Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy éve, így a tavalyi, éves átlagkereset 367 800, a nettó 244 600 forint lett, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt 2018-hoz viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A decemberi kereseteket jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 270 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 278 000 forintot ért el, 13,1, illetve 13,2 százalékkal nőtt egy év alatt.
A reálkereset 2019-ben 7,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért 3,4 százalékos növekedése mellett.
Január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 378 100 forintot ért el. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 244 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 252 100 forint volt.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 665 400 forint, és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 239 600 forint.
A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 403 600, míg a nőknél 335 800 forint volt, ez a férfiaknál 12,3, a nőknél 10,8 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 285 000, a 25-54 évesek esetében 384 800, míg az 54 év felettieknél 363 100 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban 17,2, 11,9, illetve 11,3 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 339 300 forintra becsülhető, amely 10,4 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben.
Január-decemberben a reálkereset 7,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett.
Továbbra is erőteljes marad a bérnövekedés dinamikája, de lassulhat a tavalyihoz képest az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a KSH adatait kommentálva közölte, a tavalyi 11,4 százalékos béremelkedés után elképzelhető, hogy az idén csak egyszámjegyű emelkedés lesz, és az infláció miatt a reálbér-emelkedés lassulhat.
A szakértő szerint korábban a bérnövekedés markáns lassulására lehetett számítani 2020-ban, de a legfrissebb ágazati hírek tükrében több szektorban is elkerülhetetlennek látszik a bérek további emelése, például a pedagógusoknál, az autógyártóknál és számos szolgáltatói szegmensben. A hetekben folyó bértárgyalásokon a fizetésemelési igényeket növeli az infláció elmúlt hónapokban látott gyorsulása.
Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján az idén 9-10 százalékos béremelkedés várható.
A tavalyi 7,7 százalékos reálbér-emelkedés után az idén 6,5 százalék körüli mértékre lehet számítani, vagyis számottevően, több mint 1 százalékponttal csökkenhet a reálbér-emelkedés üteme. Ugyanakkor a visszaesés ellenére a 6 százalék feletti növekedés jelentős – fejtette ki kommentárjában az elemző.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz 2016 óta.
A 2020-ra megállapított, 8 százalékkal növekvő bérminimumok és a munkaerőhiány miatt erre az évre 10 százalékot megközelítő bérnövekedést vár az elemző, ami az erősödő inflációs nyomás mellett is 5,5 százalék körüli reálbér-növekedést jelent.
A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérje a hazai, ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítana.
Horváth András kitért arra, hogy a munkaerőhiány a termelékenység növekedését is kikényszeríti, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, másrészt a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, ami erőteljesen látszik a beruházási dinamikán.
A versenyképességi alkalmazkodásra képes vállalkozásokat az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégektől folyamatosan a hatékonyabb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami tovább erősíti a teljes nemzetgazdaság termelékenységét és versenyképességét – fejtette ki a szakértő.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint 2020-ban a kedvezőtlen világgazdasági környezet és a koronavírus okozta bizonytalanság miatt az átlagos bérnövekedés egyszámjegyűre lassul, de az inflációt továbbra is érdemben meghaladja.
A szakértő kiemelte, hogy decemberben is folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, és ebben ismét a versenyszféra játszotta a vezető szerepet. A bérek növekedésében továbbra is a munkaerőhiány a legfontosabb tényező, de segíti a szociális hozzájárulási adó csökkentése, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is.
A keresetek növekedésében nagy szerepe volt a nem rendszeres jövedelmeknek, ami kedvező előjel; ha a vállalatok az év végén tudtak bónuszt fizetni, akkor lehet fedezet 2020-ban is a béremelések folytatására – tette hozzá.
Regős Gábor kommentárjában fontos feladatnak nevezte ugyanakkor az állami bérfelzárkóztatások folytatását és folyamatossá tételét, illetve a vállalati termelékenység növekedését elősegítő gazdaságpolitikát, amely hozzájárulhat a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre való áttéréshez.
(Forrás: MTI)
