Az első negyedévben rekordot döntött a betöltetlen álláshelyek száma, és gyors ütemben zsugorodik a munkaerő-tartalék is – derül ki a KSH „Munkaerőpiaci folyamatok, 2017. I. negyedév” című kiadványából.
  • A legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek még soha nem számoltak be annyi üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyről, mint 2017 első negyedévében.
  • A munkanélküliek száma 2017 első negyedévéhez képest 66 ezerrel, 207 ezerre csökkent; a ráta a Közép-Dunántúlon 1,9, az Észak-Alföldön 8,5 százalék volt.
  • A potenciális munkaerő-tartalék közel 100 ezer fővel, 400 ezer fő alá csökkent.
  • Csökkent a 15–64 éves korosztály két legnagyobb inaktív csoportjának létszáma is: a nyugdíjasoké/járulékosoké 6,3, a tanulóké 2,6 százalékkal.

Betöltetlen álláshelyek

Az uniós módszertan szerinti adatok alapján a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató szervezetei 2017. I. negyedévben 43 ezer olyan üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek, amelynek mielőbbi betöltése érdekében a munkáltatók már lépéseket tettek (pl. közvetítő céghez fordultak, hirdetést tettek közzé stb.). Ez közel 20 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, ami egyben az üres álláshelyek megfigyelésének bevezetése óta mért legmagasabb érték.

2017 I. negyedévében a versenyszférán belül az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ágban volt létszámarányosan a legtöbb betöltetlen állás, a 3,2 százalékos ráta több mint másfélszerese a versenyszféra egészére jellemző 2,0 százaléknál. A legnagyobb létszámot foglalkoztató nemzetgazdasági ág, a feldolgozóipar gazdálkodó szervezetei közel 16,5 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek, ami 2,4 százaléka volt az összes álláshelynek. Növekvő létszámgondokkal küzd az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás is, előbbiben 2,6, utóbbiban 2,3 százalék volt már az év első, még szezonon kívülinek számító negyedévében is a betöltetlen álláshelyek aránya. Foglalkozási főcsoportok szerint a „2. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását” igénylő munkaköröket jellemezte a relatíve legnagyobb létszámigény, a jelenlegi 196 ezer ilyen munkakört betöltő mellé még 6,2 ezerre lenne szükség.

NFSZ-adatsor

Az uniós előíráson alapuló statisztika mellett egy attól eltérő koncepció szerint jelzi a munkaerő-kereslet alakulását a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsora, amely a folyamatosan beérkező munkaerőigény-bejelentéseken alapul. A munkáltatók elsődlegesen azon állások bejelentésében érdekeltek, amelyeket támogatott formában vagy külföldiekkel kívánnak betölteni. Emellett jellemzően alacsonyabb kvalifikációs igényű munkakörökre keresnek ilyen módon jelentkezőket.

2017 márciusában a foglalkoztatók az előző év azonos időszakinál 25 ezerrel kevesebb, 211,6 ezer üres álláshelyet jelentettek be, amelynek 93,3 százalékához igényeltek támogatást. A legtöbb új munkaerőigény Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett, az összes igény 43,9 százaléka. Az adott hónapban rendelkezésre álló álláshelyek száma 276,6 ezer volt, amelyből a zárónapon 144,7 ezer maradt betöltetlen. A legnagyobb nem támogatott munkaerő-kereslet Budapestet, valamint Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Zala megyéket jellemezte, de relatíve jelentős volt még néhány olyan megyében is, ahol szintén nagyobb munkaerő-utánpótlási gondok jelentkeztek (pl. Csongrád és Békés megye). A nem támogatott állásokra jellemzően egyszerű ipari és egyszerű építőipari foglalkozásúakat, mechanikaigép-összeszerelőket és tehergépkocsi-vezetőket kerestek.

Munkanélküliek, potenciális munkaerő-tartalék

2017 I. negyedévében a munkaerő-felmérés definíciója szerinti munkanélküliek („nincs munkája, aktívan keres munkát és rendelkezésre áll”) száma az előző év azonos időszakához képest 66 ezerrel kevesebb, 206,8 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.

2017 I. negyedévében a munkanélküliség szintje Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, mindössze 1,9 százalék (megelőzve ezzel a Nyugat-Dunántúlt), míg Észak-Alföldön a legmagasabb, 8,5 százalék.

2017. I. negyedévben a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma az ILO-definíciónak megfelelő munkanélküliekénél magasabb, 311,9 ezer fő volt, 70,3 ezerrel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a regisztrált álláskeresők márciusi létszáma kiugróan magas, 350,8 ezer volt. Az előző havihoz viszonyított 18,3 százalékos növekedés azzal magyarázható, hogy az ekkor záródó közfoglalkoztatási programokból kilépők közül sokan újra visszakerültek a nyilvántartásba.

Az álláskeresők 52 százaléka részesült valamilyen ellátásban, ami a korábbi évekre jellemző mutatónál némileg kedvezőbb. Az ellátottak 42 százaléka álláskeresési járadékot, illetve segélyt kapott. A legalább 12 hónapja nyilvántartott (tartós) álláskeresők aránya 2017. márciusban 23,2 százalék volt, némileg alacsonyabb az előző hónapokénál. Mivel a közfoglalkoztatásból visszakerülők új belépőnek számítanak, így a márciusi tömeges regisztrálásuk csökkenti az álláskeresőként töltött átlagos időt.

A munkaerő-felmérésben 343,6 ezren határozták meg magukat munkaerő-piaci státusuk szerint munkanélküliként, a 2016. I. negyedévinél 75 ezerrel, az utóbbi évtized csúcsát jelentő 2013. I. negyedévi 752,8 ezerhez képest pedig közel 410 ezerrel kevesebben. Ez az adat is a relatíve könnyen mozgósítható munkaerő-tartalék rohamos fogyását jelzi, hasonlóan a potenciális munkaerő-tartaléknál számításba vehető csoportok létszámalakulásához.

2017. I. negyedévben a potenciális munkaerő-tartalékként definiált kategóriába (a munkanélküliek mellett az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát nem keresők, illetve azt csak később megkezdeni tudók) összesen 397 ezren tartoztak, szemben az egy évvel korábbi 490 ezerrel.

Inaktívak

Részben demográfiai, részben munkaerő-piaci okokból a munkavállalási korúnak tekintett (15–64 éves) inaktívak száma folyamatosan csökken. 2017 I. negyedévében az előző év azonos időszakánál 4,2 százalékkal kevesebben, 1 millió 914 ezren tartoztak ebbe a kategóriába. A két legnagyobb csoport létszáma – a nyugdíjasoké, illetve a tanulóké – egyaránt elmaradt a tavalyitól. Előbbiek esetében ez a nyugdíjkorhatár folyamatos emelésével, aminek hatását a nőknél a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetősége némileg tompítja, az utóbbiaknál pedig az érintett korosztályba tartozók létszámának csökkenésével függ össze.

Az álláskeresési ellátásban részesülő, de az ILO munkanélküli definíciójában rögzített hármas kritériumát nem teljesítő, ezért inaktívnak tekintettek száma 47 ezerre zsugorodott. Viszonylag állandó az ún. egyéb inaktívak létszáma, azoké, akik nem tanulnak és állandó (szociális típusú) jövedelemmel sem rendelkeznek. Az idetartozó 146 ezer nő többsége klasszikus háztartásbeli, aki családi kötelezettségei miatt nem lép be a munkaerőpiacra, míg 17 ezren egészségi állapotukkal indokolták távolmaradásukat. Ez utóbbi tényezőre a mintegy 92 ezer 15–64 éves egyéb inaktív kategóriába tarozó férfi mintegy 12 százaléka hivatkozott. 2017 I. negyedévében az egyéb inaktív kategóriába tartozók közül 38 ezer nő és 40 ezer férfi felelt meg a munkaerő-tartalék fogalom kritériumának (azaz szeretett volna dolgozni, de ennek érdekében nem tett lépéseket).

KSH

Az Álláshely rovat támogatója: Delego Kft.

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja