezmény a jövőben két új jogcímen is igénybe vehető lesz:

  • jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás és  
  • a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás üzembe helyezése esetén.

Mindkét esetben feltétel, hogy a beruházást nagyvállalkozás valósítsa meg a Közép-magyarországi régió támogatható településein, és az termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak, vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön. Feltétel továbbá a Kormány határozatban foglalt jóváhagyása, melyhez viszont az Európai Bizottság engedélye is szükséges. A kedvezmény ráadásul létszám bővítésre, vagy bérköltség-növelésre vonatkozó vállaláshoz is kötött.

Transzferár

2018-tól a szokásos piaci ár-megállapítási eljárás (APA) szabályai is módosulnak. Egyrészt könnyítés az, hogy a kérelmeket elektronikus úton kell beadni a jövőben. Másrészt az adóhatósággal való első kapcsolatfelvétel, amikor a kérelem beadása előtti anonim egyeztetésre van lehetőség, a jövőben alkalmanként 500.000 forint igazgatási szolgáltatási díj befizetésével fog járni. Mivel a többi díjtétel nem változik, javasoljuk, hogy a potenciális kérelmezők az előzetes egyeztetési időpontjaikat még a 2017-es évre foglalják le az adóhatóságnál.

Itt jegyezzük meg, hogy a transzferár-dokumentáció részletes szabályait új rendelet tartalmazza (a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet).

Általános forgalmi adó

Az elfogadott csomagok áfa szempontból nem tartogatnak sok érdemi változást. Ahogyan már korábban tudni lehetett, az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettség (más néven belföldi összesítő nyilatkozat) értékhatára 2018. július 1-jétől csökken 1 millió forintról 100 ezer forintra. Ez összefügg azzal, hogy ekkortól kerül bevezetésre a számlázó programok valós idejű online adatszolgáltatása is. A számlatömbből kiállított számlákról ugyancsak adatot kell majd szolgáltatni, ami manuális feltöltést jelent egy megadott NAV weboldalra.

2018. január 1-től az internet hozzáférés áfa kulcsa a jelenlegi 18 százalékról, míg az emberi fogyasztásra alkalmas hal forgalmi adó kulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökken. A módosítás időszakos elszámolású ügyletek esetében arra az ügyletre alkalmazható először, amikor mind az elszámolási időszak, fizetési esedékesség és a számla kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpontra esik. A kedvezményes áfakulcs alá eső halfajták közé nem tartozik a díszhal és a cápahús.

Az éttermi szolgáltatások áfa kulcsa, amely 2017 januárjától 27 százalékról 18 százalékra csökkent, az 2018-tól kezdődően 5 százalékra mérséklődik. (Ezzel egyidejűleg azonban bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást.)

Kata és kiva

A törvény kibővíti a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal. Emellett a fizetendő közteher mértéke – a minimálbér emelkedése ellenére – nem változik: a főállású katások havi 50 000 forintos (választásuk esetén 75 000 forintos) fizetési kötelezettségről beszélünk. Ez egyre vonzóbbá teheti kata alanyiságot.

A kisvállalati adó mértéke az idei 14 százalékról 13 százalékra csökken 2018-tól.