A bizottság ma új kezdeményezést indít útjára azzal a céllal, hogy biztosítsa az adófizetők pénzének hatékonyabb felhasználását, és ennek érdekében javítsa a regionális politika és a kutatás területén nyújtott európai uniós finanszírozás közötti szinergiákat.
Az új „kiválósági pecsét” elnevezésű minőségi védjegy arra ad lehetőséget, hogy a régiók segítsék az Európai Unió „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramja keretében benyújtott ígéretes projektpályázatokat abban, hogy más forrásból, például az európai strukturális és beruházási alapokból vagy más nemzeti vagy regionális beruházási programokból finanszírozáshoz jussanak.
A „kiválósági pecsétet” azok az ígéretes projektek kaphatják meg, amelyek a „Horizont 2020” keretprogramból a források szűkössége miatt nem részesülhettek támogatásban, de a szigorú kritériumokon alapuló független pályázatelbírálási folyamatban magas pontszámot értek el. A mostani kísérleti szakaszban a „kiválósági pecsétet” először csak a „Horizont 2020” keretprogram kkv-támogató eszköze keretében kis- és középvállalkozások által benyújtott pályázatok nyerhetik el. A kezdeményezés később kerülhet kiterjesztésre a „Horizont 2020” keretprogram más területeire.
Ezt a kezdeményezést a bizottság regionális politikáért felelős tagja, Corina Creţu, valamint Carlos Moedas kutatás-, tudomány- és innovációügyi biztos indította útjára az „OPEN DAYS – régiók és városok európai hete” elnevezésű rendezvényen.
Corina Creţu: „A 2014-től 2020-ig tartó időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap 100 milliárd eurót fordít a kutatás és az innováció támogatására, és ebből 32 milliárd euró kifejezetten az európai innováció legfontosabb szereplői, a kis- és középvállalkozások, az induló vállalkozások és a vállalkozók számára van elkülönítve. A kiválósági pecsét segíteni fog az innovatív projektek megtalálásában és támogatásában, valamint abban, hogy ezek a kezdeményezések világviszonylatban is versenyképessé nőjék ki magukat.”
Carlos Moedas: „Az Európai Unió régiói már ma is fontos pénzforrást jelentenek a minőségi európai kutatás és innováció számára. Mostantól a kiválósági pecsét segíteni fogja őket abban, hogy a »Horizont 2020« keretprogram világszínvonalú pályázatelbírálási rendszerét kihasználva könnyedén megtalálják területükön azokat a projekteket, amelyeket támogathatnak.”
Markku Markkula, az Európai Régiók Bizottsága elnöke a következőket mondta: „A kiválósági pecsétnek köszönhetően a régiók és a városok belefoglalhatják innovációs és beruházási terveikbe azokat a kis- és középvállalkozások által kezdeményezett kiváló projekteket, amelyek megfelelnek növekedési céljaiknak és prioritásaiknak. Ebből a megfontolásból hoz most létre az Európai Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság egy olyan tudáscsere-platformot a helyi önkormányzatok és a regionális hatóságok számára, amelynek révén megerősödhetnek a szinergiák a »Horizont 2020« keretprogram és az európai strukturális és beruházási alapok között.”
A „kiválósági pecsét” bevezetése szervesen illeszkedik a bizottság azon szélesebb körű törekvésébe, hogy maximalizálja az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás hatásosságát, és ennek érdekében megerősítse a szinergiákat a „Horizont 2020” keretprogram, az európai strukturális és beruházási alapok és más európai uniós programok, például a COSME és az Erasmus+ között.
Horizont 2020
Az Európai Unió „Horizont 2020” elnevezésű, a 2014-től 2020-ig tartó időszakra szóló kutatás- és innovációfinanszírozó programja csaknem 80 milliárd euróval támogatja az Európa gazdasági versenyképességét előmozdítani igyekvő kutatási és innovációs projekteket. A program „Vezető szerep az ipari technológiákban” és „Társadalmi kihívások” elnevezésű szegmenséhez rendelt költségvetés várhatóan legalább 20 százaléka, közel 9 milliárd euró közvetlenül a kis- és középvállalkozásokhoz jut vissza nem térítendő támogatások formájában, részben az úgynevezett kkv-támogató eszközön keresztül.
Az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott finanszírozás 2013 óta hatályos új szabályozása a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra kifejtett hatások fokozása érdekében szorgalmazza a különböző európai uniós finanszírozási források stratégiaibb szemléletű, a meglévő szinergiákat kihasználó felhasználását. A 2014-től 2020-ig tartó időszakban 450 milliárd euróból gazdálkodó európai strukturális és beruházási alapok a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú célokra használhatók fel egyebek mellett az innováció területén, a kis- és középvállalkozások támogatására, az oktatásban és a szakképzésben, a társadalmi befogadás ügyének előmozdítására vagy a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatására – olvasható az Európai Bizottság honlapján megjelent közleményben.
