Az alacsony jegybanki alapkamat tartós fennmaradását az önfinanszírozási program és a nyersanyagárak csökkenése is segíti – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank új alelnöke.
A kamatcsökkentési ciklus lezárása, az alapkamat 1,35 százalékos szintje és a laza monetáris kondíciók huzamosabb ideig való fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és egyúttal érdemben ösztönzi a gazdasági növekedést – mondta az MTI-nek Nagy Márton, az MNB alelnöke
A jegybank akkor lenne elégedett, ha a laza monetáris kondíciók a hozamgörbe minden szakaszán, így az állampapírok hosszabb lejáratain is érvényesülnének. A monetáris tanács elköteleződése egy tartósan alacsony kamatpálya mellett segíti a hosszú hozamok csökkenését, mely alacsonyabb lakossági és vállalati hitelköltségeket eredményez. Az alacsony kamatkörnyezet segíthet bankoknak abban is, hogy az nhp (növekedési hitelprogram) lezárulása után hasonló kondíciójú, olcsó, fix kamatozású beruházási hiteleket nyújtsanak piaci alapon. A hosszú hozamok leszorítása pedig tartósan csökkentheti az államadósság finanszírozási költségeit is.
A várakozások befolyásolása mellett a jegybank önfinanszírozási programja is sokat segíthet abban, hogy a hosszú lejáratú állampapír-piaci és bankközi kamatok mérséklődjenek. Ebben a programban az MNB a kereskedelmi bankokat hosszú lejáratú állampapírok vásárlására ösztönzi, amelyek részben külföldi befektetőktől, részben a növekvő kibocsátásból vásárolnak.
A korábbi állampapír-piaci körülményeket abnormálisnak nevezte, hiszen az MNB az attraktív, 2 hetes kötvényével lényegében kiszorította a bankokat az állampapírpiacról. Ez a kereslet tehát hiányzott erről a piacról. Véleménye szerint a mostani állapot, a bankrendszer visszalépése az állampapírpiacra tekinthető a normálisnak.
Az alelnök az inflációról elmondta: a jelenlegi világpiaci árcsökkenés nem csak az olajárakról szól, hisz az árak csökkenése a nyersanyagok széles körében jellemző volt. Így összességében a magyar gazdaság rendkívül kedvező költségkörnyezettel szembesülhet, ami nemcsak a rövid távú, hanem a monetáris politika szempontjából még fontosabb középtávú inflációs prognózisokat is lefelé mozdíthatja.
Ugyanakkor a legfrissebb fejlemények sem változtatják meg azt a fő üzenetet, miszerint a jelenlegi kamatszint fenntartásával elérhető az inflációs cél. A kedvező költségsokk abban segíthet, hogy az alapkamat huzamosabb ideig maradjon alacsony szinten – mondta.
A növekedési hitelprogramról elmondta: az első szakaszban 701 milliárd forintot, a második szakaszban mintegy 950 milliárd forint hitelt folyósítottak a bankok. Ugyanakkor hangsúlyozta: „az nhp-ban a csapokat fokozatosan elzárjuk, a jelenlegi formájában a program megszűnik és a növekedési hitelprogram kivezetése jövő év elején elkezdődik.” A hazai bankoknak újra piaci alapokra kell helyezniük a vállalatok hitelezését.
