Mindössze egy év alatt háromszorosára nőtt a kanyarós megbetegedések száma az EU-ban. Az Európai Parlament (EP) egészségügyi szakbizottsága szorosabb uniós együttműködést javasol.
Ma már többek közt a fekete himlő, a járványos gyermekbénulás, a kanyaró, a mumpsz és a bárányhimlő is védőoltással kivédhető, de a vakcinák elterjedése előtt emberek milliói haltak meg a fertőzés következményében, a szövődmények között pedig vakság és bénulás is gyakran előfordult. Kölcsey Ferenc, a nemzeti himnusz költője is fekete himlő következtében vesztette el egyik szeme világát.
A védőoltásoknak hála a himlőt mára sikerült teljesen felszámolni, és a gyermekbénulást okozó poliovírus is várhatóan el fog tűnni, míg más fertőző megbetegedéseket sikerült jelentősen visszaszorítani. Ezek közé tartozik a kanyaró is.
A kanyaróvakcinát az 1960-as években fejlesztették ki, azelőtt évi 2,6 millió ember halt bele a cseppfertőzéssel terjedő, rendkívül fertőző betegségbe. 2016-ban már csak 89 780 halálesetet jelentettek világszerte, ez a valaha mért legalacsonyabb szám.
A védőoltások a 21. században is a közegészségügy legfontosabb eszközei. A WHO adatai szerint évente 2-3 millió ember életét menti meg vakcina, és további 1,5 millió halálesetet előzhettek volna meg, ha még hatékonyabbak lennének az oltási programok.
Háromszorosára nőtt a kanyarós megbetegedések száma az EU-ban
Bár világszerte egyre kevesebb kanyarós megbetegedést jelentenek, 2017-ben kiugróan sok, 14 451 esetről számoltak be Európában. Ez több mint háromszorosa a 2016-os adatoknak. Az esetek csaknem háromnegyedét Romániában és Olaszországban regisztrálták.
Magyarországon a kötelező MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola elleni) oltásnak köszönhetően 99 százalékos az átoltottság, és csak 36 kanyarós megbetegedést jelentettek tavaly. Európában viszont a kanyarós betegek 87 százaléka nem kapott védőoltást a betegség ellen.
Miért terjed újra a kanyaró Európában?
A kanyaró elleni hatékony védekezéshez arra van szükség, hogy a lakosság legalább 95 százaléka megkapja a kétdózisú MMR oltást. 2016-ban csupán hét uniós tagállam, Magyarország, Horvátország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Spanyolország és Svédország tudta ezt elérni. Olaszországban 83 százalékos, Romániában pedig mindössze 76 százalékos volt az átoltottság mértéke.
EP-képviselők: csökken a beoltott lakosság száma
Az Európai Parlament egészségügyi szakbizottsága március 20-án fogadta el az európai átoltottság arányának csökkenésével és annak közegészségügyi következményeivel foglalkozó állásfoglalási indítványt.
Európán belül jelentős eltérések tapasztalhatók az átoltottság mértékében, ennek oka lehet a tagállamonként eltérő oltási szabályozás, a vakcinák növekvő ára és az is, hogy egyre kevesebben adatják be a védőoltásokat.
Az állásfoglalás-tervezetben az EP-képviselők arra szólítják fel a Bizottságot, hogy hangolja össze a tagállamok között a védőoltások rendjét és támogassa a nemzeti szintű kezdeményezéseket. Emellett a képviselők üdvözölték a közös közbeszerzésről szóló megállapodást, amely csökkenteni fogja az európai vakcinák árát.
Oltani vagy nem oltani?
Az EP-képviselők különösen aggályosnak tartják, hogy egyre többen utasítják vissza a védőoltásokat, vagy nem engedik a gyermekeiket beoltani.
„Túl sok szülő kerüli el a védőoltásokat, és számos fertőző megbetegedés bukkan fel újra” – mondta Elena Gentile (szocialista, olasz), a tervezet társszerzője
Az emberek különböző okokból kerülik el vagy utasítják vissza a védőoltásokat. Mivel pont a védőoltások miatt Európában eltűntek szem elől ezek a fertőző betegségek, sokan úgy vélik, felesleges a vakcinákkal védekezni ellenük. Mások azt hiszik, az oltások nem biztonságosak, és veszélyes mellékhatásaik lehetnek. Hiába mutatta ki számos kutatás, hogy nincs kapcsolat az MMR-oltás és az autizmus között, az elméletnek továbbra is sok követője van az interneten, fórumokon és a közösségi médiában.
„A védőoltásaink teljes mértékben biztonságosak. Rengeteg az azzal kapcsolatos félreértés, hogy az oltásoktól megbetegednek az emberek, de ez természetesen nonszensz. Egy veszélyes nonszensz” – tette hozzá Renate Sommer (néppárti, német), a tervezet társszerzője.
A képviselők üdvözölték a bizottsággal közös cselekvési tervet az oltással szembeni félreértések és félelmek eloszlatására. Ennek részeként az EU számos intézkedést hoz annak érdekében, hogy a védőoltások engedélyezési folyamata az emberek számára is átláthatóbb legyen, és ismeretterjesztő kampányokkal veszik fel a küzdelmet a különösképpen online terjedő téves információk ellen.
„Meg kell nyugtatnunk a családokat és harcolnunk kell a félrevezetés ellen” – mondta Marco Affronte (zöldpárti, olasz), a tervezet társszerzője.
A téma az áprilisi vagy a májusi plenáris ülésen kerül napirendre. Az Európai Bizottság várhatóan még nyár előtt lépéseket tesz annak érdekében, hogy az unió szorosabb együttműködéssel lépjen fel a védőoltással megelőzhető betegségek ellen – zárul az EP közleménye.
