Előreláthatólag az idei tavasz sem múlik el eseménytelenül a hazai ingatlanpiacon. Éppen ellenkezőleg: hamarosan új változtatások lépnek életbe, ami tovább pörgetheti a szegmens árait, illetve forgalmát.
Erősebb lett a vidéki ingatlanpiac
Tavaly nagymértékben – 44 százalékkal – ugrott meg az új lakások száma, ennek ellenére az átadások száma alacsonyabb volt, mint amennyire igény van. Mindez az építési szektorban jelenlévő munkaerőhiányra vezethető vissza. A 2017-ben elkészült 14 ezret meghaladó újlakás 2010 óta a legmagasabb érték, e mellett a kiadott építési engedélyek számára sem lehetett panasz: éves szinten 20 százalékkal bővült, ezzel elérve a 38 ezres nagyságrendet.
Bár sok lakás már a tervezőasztal mellől gazdára talált, a vevők közül sokan azért óvatosabbak voltak és megvárták, amíg az ingatlan félkész vagy átadáshoz közeli állapotba kerül. A vidéki lakáspiac jelentősen megerősödött, a megyei jogú városokban az új lakások iránti kereslet tavaly 90 százalékkal bővült – ami meghaladja a fővárosi szintet. Természetesen a település mérete befolyásolja a piac alakulását: ezek a típusok a fővárosban, illetve a nagyobb vidéki városokban elsősorban értékesítési célból épülnek.
Így változtak az árak keleten
Az ország egyes területei közötti eltérések a forgalom, az árszínvonal és az árváltozások esetén is érvényesül. Ha az ország keleti felét vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy vannak olyan városok, ahol az országos tendenciával ellentétben nem indult dinamikusan az év és az árak inkább stagnáltak – ilyen Debrecen, Eger Miskolc, illetve Szolnok –, más településeken viszont 3-4 százalékkal bővültek az átlagos négyzetméterenkénti árak.
Az átlagos ingatlanárak változása az ország egyes nagyvárosaiban
(2017. december és 2018. január között)
Milyen árakat takarnak a százalékok?
Az áringadozásoknál természetesen jobban érdekli a piaci szereplőket az aktuálisan tapasztalható árszínvonal – amivel nem egyezik a fent említett százalékok alapján kialakult városok közötti sorrend. Ezt részben az ingatlan típusa is befolyásolja, ezúttal vegyük górcső alá a családi házakat.
Amikor a használt lakások kerülnek említésre, akkor nemcsak a panelekre és a téglaépítésűekre kell gondolnunk, hanem a nagyobb magánházakra is. Persze az átlagos négyzetméterenkénti árak utóbbinál általában alacsonyabbak, ami a nagyobb alapterületükre vezethető vissza.
A családi házak átlag négyzetméterárai az ország egyes nagyvárosaiban
(Ft/m2, 2018. januári adatok alapján)
A vidéki nagyvárosok viszonylatában a közepes kategóriát a 200-250 ezer Ft/m2 átlagár jelenti, amely többek között a Nyíregyházán, Szegeden és Egerben eladó családi házaknál tapasztalható. Ehhez képest 23–34 százalékkal kedvezőbb árszínvonalra lehet számítani Miskolcon, illetve Szolnokon, Debrecenben és Kecskeméten pedig átlagosan 17–26 százalékkal drágább az ingatlantípus.
Újabb CSOK módosítás
Újabb korszakba lép a CSOK, hiszen március 15-től ismét módosítják, az intézkedés előreláthatólag még feljebb fogja tolni a jelenleg is magasan lévő átlagárakat. A legfontosabb módosítások között van, hogy az ingatlannal rendelkező családok már használt lakásokra is igényelhetik a támogatást – ebben az esetben eddig kizárólag újépítésűekre fordíthatták az összeget. Ezzel pedig egy újabb vásárlói réteg jelenhet meg a piacon, akik még egyet dobnak a forgalmon.
Forrás: Ingatlannet.hu
