Az energiaunió helyzetéről szóló harmadik jelentés azt mutatja, hogy Európa alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalommá való átalakulása egyre határozottabb körvonalakat ölt az EU-ban.
A 2017-ben elért előrelépéseknek köszönhetően az EU jó ütemben halad afelé, hogy megvalósítsa az energiaunió projektjét, és ezzel párhuzamosan eredményeket érjen el a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás terén. Ezenkívül olyan kísérő intézkedések is bevezetésre kerülnek, amelyek célja annak elősegítése, hogy a tiszta energiákra való áttérés társadalmilag méltányos módon történjen. Most azonban elérkezett az ideje annak, hogy az egész társadalmat megszólítsuk, és arra kérjük a lakosságot, a városokat, a vidéki térségeket, a vállalatokat, a tudományos világot és a szociális partnereket, hogy azonosuljanak az energiaunió projektjének céljaival, vigyék előre ezt az ügyet, és vegyenek részt aktívan a jövőbeli megoldások kidolgozásában – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Az energiaunió helyzetéről szóló harmadik jelentés megerősíti, hogy az energetikai átállás csak akkor lehetséges, ha elvégzik az infrastruktúrán a jövő energiarendszere támasztotta szükségleteknek megfelelő fejlesztéseket. Az energetikai, a közlekedési és a távközlési infrastruktúrák egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz. A helyi hálózatoknak minden eddiginél fontosabb szerep jut majd az uniós polgárok mindennapjaiban, akik közül várhatóan egyre többen választják majd az elektromos közlekedést, a decentralizált energiatermelést és a felhasználók oldalán jelentkező igényekre válaszként nyújtott szolgáltatásokat. Noha számottevő előrelépések történtek, még mindig vannak szűk keresztmetszetek, főleg a villamosenergia-ellátás terén. E probléma ellensúlyozására a Bizottság ma közleményt fogadott el, amelyben célul tűzte ki, hogy 2030-ra a villamosenergia-hálózatok összekapcsolási arányának el kell érnie a 15 százalékot, és elfogadta a közös érdekű projektek harmadik listáját.
A jelentéssel kapcsolatban Maroš Šefčovič, a bizottság energiaunióért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Az energiauniót csak úgy tudjuk sikerre vinni, ha mindannyian egy irányba tartunk. A cél az, hogy betartsuk, amit vállaltunk: megvalósítsuk az energiauniót még az Európai Bizottság jelenlegi mandátuma alatt. Nem engedhetjük, hogy 2019-ben az energiaunió még mindig csak egy szakpolitikai intézkedés legyen – addigra minden európai hétköznapi életének részévé kell válnia. Ehhez a társadalom egészének fokozott felelősségvállalására van szükség. A jövő évre ezért mint a kötelezettségvállalás évére tekintek.”
Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és az energiapolitikáért felelős biztos szerint: „Európa energetikai átalakulása jó úton halad, a megújuló energiák aránya rekordszinten van, a költségek pedig gyorsan csökkennek. E folyamat teljes körű támogatása érdekében ezt a tendenciát azonban Európa energetikai infrastruktúrájának is követnie kell: ugyanabba az irányba kell fejlődnie és ugyanilyen tempóban. Ezért javasoljuk, hogy az új projektlistában a legfontosabb villamosenergia-hálózatok összekapcsolása és az intelligens hálózatok kiemelt hangsúlyt kapjanak. A tiszta energiákkal kapcsolatos infrastruktúra előmozdítása érdekében ma elfogadott intézkedések fontos lépések az afelé vezető úton, hogy energiarendszerünk fenntarthatóbb módon működjön, és egyben versenyképesebb és biztonságosabb is legyen – mindez egyértelmű hozzáadott érték európai szinten.”
A legfontosabb megállapítások
Alig három évvel az energiaunióra vonatkozó keretstratégia közzétételét követően a Bizottság előterjesztette a „Tiszta energia minden európainak” jogalkotási javaslatcsomagot, amelyben szinte minden ahhoz szükséges intézkedés benne volt, hogy sikerüljön teljesíteni az energiahatékonyság kiemelt kezelésére, az éghajlatváltozás elleni fellépés és a megújuló energiaforrások terén betöltött globális uniós vezető szerep támogatására, valamint az energiafogyasztók számára biztosított méltányosságra irányuló célkitűzéseket.
Az energiaunió megvalósításának konkrét eredményei például az idén márciusban elfogadott „Európa mozgásban” kezdeményezéscsomag, melynek célja, hogy a tiszta energiákra való áttérés társadalmilag méltányos folyamatában és a digitalizáció során a közlekedési ágazat megőrizze versenyképességét, csakúgy mint a tiszta mobilitásról szóló, novemberben előterjesztett csomag, amely határozott lépés a Párizsi Megállapodás keretében 2030-ig megvalósítandó uniós kötelezettségvállalás teljesítése, azaz az uniós szén-dioxid-kibocsátás legalább 40 százalékkal való csökkentése felé.
Az energiaunió teljes körű végrehajtásához elkötelezettségre, valamint a bizottság, a tagállamok és a társadalom egészének szoros együttműködésére van szükség. Éppen ezért a tagállamoknak 2018 elejére véglegesíteniük kell a 2020-at követő időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervjavaslataikat. A tervezeteket már csak azért is be kell nyújtani 2018 elejéig, hogy az unió vezető szerepet játszhasson globális szinten.
Bizonyos geopolitikai események miatt az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések 2017-ben is előkelő helyet foglaltak el a politikai napirenden. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának a Párizsi Megállapodás felmondására irányuló szándéka arra késztette az EU-t, hogy a klíma- és energiadiplomáciája közötti szinergiák megerősítésével vezető szerepet vállaljon. Az EU továbbra is elkötelezetten részt vesz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és a meglévő globális partnerségek megerősítésén munkálkodik.
Az unió helyzetét értékelő beszéd is kiemelte, hogy ugyan az energiatermelésben bekövetkező globális változások komoly kihívások elé állítják Európát, ez egyben soha nem visszatérő lehetőség arra, hogy Európa oly módon erősítse meg globális szintű vezető szerepét a tiszta energiákra való átállásban, hogy közben arról is gondoskodik, hogy az energiaellátás minden uniós polgár számára biztosított legyen. A megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció terén kitűzött ambiciózus célok, csakúgy mint a megfelelő árjelzések alapján működő piac előfeltétele annak, hogy kedvező környezet alakuljon ki az egész uniós gazdaság korszerűsítésére irányuló és így valamennyi uniós polgár számára előnyös beruházások számára.
Az energiaunió hozza a kívánt eredményeket, de folyamatos elkötelezettségre van szükség a hátralévő feladatok teljesítéséhez. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az energiaunióval kapcsolatos bizottsági javaslatok mindegyikét prioritásként kell kezelnie – zárul a bizottság közleménye.
Magyarország
A Magyarországra vonatkozó országjelentés többek között megállapítja, hogy a magyarországi lakóépületek energiahatékonysága jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a közlekedés széndioxid-kibocsátása több mint másfélszeresére nőtt 1990 óta, ezzel együtt az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátás Magyarországon jelentősen alacsonyabb, mint az unió egészében.
További információ és részletes megállapítások az alább letölthető országjelentésben.
