Egyelőre nem változott az MNB alapkamata. A monetáris tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében.
Amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni – írta a tanács a keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.
A testület nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón kedden, a döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat az előző kamatdöntés óta összességében inkább romlott. A kockázatvállalási hajlandóság alakulására főként a koronavírus okozta bizonytalanság hatott. Az elmúlt időszakban a dollár tartósan erősödött, ami a globális tőkeáramlások alakulását is befolyásolja. A forint árfolyama az előző kamatdöntés óta jelentős volatilitást mutatott, miközben a bankközi hozamgörbe felfelé tolódott.
A swapállomány január közepe óta csökkent, ami a rövid hozamok 40-60 bázispontos emelkedését okozta. Előretekintve a swapállomány fennmaradó szintje mellett is tovább szűkül a bankrendszeri likviditás – írták a közleményben.
A tanács ezúttal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a testület a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. A monetáris tanács monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére.
Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Januárban az infláció 4,7, a maginfláció 4, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalék volt. Az infláció év eleji átmeneti emelkedését főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak alakulása magyarázta. A fogyasztóiár-index meghaladta a decemberi Inflációs jelentés előrejelzését.
A fogyasztóiár-index a tanács várakozása szerint 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.
A magyar gazdasági növekedés lassul, ugyanakkor az euroövezethez történő felzárkózás várhatóan továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik. A költségvetési politika a következő években is anticiklikus tartalékokat képez. A gazdaság versenyképességének fokozatos javítása hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható pályán maradjon. A tanács változatlanul arra számít, hogy a magyar GDP 2020-ban 3,7, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékos ütemben bővülhet.
Kitérnek arra is, hogy az S&P hitelminősítő intézet stabilról pozitívra módosította Magyarország adósságbesorolásának kilátását, melynek indoklásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedése felülmúlta a várakozást, miközben a makrogazdasági egyensúlytalanságok továbbra is mérsékeltek.
Kitekintésében a testület megállapítja, hogy az eurozóna növekedési kilátásai tartósan visszafogottan alakulnak, míg az infláció az egész előrejelzési horizonton cél alatt marad. Előretekintve tartósan laza külső monetáris politikai környezet várható. A koronavírus terjedése tovább fokozhatja a reálgazdasági és pénzpiaci bizonytalanságokat. A vírus elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja – írják.
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a várakozásoknak megfelelően döntött kedden a monetáris tanács.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kifejtette: a monetáris kondíciók normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció várhatóan visszatér a toleranciasáv felső küszöbe, a 4 százalékos szint alá, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás. Másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok a múlt év során lépéseket tettek a lazítás irányába.
Hozzátette: a koronavírus terjedése által okozott piaci turbulenciák és növekedési aggodalmak hatására a piacok újra kamatcsökkentést áraznak mind az EKB, mind a Fed részéről. Így várhatóan a hazai monetáris kondíciók szinten tartása, illetve fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez, amely így az amúgy is igen mérsékelt és csökkenő importált infláción keresztül támogathatja az inflációs cél elérését.
Az elemző szerint az infláció korábbi várakozásoknál magasabb pályája miatt a monetáris tanács idén fokozatosan csökkentheti a devizaswap állományt. Az alapkamat emelésére 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak a Takarékbanknál, de nem kizárt, hogy erre még később kerül sor. A forint közelmúltbeli gyengülése felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra nézve, így a monetáris kondíciók lazítására nem lát mozgásteret az elemző.
A Takarékbanknál nem számítanak a piaci hozamok számottevő emelkedésére sem, így a Bubor kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok a jelenlegi szint körül stabilizálódhatnak, emelkedésük a jelenlegi piaci árazásokhoz képest mérsékeltebb lehet.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a monetáris kondíciók változtatása inkább csak márciusban, az új Inflációs jelentés megjelenésével párhuzamosan várható. A szigorítás a swapállomány csökkentésével és a verbális intervencióval megkezdődött, ennek folytatása és „írásba foglalása” várható márciusban – mutatott rá.
Kiemelte, hogy az MNB kamatdöntés után kiadott közleménye az előző hónaphoz képest módosult, szerinte különösen az utolsó bekezdés érdekes. Ez arra utal, hogy a márciusi ülésre derül ki, mekkora beavatkozás szükséges. Azt tehát nem titkolják, hogy kell beavatkozás, csak a mértéke kérdéses. A tartós folyamatokra utalás ugyanakkor hűtheti a beavatkozás mértékével kapcsolatos várakozásokat – tette hozzá.
Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint, amennyiben az infláció a jegybank jelenlegi várakozásai szerint visszacsúszik 4 százalék alá, a maginflációs indexek nem emelkednek tovább, illetve nem lépik át tartósan a 4 százalékos szintet, a forint árfolyama pedig stabilizálódik, 2020-ban elkerülhetővé válik akár az alapkamat, akár az egynapos betéti kamat emelése.
Az elmúlt napokban a verbális intervenciókkal sikerült stabilizálni a forint árfolyamát, ráadásul a Bubor gyors emelkedése is megállt, így az MNB tarthatta magát az eredeti menetrendhez, vagyis várhat márciusig az esetleges konkrét lépésekkel. A márciusi kamat-meghatározó ülés kimenetele nagyban függ az addig beérkező új adatoktól és piaci folyamatokról – írta az elemző.
A CIB-nél jelenleg úgy látják, hogy március-áprilisig még 4 százalék felett marad a pénzromlási ütem. Az ezt követő mérséklődés is visszafogottabb lehet, mint amire korábban számítottak, így 2020 végére nem valószínű, hogy 3 százalék közelébe süllyedne a fő inflációs index. Ennek eredményeképpen az éves átlagos infláció 2020-ban ugyan elmaradhat a 4 százaléktól, de érdemben meghaladhatja a 3 százalékos jegybanki célt.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője kiemelte, hogy változott a jegybanki közlemény hangvétele, míg a januári inkább galamb-hangvételűnek volt mondható, most ismét semleges álláspontra helyezkedett a jegybank az inflációval kapcsolatban, ugyanakkor a prognózis egyelőre változatlan.
A szenior elemző kifejtette: január közepe óta összesen 331 milliárd forinttal csökkentette a jegybank a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományt, ami hozzájárulhatott a bankközi kamatok emelkedéséhez. Az első negyedévre megcélzott, kiszorítandó likviditás 300-500 milliárd forint, amit a második negyedévre várhatóan csökkenteni fognak.
Kitér arra is, hogy januárban éves bázison 4,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex. Nincs könnyű helyzetben a jegybank, hiszen egyrészt a felfelé mutató inflációs kockázatot növelő forintgyengülést, másrészt a bankközi kamatok túlzott emelkedését is igyekszik fékezni, viszont a két folyamat egymással szemben áll – mutatott rá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a döntés megfelel a piaci várakozásoknak, várhatóan a márciusban megjelenő jegybanki prognózis módosíthat az eddigi irányon. A keddi kommentárban a korábbiakhoz képest új elem, hogy minden rendelkezésre álló eszközt be fog vetni a jegybank abban az esetben, ha az inflációs kilátások ezt indokolttá teszik.
Németh Dávid szerint monetáris politikai szigorítás akkor következhet, ha a múlt decemberi jegybanki inflációs prognózishoz képest nőnek a felfelé mutató kockázatok és az inflációs pálya felfelé tolódik. A mostani kilátások szerint a legvalószínűbb lépés az lehet, hogy az úgynevezett overnight (egynapos) kamatot a jelenlegi mínusz 5 bázispontról 10-15 bázisponttal megemeli a jegybank.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának hangvétele a keddi kamatdöntő értekezletről kiadott közlemény alapján a korábbiaknál szigorúbbnak tűnik, az alapkamat emelése azonban várhatóan még jó ideig nem kerül napirendre.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja a döntést kommentáló keddi helyzetértékelésében kiemelte, hogy több sarkalatos változtatás történt a monetáris tanács közleményében.
Az egyik annak felidézése, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő a hónap közepén felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az addigi stabilról a hosszú és rövid lejáratú, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek „BBB/A-2″ szintű besorolásának kilátását, és ennek indoklásában szerepelt, hogy a magyar gazdaság a várakozásokat meghaladó ütemben növekszik, de ebben az erős növekedési környezetében is sikerül kordában tartani a makrogazdasági egyensúlytalanságokat.
A Morgan Stanley londoni elemzői által fontos változásként kiemelt új elem az is, hogy az új típusú koronavírus megjelenése hatással van a kockázatvállalási hajlandóságra.
A ház fontos változásnak azt tartja azt is, hogy az MNB kivette a közleményből a globális súlyú jegybankok arra szóló útmutatását, hogy részükről további monetáris enyhítés nem várható, és ennek helyére a regionális – a cseh, a lengyel és a román – jegybankok legutóbbi döntéseire tett utalás került.
A Morgan Stanley elemzői úgy tartják: e változtatásokkal a magyar jegybank azt a véleményét jelezte, hogy az alapmutatók nem indokolják a forint legutóbbi gyengülését a regionális valutákkal szemben, és a ház szerint valószínűsíthető, hogy az MNB a továbbiakban az eddigieknél jobban összpontosítja figyelmét a térségi dinamikákra.
Mindemellett az MNB figyelmét nem kerülte el, hogy a devizaswap-állomány csökkenésével a rövid távú hozamok 40-60 bázisponttal emelkedtek, és felhívta a figyelmet arra, hogy a bankszektor likviditása változatlan további állomány esetén is valószínűleg szűkülni fog – hangsúlyozzák a Morgan Stanley londoni elemzői.
Véleményük szerint az MNB ezzel a módosítással azt kívánta hangsúlyozni, hogy a pénzügyi kondíciók még a teljes lejáró devizaswap-állomány megújítása esetén is valószínűleg feszesebbé válnak autonóm tényezők miatt.
A cég szakértői kiemelték azt a megfogalmazást is, amely szerint a monetáris tanács a rendelkezésére álló teljes eszköztárat kész alkalmazni, ha ezt az inflációs kilátások tartós változása indokolttá teszi.
A Morgan Stanley szakértői szerint a megfogalmazásban alkalmazott feltételes mód fontos, mivel arra vall, hogy az MNB a likviditás kiszorításának eszközével elérhető szigorítás mozgásterének kimerüléséig nem kezd az alapkamat emelésébe.
A ház várakozása szerint a kamatemelés egyébként is csak akkor kerülne napirendre, ha az inflációs kilátásra ható, felfelé mutató kockázat még tovább erősödik. A Morgan Stanley londoni elemzői közölték, hogy nem ez az alapeseti forgatókönyvük. Mindezek alapján a cég előrejelzése az, hogy az MNB a jövő év második fele előtt nem emeli alapkamatát.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi gazdasági elemzőház, a Capital Economics kedd este összeállított helyzetértékelésében azt emelte ki, hogy a monetáris tanács közleményéből kimaradt a korábbi utalás az inflációs kockázat szimmetrikus jellegére. A ház véleménye szerint ez azt jelzi, hogy a monetáris döntéshozók most már felfelé hatónak tartják ezt a kockázatot.
A Capital Economics elemzői szerint ez a módosulás indokolt, tekintettel arra, hogy a tizenkét havi magyarországi infláció januárban 4,7 százalékra – hét éve nem mért ütemre – gyorsult.
Jóllehet ezt jelentős részben az üzemanyagárakban mutatkozó bázishatás és az élelmiszerek folytatódó drágulása okozta, az MNB által előnyben részesített mérőszám, a közvetett adóhatásoktól megszűrt maginfláció is tizenkét évi csúcson van – hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
Ők is kiemelték a közleményből azt az elemet, amely szerint a monetáris tanács a rendelkezésére álló teljes eszköztárat kész alkalmazni, ha ezt az inflációs kilátások tartós változása indokolttá teszi.
Mindezt a Capital Economics elemzői is úgy értékelik, hogy a monetáris tanács hangvétele valamelyest szigorodott.
A ház várakozása szerint az MNB – jóllehet valószínűleg kitart azon értékelése mellett, hogy az infláció januárban tetőzött – a márciusi inflációs jelentésben felfelé módosítja az idei év egészére szóló inflációs előrejelzését a jelenleg érvényes 3,5 százalékról.
A Capital Economics előrejelzése mindezt egybevetve az, hogy az MNB a jövő hónapban 10 bázisponttal 0,05 százalékra emeli egynapos betéti kamatát.
(Forrás: MTI)
