Az Európai Szolidaritási Testület lehetőséget hivatott biztosítani a fiataloknak, hogy az unióban vagy az unión kívül különböző szolidaritási tevékenységekben vegyenek részt önkéntesként, gyakornokként vagy munkavállalóként, hozzájárulva ezzel a társadalmi kihívások kezeléséhez. A legfontosabb tudnivalókat az Európai Bizottság foglalta össze.

Mi az Európai Szolidaritási Testület célja?

A szolidaritás az Európai Unió polgárainak és tagállamainak közös értéke, amely az unión belüli és kívüli tevékenységekben is megnyilvánul.

Amint azt Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő 2016. évi beszédében a testület létrehozásának bejelentésekor elmondta: „Gyakran akkor vagyunk leginkább szolidárisak, amikor veszélyhelyzettel szembesülünk. Amikor a portugál hegyek lángoltak, olasz repülőgépek oltották a tüzet. Amikor áradás okozott áramszünetet Romániában, svéd generátorok gyújtottak fényt. Amikor több ezer menekült érkezett a görög partokra, szlovák sátrakban leltek menedékre. Ebben a szellemben tesz ma javaslatot a Bizottság az Európai Szolidaritási Testület felállítására.”

Az Európai Szolidaritási Testület lehetőséget hivatott biztosítani a fiataloknak, hogy az unióban vagy az unión kívül különböző szolidaritási tevékenységekben vegyenek részt önkéntesként, gyakornokként vagy munkavállalóként, hozzájárulva ezzel a társadalmi kihívások kezeléséhez. Miközben a kezdeményezés a nehézségekkel küzdő közösségeken segít, előmozdítja a fiatalok személyes fejlődését, aktív társadalmi szerepvállalását és a munkahelyi életre való felkészülését is, valamint azoknak a nem kormányzati szervezeteknek, állami szerveknek és cégeknek is hasznára válik, amelyeknek különböző társadalmi vagy más szükségleteket kell kielégíteniük munkájuk során.

Milyen újdonságokat tartalmaz ez a javaslat ahhoz a jogalaphoz képest, amely az Európai Szolidaritási Testületet 2020-ig szabályozza?

Az új javaslat értelmében az Európai Szolidaritási Testületet össze kell vonni az „EU segítségnyújtási önkéntesei” elnevezésű kezdeményezéssel; a testület így központi platformként (ún. egyablakos ügyintézési pontként) fog szolgálni a szolidaritási tevékenységet végezni kívánó fiatalok számára. A rendszer új önkéntesmunka-lehetőségekkel bővíti a testület égisze alatt végezhető tevékenységeket, és a fiatalok ezentúl a nem uniós országokban is nyújthatnak humanitárius segítséget (olyan országokban, ahol humanitárius segítségnyújtási tevékenységekre és műveletekre kerül sor). A fiatalok tehát egyetlen helyen jelentkezhetnek majd (uniós vagy nem uniós) szolidaritási tevékenységekre.

Mennyi lesz az Európai Szolidaritási Testület költségvetése?

Az Európai Bizottság javaslata értelmében 2021. január 1-je és 2027. december 31-e között az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeire folyó áron számítva 1,26 milliárd euró áll majd rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy azon a 100 ezer fiatalon felül, aki a bizottság célkitűzése szerint 2020-ig fog valamilyen projektmunkát végezni, 2021 és 2027 között további kb. 350 ezer fiatal vehet részt a testület tevékenységeiben.

Kik regisztrálhatnak az Európai Szolidaritási Testületben?

A részvételi feltételek nem változnak: az Európai Szolidaritási Testületbe felvételét kérheti minden olyan 17 és 30 év közötti személy, aki valamelyik részt vevő országnak állampolgára vagy valamely részt vevő országban jogszerűen tartózkodik. A testület tevékenységeiben való részvétel alsó korhatára azonban 18 év.

Az Európai Szolidaritási Testületbe felvételüket kérő fiataloknak el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Regisztrálni könnyen, az Európai Ifjúsági Portálon lehet. Ha uniós állampolgársággal nem rendelkező személyek szeretnének részt venni valamelyik projektmunkában, figyelniük kell arra, hogy ők nem feltétlenül rendelkeznek azokkal a jogokkal vagy engedélyekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy másik EU-országba költözzenek projektmunka céljából. A részt vevő szervezeteknek kell megbizonyosodniuk arról, hogy a testület tevékenységeiben részt venni kívánó személyek ezeknek a jogoknak és engedélyeknek a birtokában legyenek.

Hol lehet projektmunkát végezni?

Az Európai Szolidaritási Testület keretében jelenleg olyan projektmunkákban lehet részt venni, amelyek helyszíne az Európai Unió valamelyik tagállamában van; önkéntes tevékenységek pedig az Európai Gazdasági Térség országaiban, valamint az előcsatlakozási támogatásban részesülő és más szomszédos országokban is végezhetők.

A bizottság a 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakra ki szeretné bővíteni az önkéntes tevékenységek és a kísérő intézkedések földrajzi hatályát: lehetővé kívánja tenni, hogy a fiatalok önkéntesként humanitárius segítségnyújtási műveletekben is részt vehessenek. A javaslat értelmében ezek helyszíne olyan Unión kívüli országokban lesz, amelyek hivatalos fejlesztési támogatást kapnak. A fiatalok nem végezhetnek hivatásos mentési vagy veszélyes feladatokat, és a testület keretében nem utazhatnak olyan országokba, ahol fegyveres konfliktus zajlik.

A regisztrált jelentkezők mindegyike részt vehet valamilyen tevékenységben?

A regisztráció után minden fiatal részt vehet egy általános online képzésben és a saját helyi közösségükben megrendezett vagy interneten elérhető csapatépítő tevékenységekben. A regisztráció ugyanakkor nem garancia arra, hogy a jelentkező részt is vehet egy tevékenységben, mivel ez az épp rendelkezésre álló projektektől, a jelentkező érdeklődési körétől és a kiválasztott projekt költségvetésétől függ.

A Bizottság 2017 májusában javasolta, hogy az Európai Szolidaritási Testületnek saját jogi kerete és költségvetése legyen. Ennek nyomán a program olyan szolidaritási projekteket is lehetővé tesz majd, amelyeket a regisztrált fiatalok saját maguk tervezhetnek meg és hajthatnak végre helyi közösségeikben. Ezt az opciót választva nem kell a szervezetek ajánlataira várni.

A szervezeteknek milyen feltételeknek kell megfelelniük?

A szervezetekre vonatkozó követelmények szintén változatlanok maradnak. Azt, hogy mely szervezetek működtethetnek projekteket a testület keretében, az egyes esetektől függően az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség vagy a tagállami Erasmus+ irodák fogják eldönteni. Mindegyik részt vevő szervezetnek be kell tartania az Európai Szolidaritási Testület elveit és céljait, azaz elő kell mozdítania a résztvevők személyes és szakmai fejlődését, biztonságos és tisztességes körülményeket kell garantálnia, továbbá megfelelő képzést vagy támogatást kell biztosítania a résztvevőknek, hogy el tudják sajátítani a tevékenységhez szükséges készségeket. Az Európai Szolidaritási Testület keretében projektmunka-lehetőségeket nyújtó szervezeteknek új minőségi védjegyet kell szerezniük.

Hogyan zajlik a résztvevők kiválasztása?

Az Európai Szolidaritási Testületbe az Európai Ifjúsági Portálon keresztül kell regisztrálni. A fiataloknak nemcsak a végzettségükkel, szakmai tapasztalatukkal és érdeklődési körükkel kapcsolatban kell információkat megadniuk, hanem további kérdésekre is válaszolniuk kell: milyen típusú tevékenységek érdeklik őket, melyik országba szeretnének menni, és milyen időintervallumban tudnának tevékenykedni. Kiválaszthatják, hogy melyik tevékenységtípusra szeretnének jelentkezni, és jelezhetik azt is, ha egy konkrét szolidaritási terület érdekli őket.

A regisztrációkor a fiataloknak azt is be kell jelölniük, hogy milyen tapasztalatokkal és ismeretekkel tudják gazdagítani az Európai Szolidaritási Testület munkáját. Választhatnak például a menekültekkel, gyermekekkel, idős vagy fogyatékos személyekkel végzett munka, az oktatás, a média, a művészetek, az építés/építkezés, a mérnöki munka és a projektmenedzsment között.

A szervezetek azoknak a fiataloknak tesznek részvételi ajánlatot, akik motivációjuk, érdeklődési körük és készségeik alapján a leginkább megfelelnek az elvárásoknak. A résztvevők böngészhetnek az Európai Ifjúsági Portál hirdetései között, jelentkezhetnek rájuk, és ha egy szervezet ajánlattal keresi meg őket, dönthetnek arról, hogy azt elfogadják vagy visszautasítják.

Milyen költségek fedezésére van lehetőség az egyes tevékenységek esetében?

Az önkéntesek az étkezéssel, szállással, utazással és biztosítással kapcsolatos költségek fedezésére jogosultak, ezenfelül zsebpénzt is kapnak (amelynek összege max. 155 euró havonta).

Az állások munkaszerződésen alapulnak, amely a munkavégzés helyszíne szerinti országban hatályos törvényekkel, előírásokkal és kollektív szerződésekkel összhangban állapítja meg a bért.

A szakmai gyakorlatok írásbeli gyakornoki szerződésen alapulnak; a fizetést a fogadó szervezet adja. A testület keretében rendelkezésre álló gyakornoki lehetőségek feltételeit a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere határozza meg.

A gyakornokként vagy munkavállalóként dolgozó fiatalok a fizetés mellett utazási támogatást is kaphatnak.

A hátrányos helyzetű fiatalok az esetlegesen felmerülő többletkiadásaik fedezésére kiegészítő támogatásban részesülhetnek. A testület emellett a részt vevő szervezetek bizonyos kiadásait – például a képzésekkel vagy a mentorálással kapcsolatos kiadások egy részét – is állja.

Kérhetnek-e pénzt a szervezetek a jelentkezőktől azért, hogy felvegyék őket?

Nem. Sem magánszemélyek, sem szervezetek nem kérhetnek pénzügyi hozzájárulást vagy díjat egyetlen résztvevőtől sem azért, mert projektmunkát biztosítanak neki.

Mi a helyzet a társadalom- és balesetbiztosítással?

A javaslat értelmében a résztvevők kiegészítő egészség- és balesetbiztosítást kapnak azon biztosítással kapcsolatos kiadások fedezésére, amelyeket az európai egészségbiztosítási kártya vagy más biztosítási rendszerek nem fedeznek.

A munkavállalóként vagy gyakornokként tevékenykedő fiatalok társadalombiztosítására a projektmunka helyszíne szerinti országban hatályos törvényekkel, előírásokkal és kollektív szerződésekkel összhangban külön rendelkezések vonatkoznak.

Kapnak-e a résztvevők nyelvi segítséget?

Igen. Azok a fiatalok, akik elfogadnak egy külföldi projektmunkára irányuló ajánlatot, online nyelvi képzésen vehetnek részt, hogy fejleszthessék és javíthassák tudásukat azon a nyelven, amelyet az adott országban használni fognak.

Milyen igazolást kapnak a résztvevők a tevékenységükről?

Projektmunkájuk végén az Európai Szolidaritási Testület tagjai oklevelet kapnak. A részvétel során elsajátított ismereteket, készségeket és kompetenciákat olyan eszközök, mint a Youthpass és az Europass rögzítik és dokumentálják.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja