A kárenyhítési alapból érkező forrásoknak köszönhetően csökkenthető az az anyagi veszteség, amelyet az időjárás okozott a terményekben – hívja fel a figyelmet a Földművelésügyi Minisztérium.

A mezőgazdasági káreseményeket, mint például a jégeső-, vagy a belvízkár, a bekövetkezéstől számított 15 napon belül kell bejelenteniük az agrár-kárenyhítési rendszerben tag gazdálkodóknak. A kárenyhítési alapból érkező forrásoknak köszönhetően csökkenthető az az anyagi veszteség, amelyet terményeikben az időjárás okozott. A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer elektronikus alkalmazása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján érhető el.

A kárbejelentés a rendszer fejlesztésének eredményeként már parcellánként (az aktuálisan károsodott terület megjelölésével) is megtehető. Igény szerint az elektronikus kárbejelentés benyújtásában meghatalmazottak is (pl. a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai) segíthetik a termelőket.

Az uniós szabályokkal összhangban a termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra, ha a káresemény miatt károsodott – annak teljes területére vonatkoztatva – 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenés következett be, és amelyről a megyei kormányhivatal határozatot hoz. További támogatási feltétel, hogy a referencia-időszakhoz képest meglegyen az üzemi szinten számított, 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenés.

Az agrárkár-enyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetén hektáronként 3000–3000 forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetén hektáronként 1000 forint. Az MVH július közepéig határozatban értesíti a termelőket a fizetendő kárenyhítési hozzájárulás összegéről, a megfizetés határideje pedig az adott évben szeptember 15-e.

A károsultaknak november 30-ig kell beadniuk a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az MVH elektronikus alkalmazásán keresztül. A termelő, ha a hozamértékének legalább 50 százalékára valamilyen mezőgazdasági biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték-csökkenés 80 százalékát, ha nem rendelkezik, akkor 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatásként a tárgyévet követő év márciusában. A mezőgazdasági biztosítási szerződések díjához 65 százalékos támogatást nyújt a Vidékfejlesztési Program.

Jövő év márciusra a kárenyhítési alapban 24 milliárd forint állhat rendelkezésre a károsultak részére, amely minden bizonnyal elegendő lesz az idei évi károk kezelésére.

Fontos, hogy a károsult gazdák a kárenyhítési törvény alapján földbérleti díj mérséklésre is jogosultak, amelyet szintén célszerű érvényesíteniük – olvasható a minisztérium közleményében.

KAVOSZ: a fagykár sújtotta gazdák is kaphatnak teljes támogatást az Agrár Széchenyi Kártya hitelhez

A jégkárt szenvedett gazdák után a fagykár sújtotta agrárvállalkozások is részesülhetnek teljes támogatásban az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) konstrukció keretében – közölte a KAVOSZ Zrt.

A KAVOSZ közleménye szerint a Földművelésügyi Minisztérium a fagykárt szenvedett és Agrár Széchenyi Kártyával már rendelkező, illetve a konstrukció keretében 2016. november 30-ig hatályos hitelszerződést kötő vállalkozásoknak a jelenlegi 4 százalékos kamat- és kezesi díjtámogatáson felül további, akár teljes hiteldíj-támogatást nyújt a 2016. július 22. után esedékes díjtételeknél az adott hitelügylet teljes futamidejére.

A Széchenyi Kártya programot működtető KAVOSZ hangsúlyozza: az állam az érintett agrárvállalkozás “ültetvény” besorolású földterületei után hektáronként legfeljebb 500 ezer forint hitelkeretig teljes költségtérítést biztosít, azaz 100 százalékos kamat-, kezességi díj-, illetve kezelési költségtámogatással, valamint egyéb költségek megtérítésével segíti a fagykárt szenvedett vállalkozások akár nulla költségű szabad felhasználású finanszírozási forráshoz jutását az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az agrárvállalkozások élhetnek ezzel a lehetőséggel, amelyek az erről szóló rendeletben nevesített településeken székhellyel, telephellyel rendelkeznek. A támogatás mértéke függ a vállalkozás ültetvény minősítésű földterületének nagyságától, valamint a rendelkezésére álló szabad támogatási keret mértékétől, továbbá meg kell felelni a rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek.

A KAVOSZ adatai szerint az Agrár Széchenyi Kártyát több mint 9000 gazdálkodó igényelte, az átadott kártyák száma megközelíti az 5000-et, a kihelyezett hitelösszeg pedig meghaladja a 37 milliárd forintot, az átlagos hitelösszeg az idén létrejött ügyletekben 8,6 millió forint.