A kiutalás előtti ellenőrzések tapasztalatai szerint az adózók gyakran tévesen ítélik meg, hogy a zárt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett termék mikor tekinthető kifizetettnek. Emiatt bevallásukban is téves nyilatkozatot tesznek – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
Jellemző hiba, hogy az adózók a teljes ellenértékről befogadott számla áfa-tartalmának, valamint az első törlesztőrészlet(ek) megfizetését követően már úgy nyilatkoznak, hogy a beszerzési számláik ellenértékét teljes mértékben megfizették.
Ez a gyakorlat azonban téves. Nem teljeskörű kifizetettség ellenére a jogszabály a szerződésben kikötött teljesítési garancia céljából történő visszatartás esetén teszi lehetővé a rövidebb kiutalási határidőt. Egyéb ügyleteknél – beleértve a zárt végű lízinget is – a feltétel csak a teljes ellenérték, azaz valamennyi részlet kifizetése (vagy a tartozás más módon való megszűnése) esetén teljesül.
A teljesítettségre vonatkozó nyilatkozat körültekintő kitöltése fontos, hiszen a bevallásban igényelt rövidebb kiutalási határidő esetén a NAV – az adott lízing társaság tételes belföldi összesítő nyilatkozatának adatait felhasználva – megvizsgálja a számla kifizetettségét. Amennyiben a nyilatkozat valótlannak bizonyul, az adóhatóság a visszaigényelt adó 5 százalékáig (de magánszemély esetében legalább 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig) terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
