Júniusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző havihoz képest 85 ezerrel, a tavaly júniusihoz mérve 98 ezerrel nőtt, és elérte a 4 millió 692 ezret – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal, 4,0 százalékosra csökkent.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 74,1 százalékos volt, ami a májusi értéknél 1,5 százalékponttal, az előző év júniusinál 2,5 százalékponttal magasabb.

Az április-júniusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 63 ezerrel nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva, és 4 millió 619 ezer volt. A foglalkoztatottak számának növekedése 16 ezer munkanélküli munkába állásából és gazdaságilag aktív népesség 47 ezres emelkedéséből eredt. A gazdaságilag inaktív népesség létszáma a korosztály lélekszámának 49 ezres csökkenésével együtt 96 ezerrel csökkent a tavalyi második negyedévvel összemérve. A KSH által számított potenciális munkaerőtartalék 65 ezerrel 371 ezerre esett vissza egy év alatt.

Az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztattak száma 75 ezerrel, a közfoglalkoztatottaké 5 ezerrel nőtt, a külföldön dolgozók száma 18 ezerrel csökkent.

Az idei évtől a gyed, gyese mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek a KSH által is alkalmazott uniós módszertan szerint, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és azt követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. Júniusban a gyed, gyese miatt tartósan távol lévők létszáma 139 ezer volt, 9 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 72,8 százalék volt, 1,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A férfiak foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 77,6 százalékra nőtt, a nőké 2,0 százalékponttal, 68,0 százalékra emelkedett a tavaly második negyedévhez viszonyítva.

Júniusban 47 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz mérve, az előző hónaphoz képest – a hibahatáron belül – 4 ezerrel nőtt. A munkanélküliek átlagos havi létszáma 193 ezer volt. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal, 4,0 százalékosra csökkent.

Az április-júniusi háromhónapos időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 16 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent, 4,1 százalékos volt.

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 1,1 százalékponttal, 13,3 százalékosra mérséklődött. Az összes munkanélküli egyötöde a fiatalok közül került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,6 százalékosra csökkent, míg az 55-74 éveseké 0,3 százalékponttal, 2,9 százalékra emelkedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 8,3 hónap volt, a munkanélküliek 31,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A munkanélküliségi ráta Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 7,4 százalék. Az előző év azonos időszakához képest Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön nőtt a ráta értéke, 1,4, illetve 0,7 százalékponttal. A munkanélküliség Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, egyaránt 2,4 százalékos – közölte a KSH.

A jelentés arra is kitér, hogy június végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 29,4 százalékkal 265 ezerre csökkent. A szolgálat adatai szerint júliusban 4 ezerrel tovább csökkent a regisztrált álláskeresők száma, ezzel 104 ezerrel volt kevesebb az egy évvel korábbinál, és 29 ezerrel csökkent az első fél évben.

A második fél évben visszatér a másfél évvel ezelőtti munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami kedvezően hat a fogyasztásra és a GDP-növekedésre, de egyben az infláció emelkedésének kockázatát is erősíti – ezt a következtetést vonták le a legfrissebb adatokból az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kiemelte, hogy a járvány harmadik hullámának végével hamar magára találni látszik a munkaerőpiac, a nyár végére várhatóan szinte minden területen visszatér a válság előtti feszesség.

A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint idén 3,7, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez – írta.

Az elsődleges munkaerőpiac növekedése még tovább erősödhet a nyitás nyári felfutásával. Az idei év második felében akár újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtti munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejthetett ki. Ez egyben igazolja a felfele mutató inflációs kockázatokhoz fűződő aggodalmakat is, mivel a munkaerőpiaci feszesség ilyen gyors emelkedése értelemszerűen a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még mindig nem épült fel teljesen.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a foglalkoztatottak számának júniusi emelkedésében jelentős szerepet játszhatott a gazdaság újraindítása, az ismét elérhetővé váló szolgáltatások. A foglalkoztatottak száma az idei második negyedévben már megközelítette a válság előtti szintet, sőt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma meg is haladta azt. A foglalkoztatás növekedésének köszönhetően tovább csökkent a munkanélküliségi ráta, illetve egyre több ágazatban ismét megjelent a munkaerőhiány.

Előretekintve a Századvég elemzői arra számítanak, hogy a foglalkoztatás az év hátralévő részében tovább emelkedhet, amennyiben nem lesz szükség korlátozó intézkedések bevezetésére. Ugyanakkor várható, hogy a munkaerőpiac ismételten kínálati korlátokba ütközhet, ami bérfelhajtó hatással jár.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a júniusi adatsorban arra figyelt fel, hogy a teljes újranyitás első hónapjában miért nem tudott érdemben csökkenni az állástalanok aránya. Erre két lehetséges magyarázatot talál. Egyrészt nem csak a foglalkoztatás bővült májusról júniusra, de a gazdaságilag aktívak száma is hasonló mértékben emelkedett. A másik fontos ok, hogy egyre több helyről lehet hallani, legyen szó a szolgáltatószektorról, az iparról vagy az építőiparról, hogy újra munkaerőhiány kezd kialakulni. Hiába az újranyitás és a munkaerő iránti kereslet jelentős emelkedése, ha nincs kínálat, ha nincs jelentkező az üres álláshelyekre. A munkaerőhiányos állapot várhatóan a következő hónapokban tovább súlyosbodhat, amennyiben nem térnek vissza a járványügyi korlátozások és a gazdaság zavartalanul működhet.

Egyre nehezebb helyzetben lesznek a munkáltatók, vélekedik Virovácz Péter, így a munkanélküliségi ráta a közeljövőben csupán mérsékelt tempóban javulhat, de újabb korlátozások hiányában az év végére már elérhető közelségbe kerülhet a válság előtti rekordalacsony munkanélküliségi szint. Ezzel párhuzamosan pedig tovább erősödhet a gazdaságban a bérnyomás, tovább dinamizálva ezzel a magyar gazdaságot és persze az inflációt.

(Forrás: MTI)