Webshopja van, vagy onnan vásárol? Miként kell számlázni külföldre és mivel jár a nemzetközi terjesztés? A fontos tudnivalókat Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője foglalja össze.
A karácsonyi szezon beköszöntével nem lehet nem észrevenni a trendet: egyre többet vásárolunk és árulunk az interneten. Egyre több magyar fogyasztó külföldről rendel és egyre több magyar webshop külföldre ad el termékeket. A nyelv egyre kevésbé jelent korlátot – egyrészt sokan tudnak angolul, másrészt egyre több webshop több nyelven is megszólítja a vevőit.
Mégis kevesen tudják azok közül, akiknek fizikai termékeket értékesítő webshopjuk van, hogy miként kell számlázni külföldre és mivel jár a nemzetközi terjesztés. Pedig ha külföldre terjeszkednek, akkor érdemes tudni, hogy a magyar 27 százalékos áfa kulcs a legmagasabb az EU-ban, így az a vállalkozás, amely ezt nem veszi figyelembe külföldi értékesítései kapcsán, hamar versenyhátrányt szenvedhet a célország szerinti webshopokhoz képest, amelyek az alacsonyabb helyi áfával értékesíthetik ugyanazokat a termékeket.
Mire kell ügyelni? Sztankó Dániel a következő szempontokra hívja fel a figyelmet.
A termék fizikai útja
A termék kiszállításának logisztikai aspektusai nagymértékben befolyásolják az alkalmazandó áfakulcsot és az adómentességet. Ha például a termék igazoltan nem kerül ki belföldről külföldre, akkor áfamentesen nem lehet számlázni. Ha a termék eleve külföldről indul, akkor szükségessé válhat egy külföldi adóregisztráció. A termékkereskedelem logisztikai hátterének feltérképezése az egyik legfontosabb feladat nemzetközi terjeszkedés előtt.
Kik a vevőim? Vállalkozásoknak szállítok?
EU-n belül csak akkor lehet áfamentesen számlázni, ha a vevők vállalkozások (ez az ún. business-to-business, B2B kereskedelem), pontosabban áfaalanyok a célország szerinti EU-s országban, és a termék igazoltan kikerül más tagállamba. Nem EU-s célországokra vonatkozóan viszont már mások a szabályok – adómentes számlázáshoz ilyenkor nem fontos, hogy a vevő adóalany legyen. Az adóhatóság felé azonban tudni kell igazolni, hogy a vevő tényleg adóalany a másik EU-s országban!
Milyen dokumentumok szükségesek az adómentesség igazolásához?
A szükséges dokumentumok esettől függően változhatnak. Bizonyos esetekben szükségünk lesz CMR-re, más esetekben vámhatósági kiléptető igazolások szükségesek. Ha csomagküldő szolgáltatókkal gondolkozunk, érdemes felvenni velük a kapcsolatot és utána járni, milyen formában tudják a számunkra szükséges dokumentumokat szolgáltatni, hogyan tudjuk összevezetni őket a számlákkal és a megrendelőszámokkal.
Magánszemélyeknek (is) szállítok (ún. business-to-consumer, B2C kereskedelem)
Meg kell arról győződni, hogy a vevők nem adóalanyok! Ha más EU-s országba értékesítek magánszemélyeknek, akkor figyelnem kell az áfa-mértére, amivel számlázok! Ismernem kell a szabályokat arra vonatkozóan, hogy meddig lehet alkalmazni a magyar 27 százalékos áfa kulcsot és miként lehet áttérni a célország szerinti kedvezőbb adózásra? A célországban alkalmazható-e kedvező adókulcs? Sok országban például étel-kiegészítők kedvezőbb adókulcs alá esnek.
Adókulcsok
Ha külföldi – magyar áfa-kulcsnál kedvezőbb – adómértékkel kell/lehet számláznom, akkor ismernem kell azon szabályokat, hogy miként lehet külföldi adószámhoz jutni és mivel jár a külföldi adószám fenntartása? Továbbá tisztában kell lenni azzal, hogy mikor kötelező a külföldi adószám. Hogyan kell beadni adóbevallásokat a célországokban? Hogyan kell kezelni egyszerre akár 28 különböző áfa-bevallás készítésének folyamatát és hogyan kövessük nyomon, hogy minden helyi szabályt betartottunk-e?
Mivel jár, ha nem ügyelünk a részletekre?
Jobb esetben „csak” hátrányos árazással, szükségesnél magasabb adókulcsokkal, rosszabb esetben adóbírságokkal (is) kell számolnunk.
Ha például egy vállalkozás helytelenül ítéli meg az adómentesség feltételeit, nem rendelkezik megfelelő kiszállítási igazolásokkal vagy nem győződik meg kellőképpen arról, hogy a vevő más tagállamban adóalany, akkor a magyar adóhatóság adóhiányt állapíthat meg és akár 50 százalékos bírságot is kiszabhat.
Ha a vállalkozás a célországban köteles adószámot kérni, de mégsem rendelkezik ilyennel, a külföldi adóhatóság is adóbírságot alkalmazhat. Mastercard/VISA/Amex és egyéb fizetéseket lebonyolító szolgáltatóktól adatokat bekérve a külföldi adóhatóságok könnyen meggyőződhetnek arról, hogy az adóregisztrációhoz szükséges értékesítési összeghatárt az adott vállalkozások túllépték-e.
Mit érdemes megtenni?
Először is célszerű jól megismerni a magyar és a külföldi adózási szabályokat. Majd ezen szabályok ismeretében megtervezni a logisztikai útvonalakat, értékesítési struktúrát, a webshop számlázási modul logikáját. Mérlegelni, hogy milyen esetekben szükséges vagy csak egyszerűen érdemes külföldi adószámokban, illetve külföldi cégállapításban gondolkozni. Szükség esetén mérlegelni, hogy a potenciális adóelőnyök meghaladják-e a struktúra bevezetésével kapcsolatos adminisztratív költségeket – zárja bejegyzését Sztankó Dániel.
