A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák fejlődése és terjedése miatt forradalmi változások várhatók az energiapiacon – mondta Steier József a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Energiaipari Szakmai Osztályának elnöke a szeptember 10-én megtartott Biomassza és pellet workshopon.

Két hónapos egyeztetés után együttműködési szerződést kötött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATASZSZ). A dokumentumot szeptember 10-én a BKIK által szervezett Biomassza és pellet workshopon írta alá Steier József és Orbán Tibor, a szövetség elnöke. A szerződés hozzájárulhat a két szervezet szorosabb együttműködéséhez, ami főleg a tapasztalatok cseréjére és a külföldi kapcsolatok megosztására terjed majd ki.

„Napjainkra a megújuló energiaforrások – a technológia folyamatos fejlődése miatt – versenyképes alternatívájává váltak a hagyományos energiatermelési módszereknek, ezért forradalmi változások várhatók az energiapiacon. Noha jelenleg Magyarországon a megújuló erőforrásokból nyert energia döntő többsége biomassza égetésből származik, a technológiában rejlő kiaknázatlan termelési potenciál óriási. Az uniós célok eléréséhez és egy zöldebb energiamix működtetéséhez rendkívül fontos tehát, hogy a biomassza technológia képviselői rendre eszmecserét folytassanak, a jó gyakorlatokat megosszák egymással és így jobbá, nyereségesebbé tehessék üzleti modelljeiket” – mondta Steier József megnyitó előadásában, akinek az európai Climate Kic Pioneer Program keretén belül érkezett munkatársa, Roberto Cammardella részletesen bemutatta, milyen támogatásokkal teljesítette napjainkra túl Olaszország 2020-ra tett vállalásait. Az ország alapvetően két módon támogatja a háztartások biomassza felhasználását: a kisebb fűtőművi beruházásokra – az éghajlattól függően – változó mértékű, az adóból leírható támogatást nyújt, továbbá a pelletnek az általánosnál kisebb az áfatartalma.

Kókai Péter, a Bioenergy-Miskolc Kft. munkatársa szerint komoly szabályozásbeli probléma Magyarországon, hogy a KEHOP és TOP támogatási rendszerekben ellentmondások és túlzott bürokrácia nehezítik a fejlesztési források lehívását. További fejlesztendő terület, hogy a háztartások primer energia átalakítási tényezője távhővel fűtött lakások esetében rosszabb besorolásba esik és így kevésbé népszerű a technológia. Ráadásul a kvázi-zárt terméklánc kialakítását ellehetetleníti, hogy a fűtőmű nem kapott engedélyt a keletkezett hamu rekultivációs célú hasznosítására, így azt veszélyes hulladékként kell kezelni, ami komoly többletköltséget jelent. Kókai szerint ezeknek a szabályozási problémáknak az orvoslása sokat javítana a biomassza technológia fejlődésén. A hamu hasznosításának problémájáról szót ejtett Mayerhoff Attila, a Komlói Fűtőerőmű Zrt. vezérigazgatója is.

A biomassza erőművi tüzelésének műszaki, technológiai kihívásairól előadást tartott Kotnyek József, a Tatabányai Fűtőmű három blokkját biomassza tüzelésűre átalakító MVM OVIT Zrt. tervezési osztályvezetője és Fazekas István, az Alstom csoport munkatársa. Mindkét társaság jelentős erőforrásokat áldoz a heterogén tüzelőanyag, továbbá a szénhez és földgázhoz képest más összetételű károsanyag kezelésének fejlesztésére. A workshopon hallható előadások jól mutatták a biomassza piac egyes szereplőinek problémáit és megoldási javaslatait, így talán – az esemény eredeti céljának megfelelően – hozzájárultak ahhoz, hogy a szakmai résztvevők szemlélete szélesedjen és a technológia tovább fejlődhessen.

Hortay Olivér