Az Európai Unió lakosságának 40,2 százaléka nagy, 32,0 százaléka pedig közepes népsűrűségű területeken élt 2014-ben, a „vidéki” lakosság aránya 27,8 százalék volt – jelentette hétfőn az Eurostat.
Az uniós statisztikai hivatala a Lakhatási Világnap alkalmából tette közzé az adatokat, amelyek szerint a tagállamok között hatalmasak a különbségek a jellemző lakóhelyek tekintetében is. Két tagállamban a lakosság több mint fele a nagy népsűrűségű területeken „zsúfolódik”: az Egyesült Királyságban 58,6, Cipruson 54,7 százalékuk. A legsűrűbben lakott területeken él a lakosság közel fele Spanyolországban (48,5 százalék), Máltán (48,0 százalék), Bulgáriában (45,7 százalék) és Hollandiában (45,2 százalék).
A „vidéki” lakosok aránya Luxemburgban a legnagyobb (51 százalék), a további sorrend: Szlovénia (49,8 százalék), Litvánia (47,6 százalék), Szlovákia (45,6 százalék), Dánia (44,4 százalék), Írország (43,5 százalék) és Románia (43,1 százalék).
A belgák többsége közepes népsűrűségű területeken (kisvárosokban, elővárosokban) él; a három kategória között a legegyenletesebben Csehországban, Magyarországon és Finnországban oszlanak meg a lakóhelyek. (Magyarországon a legsűrűbben lakott területeken él a lakosság 29,8 százaléka, a közepes, illetve alacsony népsűrűségű területeken 34,8, illetve 35,4 százaléka.)
Az Eurostat felmérést készített arról is, hogy mennyire elégedettek a legsűrűbben lakott területeken élők a rekreációs és zöld területekkel. A 0-tól (egyáltalán nem elégedett) 10-ig (maximálisan elégedett) terjedő skálán az uniós városlakók átlagosan 6,9 pontot adtak. A legelégedettebbek az északi nagyvárosok lakói: Finnországban 85, Svédországban 8,2, Dániában 8,0 volt az átlagpontszám. A legkevésbé elégedettek a görögök (5,0), a bolgárok (5,3) és a ciprusiak (5,9).
A magyar városlakók sem mondhatók különösen elégedettnek: az általuk adott 6,3 pontnál az említetteken túl csak az olasz (6,1) és a portugál (6,0) nagyvárosok lakói értékelték rosszabbnak a „zöldövezeti kikapcsolódás” lehetőségét.
