Az Európai Bizottság e-kereskedelmi ágazati vizsgálatról szóló zárójelentése azonosítja azokat az üzleti gyakorlatokat, amelyek korlátozhatják a versenyt.
A zárójelentés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy célzottan érvényesítse az uniós antitrösztszabályokat az e-kereskedelmi piacokon, és máris gyakorlataik felülvizsgálatára késztette a vállalkozásokat – olvasható a bizottság közleményében.
Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Az e-kereskedelmi piacokon működő vállalkozások egyes gyakorlatai szűkítik a versenyt azáltal, hogy Unió-szerte indokolatlanul korlátozzák a termékek forgalmazásának módját. Jelentésünk megerősíti ezt. A szóban forgó korlátozások csökkenthetik a fogyasztók választási lehetőségeit és megakadályozhatják az online árak mérséklődését. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy egyensúlyt kell teremteni az online és a hagyományos kiskereskedők érdekei között. Mindez a fogyasztók érdekét szolgálja. Megállapításaink elősegítik, hogy célzottan érvényesítsük az uniós versenyszabályokat az e-kereskedelmi piacokon”.
A bizottság digitális egységes piaci stratégiájának egyik fő célja a fogyasztók és vállalkozások árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása. Az e-kereskedelmi ágazati vizsgálat e tekintetben kiegészíti a Bizottság jogalkotási javaslatait. Az ágazati vizsgálat célja azt volt, hogy a Bizottság azonosíthassa az európai e-kereskedelmi piacokon tapasztalható esetleges versenyjogi aggályokat.
A jelentés a 2016. szeptemberi előzetes jelentésre érkezett észrevételeket figyelembe véve mutatja be a bizottság végleges megállapításait, és nagyrészt megerősíti az előzetes jelentés következtetéseit.
Az ágazati vizsgálat eredményeinek ismeretében a bizottságnak lehetősége nyílik arra, hogy célzottan érvényesítse az uniós antitrösztszabályokat az e-kereskedelmi piacokon. Ez további antitrösztvizsgálatok megindítását is magába foglalja. 2017 februárjában a bizottság már megindított három különálló vizsgálatot az üdülési célú szálláshelyek, a számítógépes videojátékok forgalmazása és azon fogyasztói elektronikai árazási gyakorlatok ügyében, amelyek korlátozhatják a kereskedelmet.
Az ágazati vizsgálat emellett arra késztette a vállalkozásokat, hogy saját kezdeményezésükre felülvizsgálják kereskedelmi gyakorlataikat. Ez elősegítheti, hogy a fogyasztók könnyebben vásárolhassanak termékeket a határokon túlról, és hozzájuthassanak az alacsonyabb árak és a szélesebb kiskereskedelmi választék előnyeihez. A bizottság tisztában van azzal és örömmel üdvözli, hogy egyes ruhaipari vállalkozások – (a Punto Fa tulajdonában lévő) Mango, (az Inditex tulajdonában lévő) Oysho és Pull & Bear, valamint (az Arcadia tulajdonában lévő) Dorothy Perkins és Topman – és más kiskereskedelmi ágazatok szereplői is (a kávégép-gyártó De Longhi, valamint a fényképezőgép-gyártó Manfrotto) felülvizsgálták gyakorlataikat.
Az e-kereskedelemmel kapcsolatos gyakorlatokra vonatkozó uniós versenyjogi szabályok következetes értelmezése rendkívül fontos a vállalkozások számára, amikor kialakítják az EU-n belüli saját forgalmazási stratégiáikat. Az ágazati vizsgálat megállapításai alapján a bizottság a fentiek megvalósítása érdekében kibővíti az Európai Versenyhatóságok Hálózata keretében az e-kereskedelemmel kapcsolatos jogérvényesítésről folytatott párbeszédet. A bizottság további jogérvényesítése szintén iránymutatást nyújt az érdekelteknek az e-kereskedelemmel kapcsolatos konkrét gyakorlatokkal összefüggésben.
Főbb megállapítások
Fogyasztási cikkek
A jelentés megerősíti, hogy az e-kereskedelem elmúlt évtizedben bekövetkezett növekedése, – különösen az online árak átláthatósága és az árverseny – komoly hatást gyakorolt a vállalkozások forgalmazási stratégiáira és a fogyasztói magatartásra. Az ágazati vizsgálat végleges eredményei a következő piaci tendenciákat emelik ki:
- Az elmúlt tíz év során a gyártók nagy hányada döntött úgy, hogy saját online kiskereskedelmi üzlete útján közvetlenül értékesíti termékeit a fogyasztóknak, így egyre inkább versenyezve a forgalmazóival.
- Fokozottan alkalmazzák a szelektív forgalmazási rendszereket, amelyekben a termékeket csak előre kiválasztott hivatalos értékesítők értékesíthetik, lehetővé téve, hogy a gyártók megfelelőbben ellenőrizhessék forgalmazási hálózataikat, különösen a forgalmazás minősége és az ár tekintetében.
- Növekvő mértékben használnak szerződéses korlátozásokat a termék forgalmazásának jobb ellenőrzése céljából. Az üzleti modelltől és stratégiától függően e korlátozások különféle formát ölthetnek, mint például az árazási korlátozások, piactérre (platformra) vonatkozó tilalmak, az ár-összehasonlító eszközök használatának korlátozásai, valamint a kizárólag online szereplők kizárása a forgalmazási hálózatokból.
E gyakorlatok egy része igazolható például a termékforgalmazása minőségének javításával. Mások azonban indokolatlanul akadályozzák a fogyasztókat abban, hogy hozzájussanak a nagyobb termékválaszték és az alacsonyabb e-kereskedelmi árak előnyeihez, és ezért szükségessé teszik az uniós versenyszabályok betartásának biztosítására irányuló bizottsági intézkedését.
Digitális tartalom
Az ágazati vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a szerzői jogok tulajdonosai által nyújtott licenciákhoz való hozzáférés rendkívül fontos a digitálistartalom-szolgáltatók számára, és a piaci verseny egyik alapvető meghatározója.
A jelentés kiemel egyes hasznosítási gyakorlatokat, amelyek megnehezíthetik az új online üzleti modellek és szolgáltatások megjelenését. Az ilyen hasznosítási gyakorlatok uniós versenyjogi szabályok szerinti értékelésekor azonban figyelembe kell venni a tartalomipar sajátosságait.
Az ágazati vizsgálatnak az az egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vizsgálatban részt vevő digitális tartalomszolgáltatók közel 60 százaléka szerződéses megállapodást kötött a jogosultakkal a területalapú tartalomkorlátozásról.
A tartalomszolgáltatók objektíven alátámasztott indokokkal, például a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos okból vagy bizonyos közérdekű jogi rendelkezésekből kifolyólag alkalmazhatnak területalapú tartalomkorlátozást. A Bizottság már javaslatot tett egy jogszabályra, amely azt hivatott biztosítani, hogy ne alkalmazzanak megkülönböztetést az árazási, értékesítési és fizetési feltételek tekintetében a más uniós országban online vagy személyesen termékeket és szolgáltatásokat vásárolni kívánó fogyasztókkal szemben, kivéve, ha ez objektíven alátámasztott konkrét okból indokolt. A bizottság javaslatot tett továbbá az uniós szerzői jogi szabályozás korszerűsítésére, különösen az audovizuális tartalomhoz való határon átnyúló online hozzáférés bővítése érdekében, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy az audovizuális tartalommal kapcsolatos jogok területi hasznosítása fontos szerepet játszik az európai audiovizuális szektor finanszírozási modelljében. Jelenleg mindkét javaslatról tárgyalások folynak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.
A bizottság teljes jelentése itt található.
