![\"\"](\"\/gallery\/DB_08_12_szerbia.jpg\")
<\/p>\nA tavalyi 1,8 sz\u00e1zal\u00e9kos zsugorod\u00e1s ut\u00e1n a szerb gazdas\u00e1g az id\u00e9n er\u0151re kap; a reformfolyamatot az IMF-program mellett az uni\u00f3s rem\u00e9nyek is t\u00e1mogatj\u00e1k \u2013 \u00edrja Kevin K\u00f6rner, a Deutsche Bank elemz\u0151je.<\/p>\n
A szerb gazdas\u00e1g progn\u00f3zisunk szerint fokozatosan er\u0151s\u00f6dik 2015-ben, de a 2014. \u00e9vi 1,8 sz\u00e1zal\u00e9kos cs\u00f6kken\u00e9s ut\u00e1n az id\u00e9n is negat\u00edv adatra, 0,3 sz\u00e1zal\u00e9kos zsugorod\u00e1sra sz\u00e1m\u00edtunk. A fisk\u00e1lis megszor\u00edt\u00e1sok a bels\u0151 keresletet tov\u00e1bbra is nyom\u00e1s alatt tartj\u00e1k, az alacsonyabb olaj\u00e1r \u00e9s az exportpartnerek gazdas\u00e1g\u00e1nak er\u0151s\u00f6d\u00e9se ugyanakkor t\u00e1mogatja a kil\u00e1bal\u00e1st. (A szerb export k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 30 sz\u00e1zal\u00e9ka N\u00e9metorsz\u00e1gba \u00e9s Olaszorsz\u00e1gba ir\u00e1nyul, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 r\u00e9szar\u00e1nya 60 sz\u00e1zal\u00e9kos.)<\/p>\n
A GDP-ar\u00e1nyos \u00e1llamad\u00f3ss\u00e1g tavaly meghaladta a 70 sz\u00e1zal\u00e9kot; az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n progn\u00f3zisunk szerint 77 sz\u00e1zal\u00e9k k\u00f6r\u00fcl alakulhat. A tavalyi 6,7 sz\u00e1zal\u00e9kos hi\u00e1ny ut\u00e1n az idei GDP-ar\u00e1nyos k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sideficit-c\u00e9l 5,3 sz\u00e1zal\u00e9k; az IMF-fel egyeztetett konszolid\u00e1ci\u00f3s csomagban t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a nyugd\u00edjak \u00e9s a k\u00f6zszf\u00e9ra b\u00e9reinek cs\u00f6kkent\u00e9se is szerepelt. 2015 els\u0151 \u00f6t h\u00f3napj\u00e1ban a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si hi\u00e1ny mind\u00f6ssze harmada volt annak, ami az IMF \u00e1ltal j\u00f3v\u00e1hagyott \u00fctemtervben szerepelt. Nem kiz\u00e1rt azonban, hogy a 2015-\u00f6s fisk\u00e1lis c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seket v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gsem siker\u00fcl megval\u00f3s\u00edtani: olyan kulcsfontoss\u00e1g\u00fa reformok vannak k\u00e9s\u00e9s\u00e9ben, mint a t\u00f6bb mint 500 \u00e1llami v\u00e1llalat \u00e1tszervez\u00e9se, illetve a k\u00f6zszf\u00e9r\u00e1ban alkalmazottak sz\u00e1m\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9se.<\/p>\n
[Az \u00e1bra a GDP-ar\u00e1nyos \u00e1llamad\u00f3ss\u00e1g (k\u00e9k oszlop, bal oldali sk\u00e1la), illetve a GDP-ar\u00e1nyos k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si hi\u00e1ny (narancss\u00e1rga k\u00f6r, jobb oldali sk\u00e1la) 2015-ben v\u00e1rhat\u00f3 szintj\u00e9t mutatja Szerbi\u00e1ban, Horv\u00e1torsz\u00e1gban, Alb\u00e1ni\u00e1ban \u00e9s Bosznia-Hercegovin\u00e1ban; forr\u00e1s: IMF, Deutsche Bank.]<\/p>\n
<\/p>\n
A teljes k\u00fcls\u0151 ad\u00f3ss\u00e1g\u00e1llom\u00e1ny nagyj\u00e1b\u00f3l a GDP 80 sz\u00e1zal\u00e9ka. Az \u00e1llamad\u00f3ss\u00e1g k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 75 sz\u00e1zal\u00e9ka deviz\u00e1ban denomin\u00e1lt, \u00e9s er\u0151teljesen \u201eeur\u00f3sodott\u201d a bankszektor is: 2014 v\u00e9g\u00e9n a bet\u00e9tek 74, a hitelek 67 sz\u00e1zal\u00e9ka volt eur\u00f3ban az IMF adatai szerint). Mindezek egy\u00fcttv\u00e9ve kiteszik a gazdas\u00e1got a deviza\u00e1rfolyam-v\u00e1ltoz\u00e1soknak \u00e9s a k\u00fcls\u0151 sokkhat\u00e1soknak. A din\u00e1rra nehezed\u0151 nyom\u00e1s enyh\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a szerb jegybanknak az \u00e9v elej\u00e9n fel kellett haszn\u00e1lnia a devizatartal\u00e9k egy r\u00e9sz\u00e9t. J\u00faniusban a tartal\u00e9k m\u00e1r \u00fajra el\u00e9rte a 10,3 milli\u00e1rd eur\u00f3t, ami t\u00f6bb mint 100 sz\u00e1zal\u00e9ka az orsz\u00e1g 2015-\u00f6s k\u00fcls\u0151 finansz\u00edroz\u00e1si ig\u00e9ny\u00e9nek. A foly\u00f3 fizet\u00e9si m\u00e9rleg hi\u00e1nya a v\u00e1rakoz\u00e1sok szerint az id\u00e9n kism\u00e9rt\u00e9kben cs\u00f6kkenhet (az alacsonyabb \u00e1rupiaci \u00e1raknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en), de m\u00e9g \u00edgy is meglehet\u0151sen magas, GDP-ar\u00e1nyosan nagyj\u00e1b\u00f3l 5 sz\u00e1zal\u00e9kos.<\/p>\n
Szerbia febru\u00e1rban \u00e1llapodott meg az IMF-fel egy \u00faj, 1,2 milli\u00e1rd eur\u00f3s k\u00e9szenl\u00e9ti hitelr\u0151l, amely a rem\u00e9nyek szerint m\u00e9rs\u00e9kli a k\u00fcls\u0151 sokkhat\u00e1sokat, er\u0151s\u00edti a befektet\u0151i bizalmat \u00e9s biztos\u00edt\u00e9kot jelent arra, hogy az egyre s\u00fcrget\u0151bb reformokat val\u00f3ban v\u00e9grehajtj\u00e1k. A reformfolyamatot er\u0151s\u00edtheti, hogy Aleksandar Vu\u010di\u0107 minisztereln\u00f6k korm\u00e1nya stabil t\u00f6bbs\u00e9ggel rendelkezik a parlamentben. J\u00faniusi jelent\u00e9s\u00e9ben az IMF meger\u0151s\u00edtette: a programban foglalt c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek \u201ek\u00e9nyelmes biztons\u00e1gi tartal\u00e9kkal\u201d teljes\u00fcltek. A megszor\u00edt\u00e1sok \u00e1ra azonban a lakoss\u00e1g el\u00e9gedetlens\u00e9g\u00e9nek er\u0151s\u00f6d\u00e9se, ami a reformfolyamat lassul\u00e1s\u00e1hoz \u2013 vagy ak\u00e1r megfordul\u00e1s\u00e1hoz \u2013 vezethet.<\/p>\n
![\"\"](\"\/gallery\/Kevin%20K%C3%B6rner%20-%20Deutsche%20Bank.jpg\")
Uni\u00f3s rem\u00e9nyek<\/h3>\nSzerbia 2014 janu\u00e1rj\u00e1ban kezdte meg a t\u00e1rgyal\u00e1sokat az Eur\u00f3pai Uni\u00f3val a 2020-as csatlakoz\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9ben. Az els\u0151 t\u00e1rgyal\u00e1si fejezetet a rem\u00e9nyek szerint m\u00e9g az id\u00e9n megnyitj\u00e1k; 2017-ben tervezik az uni\u00f3s standardoknak is eleget tev\u0151 \u00faj alkotm\u00e1ny elfogad\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n
Kevin K\u00f6rner, a Deutsche Bank elemz\u0151je
\nForr\u00e1s: Deutsche Bank Research<\/a><\/em><\/p>\n