Milyen előnyöket hozhatnak az informatikai beruházások, különösen a felhő-alapú megoldások a vállalatok életébe, és milyen kockázatokat érdemes számításba venni a beruházási döntéseknél? Erről készített összefoglalót Horváth Ádám, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje.
Az informatikai beruházások haszna
Az informatikai beruházások több kihívással állítják szembe a vállalkozásokat: a felhő-alapú szolgáltatásoktól eltekintve egy időpontban jelentősen anyagi ráfordítások merülnek fel, a rejtett költségek miatt nehézségekbe ütközik az összes ráfordítás számbavétele, és az előnyöket is nehéz felmérni. Egy vállalkozás Tarutėa és Gatautisa szerzőpáros tanulmánya alapján az informatikai beruházások mentén a következő négy pozitív járadékot azonosíthatja:
- A vállalat teljesítményének javulása: ebbe a kategóriába tartozik a szervezeti hatékonyság versenyelőnyt biztosító fejlesztése, illetve a piaci pozíció ebből fakódó javulása. Az IT-környezetbe történő befektetés révén csökkenthetők a vállalatban esetlegesen kialakult szűk keresztmetszetek, optimalizálhatók a termelési/szolgáltatási folyamatok.
- Vállalati növekedés: az értékesítés növekedésén túl ebbe a kategóriába tartozik a termelékenység növekedése, illetve a gazdálkodó szervezetek általános növekedése, amely az alkalmazotti létszám alakulásán érhető tetten.
- Vállalati terjeszkedés: amíg a vállalati növekedés operatív és taktikai szintű, itt stratégiai hatásokról beszélhettük. Ebbe a kategóriába tartozik egy stabil ellátási/értékláncba történő integráció, vagy a nemzetközi piacokra történő kilépés. Az IT-környezet a jobb kommunikációs szolgáltatásokkal (pl.: e-szerződések, automatizált beszerzés és értékesítés), a külvilágból rendszeresen gyűjtött információkkal, illetve a vállalati hírek, információk és adatok külvilág felé történő hatékonyabb eljuttatásával járulhat hozzá a vállalati terjeszkedéshez.
- Termékinnováció, új termékek és jobb minőség biztosítása: a nemzetközi és részben a hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelés automatizációjával minőségjavulás érhető el, illetve a (leendő) vevők integrációja olyan ismeretekhez juttathatja a gazdálkodó szervezetet, amely magasabb vevői elégedettséghez vezet. Ez még olyan ágazatokban – például a mezőgazdaság – is igaz, amelyek hazai tapasztalataink szerint csak részlegesen integrálták a különféle korszerű informatikai megoldásokat.
Biztonsági megfontolások
Az informatikai beruházások értékeléséből gyakran elmaradnak az információbiztonsági vonatkozások. Vannak olyan területek (például az egészségügy és a pénzügyi szolgáltatások), ahol a törvényi szabályozásból fakadóan működési kockázatként kell felmérni az informatikai rendszerek nem megfelelő működésének kockázatát, viszont a legtöbb informatikai beruházásánál nem, vagy csak részlegesen tartják szem előtt ezeket a szempontokat. Tekintettel arra, hogy a különféle informatikai megoldások egyre nagyobb mértékben integrálodnak a termelési/szolgáltatási folyamatokba, érdemes az informatikai beruházások megtervezésekor a biztonsági szolgáltatásokkal (pl.: biztonsági tartalék rendszerek, mentések) is számolni. Másrészről érdemes lenne a már megvalósított informatikai beruházásokat is elemezni annak tükrében, hogy kellő figyelmet szenteltek-e az információbiztonsági szempontokra.
A felhő előnyei
A felhő-alapú megoldások megjelenése, illetve széles körű elterjedése jelentős változásokat hozott magával, amely ugyanúgy érintette a multinacionális nagyvállalatokat, mint a kis- és középvállalatokat. Ezek a megoldások több előnyt hordoznak magukban, például mentesítik a szervezeteket az egyszeri nagyarányú beruházás szükségességétől azáltal, hogy a különféle informatikai szolgáltatásokat egy harmadik fél által nyújtott valós szolgáltatásként lehet igénybe venni a használat mértékétől függő költséggel vagy átalánydíjért. Ezáltal lehetővé válik, hogy kisebb anyagi lehetőségek bíró vállalkozások is hozzáférjenek olyan szolgáltatásokhoz, amely számukra korábban elérhetetlennek bizonyultak. A felhő-alapú megoldások igénybevétele során viszont korábban nem tapasztalt tényezők kerülnek előtérbe: az üzemeltetési feladatok jelentős része lekerül az igénybe vevő szervezetről, viszont a felhő-alapú megoldásokat integrálni kell a vállalat már meglévő infrastruktúrába, továbbá érvényre jut a bizalmi elv, hiszen a gazdálkodó szervezet adatait (beleértve az állományokat és adatbázisokat is) egy idegen üzemeltető fizikai rendszerén tárolják, amelyre adott esetben az EU-jogrendszere sem terjed ki).
Érdemes tudományos szemmel megvizsgálni, hogy a felhő-alapú megoldások igénybevétele esetén kimutathatók-e azok az előnyök, amelyeket korábban a klasszikus informatikai megoldások esetében azonosítani lehetett.
A KPMG és Bell Research 2018-ban végzett kutatása rámutat arra, hogy a magyarországi vállalkozások mintegy 10 százaléka tartja fontosnak, hogy a termelési/szolgáltatási tevékenységét az IKT-megoldások segítségével modernizálja. Ugyanerre a jelenségre utal az is, hogy a digitalizáció magasabb szintjéhez szükséges infrastrukturális feltételek (például az internetelérés Magyarország teljes területén) az EU statisztikái szerint (DESI) adottnak és bárki számára elérhetőnek tekinthető, de a vállalatok által használt infokommunikációs megoldások elterjedésének tekintetében mégis az utolsók között foglal helyet Magyarország.
A kutatásról
Horváth Ádám, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje kutatását „Az IT hozzáadott értéke a magyar vállalkozások eredményességéhez” címmel készíti, és ehhez a budapesti vállalkozók tapasztalatait is megismerné. A kutatás célja kimutatni, hogy a magyarországi vállalatok számára milyen kimutatható versenyelőnyt hordoz az IKT-eszközök minél nagyobb arányú integrálása, illetve milyen mértékben vannak felkészülve az Ipar 4.0 kihívásaira. Vizsgálja továbbá, hogy milyen mértékben csökkenti az informatikai beruházások hatásait az üzembiztonsági szempontok figyelmen kívül hagyása, mint például a tartalékalkatrészek vagy biztonsági másolatok hiánya. Kérjük, segítse munkáját a kérdőív kitöltésével, ezen a linken. (A kérdőív kitöltése kb. 15 percet vesz igénybe.) A kutatás részleteiről itt olvashat.
