Nem változtatott korábbi növekedési előrejelzésén a GKI, így továbbra is a GDP 2,7 százalékos növekedését várja, de előző prognózisához képest magasabb, 900 milliárd forintos államháztartási hiánnyal számol – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn.
A GKI szerint tovább lassul a magyar gazdaság növekedési üteme: a tavalyi 3,6 százalék után idén a GDP 2,7, jövőre pedig 2 százalék körüli bővülése valószínű. Júliusi előrejelzésében a gazdaságkutató még 800 milliárd forintos államháztartási hiányt várt, friss prognózisában azonban ezt 900 milliárd forintra emelte.
A prognózis szerint bár az adóbevételek kedvező alakulása révén költségvetési szempontból jól indult a 2015-ös év, az államháztartás hiánya azonban az EU-finanszírozás elapadása és a nyár elején törvénybe iktatott többletkiadások miatt július végén elérte az egész évre tervezettet.
A második negyedév végére a GDP-arányos államadósság jelentősen, az első negyedév végéhez viszonyítva 2 százalékponttal, 79,6 százalékra emelkedett, egyrészt a forint gyengülése, másrészt a Budapest Bank megvásárlása miatt.
A kormány azonban évközi beavatkozással, a szokásos trükkök alkalmazásával képes lehet az előirányzott hiány megközelítésére, sőt az államadósság szerény csökkentésére is – olvasható a jelentésben.
A GKI szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa elkötelezett az 1,35 százalékra csökkentett alapkamat tartása mellett, miközben a következő hónapokban az első félévinél tartósan gyengébb, az elmúlt hetekben tapasztalthoz hasonló, 310-315 forintos árfolyam várható.
Ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már szeptemberben elkezdené a kamatemelést, az minden bizonnyal az euró és ezzel a régió más devizáinak – így a forintnak – a gyengülését is kiváltaná.
Kedvező, bár lassulást jelez, hogy az alkalmazottak száma (közmunkások nélkül) 2015 első negyedévében 2,8, a második negyedévben 2,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte minden hónapban csökkent, májusban azonban 0,5, júniusban 0,6, majd júliusban ennél kisebb, 0,4 százalékos áremelkedés következett be az előző év azonos időszakához képest.
Az ismét csökkenő olajárakat is figyelembe véve éves átlagban változatlan árszínvonal várható, év végére pedig 2 százalékra emelkedhet a tizenkét havi infláció.
