Ma már sok olyan turista utazik, aki egy komfortos szállodától csak az alapfunkciókat várja el – mondja Vitkovics Péter a KamaraOnline-nak nyilatkozva. A boxhotel egyik ötletgazdája úgy látja, hogy nagy projektek kivitelezőinek is megéri üzletet kötni velük.

– Mikor született a boxhotel ötlete?

– Több mint tíz éve változás- és válságmenedzsmenttel, vállalatok átalakításával foglalkozom. A munkám része az újítás és az innováció. Barátommal, Langmáhr Tamással dolgoztuk ki a koncepciót. Tamás könnyűszerkezetes építéstechnológiával foglalkozik, ő sem ma kezdte, több mint húsz éve dolgozik a szakmában. Néhány évvel ezelőtt egy bezárt szálloda reorganizációja volt a feladatom, s ennek kapcsán felmérést készítettem a turisztikai piac akkori helyzetéről. Ez a válság utolsó éveiben volt, amikor a turizmus még messze volt a mai szárnyalástól. A kereslet visszaesése egyértelműen azt mutatta, hogy a turizmusban új igények jelentkeztek a befektetői oldalon is, mivel a vendégek igénye is átalakult.

– Hogyan alakult át?

– A vendégek között nagy számban találtuk a 20-as éveiben járó, már fizetőképes generáció tagjait, akik nem a „két hétig fekszünk a tengerparton” típusú utazásokat preferálják, hanem nagyon aktív, pörgős életet élnek. Intenzív városlátogatók, de nem szállodákban akarják tölteni az idejüket. A szálláshely arra kell nekik, hogy aludjanak, lezuhanyozzanak, átöltözzenek, és persze legyen wifi, meg feltölthessék a különböző kommunikációs eszközeiket. Ezen túl semmi mást nem várnak egy szállodától. Azt viszont elvárják, hogy a szállás legyen komfortos és olcsó. Ahhoz, hogy meg tudjon felelni ezeknek az igényeknek egy új szálláshely, radikálisan csökkenteni kell a beruházási költségeket. Ma egy szálloda megtérülési ideje azért hosszú, mert drága az építés és nagyon sok felesleges teret építenek egy hotelbe: lobbit, recepciót, pihenőteret, wellnesst, éttermet, bárt. A működtetéshez nagy számú személyzetet kell alkalmazni. Három csillagos szállodától felfelé a működési költségek 4550 százalékát éppen a személyzeti költségek teszik ki.

– Mire jutottak ezek ismeretében?

– Azon gondolkodtunk, hogyan lehet olyan szállodát létrehozni, amelyik megfelel az alapfunkciónak, viszont majdnem automata módon üzemeltethető. Nem mi találtuk fel a spanyol viaszt, meglévő technológiákat használunk egyedi, eddig nem alkalmazott módon. A boxhotel a könnyűszerkezetes, modulált építési technológiát alkalmazza, de nem keverendő össze a konténerhotelekkel! Kompakt, kicsi, a felhasznált alapterület szűk, de pont kielégíti az előbb felsorolt igényeket. Zömében egyágyas boxokban gondolkodtunk. A felmérés szerint ugyanis sokan utaznak egyedül, de sokszor csak kétágyas szobát tudnak kivenni, pedig a vendégek 70 százalékának elég lenne az egyágyas szoba. Ez mérhetetlen pazarlás, hiszen 910 négyzetméteren meg lehet oldani azt, amire ma 25 négyzetmétert szánnak.

– Hol lehet ideális egy boxhotel?

– Nagyvárosok repterei mellett ugyanúgy, mint a zsúfolt belvárosokban vagy logisztikai centrumokban, ahol az üzleti forgalom java generálódik. Megvolt az elgondolás, elkészíttettük építészekkel a tervrajzokat. Egy boxhotel maximum három emeletes, így nincs külön gond a statikai terheléssel. A boxok egymáshoz sorba köthetőek, az elektromos vezetékeket, az internetkábelt, fűtés-hűtés csöveket egymásba lehet kapcsolni. Az üzemetetési költségeket az is csökkenti, hogy legfeljebb a kis közös terület takarítására, housekeeping feladatok ellátására kell alkalmazottat felvenni. Minden más megoldható távfelügyelettel, így a védelmi funkciók, a bekamerázás ellenőrzése is.

– A biztonság fontos, hiszen plusz komfortérzetet ad.

– Így van. A felszerelések és az eszközök (bútorok, zuhanyzók, csaptelepek, kapcsolók) vandálbiztosak, nagyon nehezen elnyűhetőek. Persze mindent tönkre lehet tenni, csak ezen jóval többet kell „dolgozni”.

– És mindez négy csillagot „tud”?

– A komfort fokozatában igen. Természetesen nem a mai, szerintem elavult szállodai standardoknak megfelelően, hiszen az egyágyas szoba 9 négyzetméter. Viszont az ágy, a hűtés-fűtés négy csillagos színvonalú, természetesen van internet, a szobák elektromos vezérlésűek. Az emberek nem táncolni akarnak a szobájukban, így “tánctérre” nincs is szükség.

– Most hol tart a projekt?

– A boxhotel klasszikusan vett startup projekt. Megvan a piackutatási adatokkal, üzleti tapasztalattal alátámasztott alapkoncepció, elkészültek a műszaki tervek, az összes szükséges dokumentáció, amely megfelel a jogszabályoknak. Amennyiben megrendelő jelentkezik, készek vagyunk legyártani az első szállodát.

– Kik lesznek a megrendelők?

– Mindazok, akiknek a boxhotel a célpiaca lehet. Például repülőtér-üzemeltetők vagy olyan turisztikai befektetők, akik olyan helyen szeretnének szállodát üzemeltetni, ahol nagy mennyiségű, de átmenő forgalom van. Ide sorolom még a logisztikai, ipari parkok üzemeltetőit is. De gondolhatunk egyetemekre is, hiszen szükség van kollégiumokra.

– Mennyi idő alatt építenének meg mondjuk, egy 30 boxos szállodát?

– Most hetente 1,5-2 komplett boxot tudnánk legyártatni saját erőből, illetve alvállalkozók bevonásával. A kapacitás később növelhető. 85 százalékos készültségi szintig egy gyárcsarnokban lehet összeszerelni a boxokat, aztán már csak a szállítás és a telepítési munka van hátra.

– Akár a vállalatokat is érdekelheti a megoldás.

– Feltétlenül. A nagyobb érdeklődés egyébként éppen a vállalati oldalon figyelhető meg. Például olyan beruházóktól, akiknél 34 évig is tart egy projekt. Nem klasszikus értelemben vett munkásszállásban gondolkodnak, hanem emelt szintű, hostel variációban. A magasabban képzett, de gyakrabban cserélődő munkatársaikat helyeznék el.

– Van már konkrét ötlet?

– Például jön Pakson az atomerőmű-bővítés, ahol bizonyos fázisokban akár havonta kicserélődik a munkavállalók egy része. Eddig annyi megkeresését kaptunk, hogy két év kapacitását leköthetjük vele. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy az érdeklődés nem egyenlő az üzletkötéssel. Befutott egyébként néhány téves érdeklődő is, volt, akinek nagyon tetszett az ötlet, és rendelt volna 4 szobás boxházat… A mi projektünk viszont nem erről szól! Ez a technológia nem alkalmas arra, hogy egyedi igényeket kielégítsen.

– Mikor láthatjuk az első boxhotelt?

– Örülni fogok, ha az első projektet, egy 4050 szobás épületet 2018-ban átadhatjuk. Langmáhr Tamással együtt jelenleg „másodállásban” dolgozunk ezen, s erre az évre a fő tevékenységi körünkben is bőven van feladat.

– A belvárosi szálláspiacot ismerve, a tervüknek nem komoly konkurenciája az Airbnb?

– Ők a meglévő lakások kiadásával foglalkoznak, ám ilyen koncentráltan, kis helyen, ekkora kapacitással az Airbnb nem veszi fel velünk a versenyt. Biztos vagyok benne, hogy az egyre növekvő kereslet mellett megférnénk a szállodákkal éppúgy, mint a lakáskiadókkal. Mi nem fogunk és nem is akarunk négy csillagos hotelektől elvenni vendégeket. Azt mondja, hogy zsúfolt a budapesti belváros. Tényleg így van. De hány beépítetlen, foghíjas telek árválkodik? Ezeken miért ne lehetne boxhoteleket üzemeltetni? A technológia a lényeges és nem a felhasználási terület. Az ötletelések közepette már azon gondolkodtunk, hogy milyen más területek jöhetnek szóba.

– Így jön képbe a boxpub?

– Pontosan. Egy ideje nagyon trendi a gasztronómiában a street food. A mi boxunk átalakítva, kinyitva, önálló kis étteremként is tud üzemelni. (A látványtervek már láthatóak a honlapunkon.) Egyszerre 20-25 vendéget lehet leültetni, így legalább utcai étteremként is meg tudják ezt tenni, nem kell pultokon könyökölve falatozni. Nagy előny, hogy mindenfajta közműhálózattól függetlenítve működtethető, a teljes energiaigényét biztosítja saját magának – napelemekkel, gázzal. Saját szennyvíz tartálya is van. Fesztiválokon, street food udvarokon praktikus megoldás lehet a boxpub. Tavasszal telepítik, aztán őszig üzemeltetik. Természetesen akkor a leggazdaságosabb a működtetése, ha egy-egy boksz több hónapig egy helyen funkcionál. Azt gondolom, hogy ezekkel a megoldásokkal egyre több vidéki helyen, turisztikai központban is tovább népszerűsíthető a street food kultúra, így a hotdogos, palacsintás autók mellett a gasztronómia új iránya is betörhet.

Szerdahelyi Csaba