A legalább 10 főt foglalkoztató magyarországi vállalkozások negyede tekinthető „innovatívnak” – derül ki a KSH legfrissebb felméréséből. A kisvállalkozásokra többnyire a marketinginnováció, a nagyvállalatokra a szervezeti innováció jellemző.
Az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások bevezetése, új, korszerű technológiák alkalmazása, a szervezetben vagy a szervezési módszerekben végrehajtott változtatások, továbbá a marketing területén alkalmazott új megoldások mind az eredményesebb működést segítik elő, így hozzájárulnak a versenyképesség javításához, a hatékonyság növeléséhez – olvasható a statisztikai hivatal „Kutatás-fejlesztés, 2015” című kiadványában.
A KSH – az Európai Unió előírásai alapján – kétévente méri fel a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások innovációval kapcsolatos adatait. A felvétel eredményei uniós szinten is összehasonlíthatók, ugyanakkor a 2010 előtti időszakkal csak korlátozottan, mert az adatgyűjtés köre – az ajánlásoknak megfelelően – változott.
Innovatív vállalkozások
2012 és 2014 között a felmérésbe bevont vállalkozások 25,6 százaléka hajtott végre valamilyen típusú innovációt. Ez az arány alacsonyabb, mint az előző felvétel időszakában volt (32,5 százalék), annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban a termék- vagy eljárás-innovációt folytató vállalkozások aránya emelkedett. A csökkenés oka, hogy a megkérdezett vállalkozások kevesebb szervezeti vagy marketinginnovációs tevékenységet jelentettek, mivel többségük a kérdőív kitöltésénél is követte az innovációs járulékkedvezmény megállapításához alkalmazott K+F+I-törvény (2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról) szellemiségét, így sok esetben csak a termék- vagy az eljárás-innovációt tekintették innovációnak, a szervezeti vagy marketinginnovációs tevékenységet nem.
A szervezetek méretei alapján változatlanul nagy a szóródás, a 250 vagy annál több főt foglalkoztatók körében 55,1, az 50 főnél kisebbeknél pedig 21,7 százalék volt az innovatív vállalkozások részesedése.
Az eltérések nemcsak a vállalkozás nagysága szerint jelentősek, hanem a tekintetben is, hogy az a nemzetgazdaság melyik területén, melyik ágban, ágazatban, alágazatban működik. Kiemelkedően magas (66,7 százalék) volt az újdonságot bevezető szervezetek részesedése a gyógyszeriparban és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás területén (50 százalék).
Az innováció típusai
Az innováció mindegyik típusáról elmondható, hogy a nagyobb vállalkozások jelentősebb hányadában vezették be azokat: a termékinnováció esetében 3,3, az eljárás-innováció esetében 4,3-szeres az eltérés a nagyvállalatok javára.
Kizárólag a technológiai innovációt, azaz a termékek és eljárások újítását vizsgálva az is megállapítható, hogy a vállalkozás nagyságával nőtt a változtatott területek köre is. Amellett, hogy növekedés figyelhető meg a kisvállalkozásoknál, továbbra is elmondható, hogy az 50 főnél kisebb cégek legnagyobb része kizárólag a termékeit fejlesztette.
A nem technológiai innovációt végző vállalkozások közül 30,6 százalék azt jelölte, hogy csak szervezeti innovációt, 41,1 százalék azt, hogy csak marketinginnovációt végzett, 27,9 százalék pedig azt, hogy mind a kettőt. A kisvállalkozásokra többnyire a marketinginnováció (45,7 százalék), a nagyvállalatokra a szervezeti innováció (47,6 százalék) jellemző. A mindkét fajta innovációt párhuzamosan végző vállalkozások arányában nincs ekkora különbség: a kisvállalkozások 26,8, a nagyvállalkozások 32,5 százaléka nyilatkozott így.
A vállalkozás tevékenysége szerint vizsgálva megállapítható, hogy a már említett feldolgozóipari ágazatok mellett – ahol a gyógyszeriparban 48,7, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás területén 50 százalék a szervezeti vagy marketinginnovációt végző vállalkozások aránya – kiemelkedő a pénzügyi, biztosítási terület (32,3 százalék) ilyen jellegű aktivitása. A szolgáltatási szektor átlaga 17,5 százalék, valamivel magasabb, mint a feldolgozóiparé (15,5 százalék).
A vállalkozások újítási képessége tükröződik az árbevétel összetételében is. 2012–2014 között minden létszám-kategóriában nőtt az új vagy a továbbfejlesztett termékek eladásából származó árbevétel részesedése, a leginkább a kisvállalkozásoknál: 25,2 százalékra, mintegy másfélszeresére az előző időszakinak. Ez az arány továbbra is a nagy cégeknél a legmagasabb (30,2 százalék). A kis- és a nagyvállalkozásoknál közel azonos (13,7, illetve 13,2 százalék) volt azon termékek részesedése az árbevételből, amelyek nemcsak a vállalkozás, hanem a piac számára is újat nyújtanak a már meglévőkhöz képest.
A termék- vagy eljárásinnovációval összefüggő tevékenységek
A vállalkozások az új termékek, eljárások bevezetését legnagyobb részben változatlanul a gépek, berendezések, szoftverek beszerzésének segítségével oldották meg – méretüktől függetlenül – minden létszám-kategóriában. A kisebb és a nagyobb vállalkozások körében egyaránt jelentős a saját maguk által végzett kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeinek használati aránya is. Ugyanakkor a legalább 250 főt foglalkoztatók több mint kétszer akkora hányada vásárolt K+F-tevékenységet, mint az 50 főnél kisebbek. Az innovációval összefüggő képzéseket és a formatervezést is a nagyobb cégeknél alkalmazták gyakrabban.
A termék- és/vagy eljárás-innovációt végző vállalkozások mintegy 43, a kisvállalkozások 46, a nagyvállalatok 38 százalékos arányban kaptak valamilyen állami támogatást az innovációs tevékenységükhöz.
A termék- és eljárás-innovációs tevékenységet végző vállalkozások 38,5 százaléka működött együtt e tevékenységei során más vállalkozásokkal vagy szervezetekkel. A nagyvállalatok körében az együttműködés aránya 59, a kisvállalkozásoknál 34 százalék. Az együttműködő vállalkozások közel kétharmada jelölte meg – létszám-kategóriától függetlenül – a berendezések, anyagok, alkatrészek és szoftverek szállítóit partnerként, azonban főként a kisvállalkozások voltak azok, amelyek ezt az együttműködést tartották a leghasznosabbnak a vállalkozás innovációs tevékenysége szempontjából. A nagyvállalatoknál fontos helyen állt a vállalatcsoporton belüli együttműködés is (de ennek oka, hogy az innovatív nagyvállalatok gyakrabban tagjai vállalatcsoportnak). A szállítók után a magánszektorból származó ügyfelek vagy vásárlók (37 százalék), a szakértők és akkreditált laboratóriumok (35 százalék), egyetemek és más felsőoktatási intézmények (32 százalék), majd a saját vállalatcsoporton belüli vállalkozások (32 százalék) következnek, mint leggyakrabban megjelölt együttműködő partnerek. A nagyvállalatok általában is több partnerségről számoltak be.
Környezeti innováció
Az innovatív vállalkozások 35,6, a nagyvállalatok 57,7, kisvállalkozásoknak 32,6 százaléka vezetett be olyan innovációt, amelynek volt valamilyen kedvező környezeti hatása. A pozitív hatás zömében az energiafelhasználásban jelenik meg, mind a vállalati, mind a végfelhasználói oldalon.
A vállalkozások egyötöde (21 százalék) alkalmaz valamilyen eljárást annak érdekében, hogy rendszeresen mérje és csökkentse a vállalkozás környezetre gyakorolt negatív hatását. Az innovatív vállalkozásoknál ez az arány 28, szemben a nem innovatívak 18 százalékos értékével.
Nem innovatív vállalkozások
A nem innovatív vállalkozások körében feltett kérdésre, miszerint mi volt az oka annak, hogy nem végzett a vállalkozás innovációt a vizsgált idő- szakban, 91 százalékban jelölték azt, hogy nem volt szükségük az innovációra, 8,9 százalékban pedig azt hogy felmerült az innováció, de különböző akadályok miatt nem valósult meg. A nagyvállalatok az utóbbi indokot 15 százalékban jelölték.
