Júniusban az ipari termelés volumene 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok a termelés 4,1 százalékos növekedését mutatják, miután júniusban idén kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott második becslése megerősítette az első közlést. Az első fél évben az ipari termelés 5,4 százalékkal emelkedett a tavalyi 3,5 százalékos növekedés után. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,8, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,4 százalékkal haladta meg a tavaly első fél évit.
Júniusban az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,8 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar termelése 2,3 százalékkal maradt el a tavaly júniusitól, ezen belül a járműgyártás kibocsátása csupán 1,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest a májusi 17,2 százalék után.
„A járműipar alacsonyabb teljesítményszintje új rendeléseiben is tükröződik” – közölte a KSH. Az új megrendelések 20,0 százalékkal estek vissza, az új exportrendelések 21,0 százalékkal, a belföldiek 10,8 százalékkal. Ennek ellenére a járműipar június végi rendelésállománya még 7,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit az exportnak köszönhetően, mert a belföldi rendelésállomány 5,5 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés mintegy 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,0 százalékkal csökkent. Az export 2,5, a belföldi eladások 3,4 százalékkal zsugorodtak. A legjelentősebb alágazatok közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 17,2 százalékkal nőtt, ugyanakkor a híradástechnikai berendezés gyártása 7,7, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása pedig 5,8 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelésből közel 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva a májusi 6,7 és az áprilisi 12,0 százalék után. A belföldi eladások szerény 0,4 százalékos emelkedése tartotta fenn a növekedést, az export 0,4 százalékkal csökkent.
Az ipari export volumene 0,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, de a feldolgozóipar kivitele szeptember óta először csökkent, 0,8 százalékkal. A járműgyártás kivitele 3,1 százalékkal emelkedett, a számítógép, elektronikai, optikai termék kivitele 2,5 százalékkal csökkent. November óta először csökkent az élelmiszerexport 0,4 százalékkal.
Az ipar belföldi értékesítése 2,6, ezen belül a feldolgozóiparé 0,8 százalékkal nagyobb volt a tavaly júniusinál, az energiaipar eladásai 3,1 százalékkal nőttek.
A megfigyelt ágazatok rendelésállománya június végén 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az export rendelések 3,6, százalékkal nőttek, a belföldiek 6,9 százalékkal csökkentek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiáért felelős helyettes államtitkára szerint az ipari termelés alakulására vonatkozó első féléves adatok bizakodásra adnak okot.
Nagy Ádám az M1 aktuális csatornának nyilatkozva kiemelte: a feldolgozóipari ágazatok közül a járműgyártás és az élelmiszeripar növekedése kiemelkedő volt. Kitért arra, hogy az ipari export teljesítménye minimálisan emelkedett, ami elfogadható, azt is figyelembe véve, hogy fontos kereskedelmi partnereknél – köztük Németországban – visszaesést mértek.
A világpiaci folyamatok jelentős hatással vannak a magyar ipar teljesítményére. Az ipari termelékenység javítása a kulcsa a növekedési ütem megőrzésének, ezért a technológiaváltást, a digitalizációs folyamatok előretörését a kormány is szorgalmazza – mondta.
(Forrás: MTI, fotó: Komka Péter)
