Az Európai Unió a fiatalok munkába állítására szánt 6,4 milliárd eurós pályázati forrásainak 30 százalékát nyitotta meg az idén – mondta Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa a FIVOSZ konferenciáján Budapesten.
Az Európai Unió egyik kiemelt feladatának tekinti, hogy a fiatalok foglalkoztatásában meghatározó intézkedéseket hozzon. Erre a célra és különböző szakmai képzésekre a 2020-ig tartó 7 éves periódusban 6,4 milliárd eurót szán. Az összeg 30 százalékát az idei évre összpontosítják, a lehívásokkal is jelezve, hogy határozott előrelépést várnak ezen a téren. Erről is beszélt Navracsics Tibor a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége és az Entrepreneuership Foundation Hungary által szervezett budapesti konferencián.
A fiatalok voltak a válság nagy vesztesei
A biztos szerint a 2008-ban kezdődött gazdasági válság nagy vesztesei éppen a fiatalok voltak, különösen Dél-Európában, ahol olykor 50 százalék feletti volt a 25 éven aluliak körében a munkanélküliségi arány. Magyarországon ma ez 17 százalék körüli a 2012-ben regisztrált 28 százalékkal szemben. Ez jó eredmény, de Navracsics Tibor úgy vélte, hogy Magyarországon változtatni kellene az oktatási szemléleten, amelyet szinte kizárólag a gyerekkorhoz kötünk.
Pedig nagy szükség van a folyamatos képzésekre, a nem formális oktatás növelésére, amely a 11,9 százalékos EU-átlaghoz képest itthon csupán 3,6 százalék. Ha valaki az alapképzés után nem folytat legalább közép fokú tanulmányokat, eleve kieshet a munka világából, és később nagyon nehéz lesz a felzárkózás, ezért is fontos a szakképzés fejlesztése. A biztos szerint a tavaly óta dolgozó Juncker-bizottság minden más terület feladatkörét is úgy szabja meg, hogy az a fiatalok munkába állítását segítse.
Közösségi portálokon kommunikálnak
Schanda Tamás ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár (képünkön) előadásában többször hangsúlyozta, hogy az Ifjúsági Garanciaprogram egyik kulcskérdése annak megismertetése Magyarországon – az ifjú korosztállyal éppen úgy, mint a kis és középvállalkozókkal vagy a nagy cégekkel. A kormány a következő hónapokban még célzottabban, főleg on-line és kevésbé off-line módszerekkel kampányol majd, hogy az üzenetet eljuttassa a fiatalokhoz. Az üzenet egyértelmű: Lesz munkád! Keress meg minket, és segítünk!
Felmérések szerint a 25 év alattiak ma egyre kevésbé tájékozódnak újságokból, helyette a család és az internet a megbízható hírforrás. Ez a korosztály naponta átlagosan több mint egy órát tölt közösségi portálokon, közülük döntően a Facebookon. 62 százalékuk nem csak rendelkezik okostelefonnal, hanem rendszeresen használja is azt. Vagyis erre kell összpontosítani, ez lesz a kormánykommunikáció fő eszköze.
Schanda Tamás szerint elengedhetetlen az állami támogatás, de a civil és ifjúsági szervezetek megkerülhetetlenek. Nem pusztán gazdasági, hanem társadalmi kérdés, hogy ki mikor kezd dolgozni, a saját lábra állás időszaka ugyanis kitolódott. Elég sokan a „papa bank” kényelmében várnak, minél később akarnak kikerülni a családi biztonságból.
A helyettes államtitkár külön kiemelte, hogy a következő években a kormány 200 milliárd forintot fordít az ifjúságpolitikai kérdésekre, amely páratlan lehetőség – és befektetés a jövőbe. 2018-ig fokozatosan akarják elérni, hogy minden 25 éven aluli munkanélkülin segítsenek. Az Ifjúsági Garanciaprogramba eddig 26 ezren jelentkeztek, közülük 16 ezren már munkahelyhez jutottak vagy valamilyen képzésben vesznek részt. A kormány eddig 6 ezer céget támogatott, amelyek 25 évnél fiatalabbakat alkalmaznak.
Kevés a szakma piacképes nyelvtudás nélkül
Pákozdi Szabolcs, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az egyik legnagyobb gondnak az inaktív fiatalok rendkívül magas, 40 százalékos arányát tartja – ők azok, akik nem dolgoznak és nem keresnek állást. És ők azok, akiket minél nagyobb számban kell elvezetni a munka világába. Egy kísérleti programban 3 ezer inaktív fiatalt keresnek meg, s azt vállalják, hogy hat hónapon belül 2 ezren munkához jutnak. Az állásajánlatokat már mobilon küldik, nincs papírmunka, csupán egy adatvédelmi nyilatkozatot kell aláírnia a jelentkezőnek.
Az ügyvezető igazgató úgy látja, hiába van munkanélküliség a fiatalok körében, mégis egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni. Legalábbis ez a tapasztalata az országot járva a Nyírségtől a fejlettebb Győrig. Alapkérdés a nyelvtudás, illetve annak hiánya. A cégek ma már lakatosokat keresve is felteszik a kérdést: az illető beszél-e angolul vagy németül. Ha nem, a szaktudás önmagában kevés.
Pákozdi Szabolcs sikeresnek nevezte a Diplomamentő programot, nagy a túljelentkezés, sokan rájöttek, hogy a diploma nem ér semmit piacképes nyelvtudás nélkül. Ugyancsak elégedett volt a Gyere haza, fiatal! program eddigi eredményeivel: 118 hazai céggel állapodtak meg, amelyek 1200 kvalifikált, nyelvtudást igénylő állást kínálnak a hazatérőknek. A program részeként a Budapesti Gazdasági Főiskola 100 órás e-learning formájában vállalkozói alapismeretet ad a Nagy-Britanniában dolgozó, a programhoz csatlakozó fiataloknak, és 20 órás ingyenes tanácsadást is biztosítanak majd üzleti tervek írásához.
Jövőre folytatódik a fiatalok vállalkozóvá válását segítő program, a 25 év alatti pályázati nyertesek 3 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak. Változatlanul erős lesz a szűrés, a pályázónak meggyőzően bizonyítania kell, hogy életképes a terve.
A programban részt vevő egyik vállalkozó hölgy elmondta: rengeteg energiát kell befektetni a céglapításba, sajnos sok a papírmunka, szigorúak a határidők, a követelmények – vagyis senki ne gondolja, hogy „ingyen” az ölébe hullanak a milliók.
KamaraOnline
