
Vidéken a családi ház hagyományosan erős versenytársa az új lakásoknak, a csok hatására a nagyvárosokban mégis fokozott érdeklődés mutatkozik ez utóbbiak iránt. A kereslet élénkülése első lépésben a telekárakat hajtotta fel.
Néhány, jellemzően az ország délkeleti részén fekvő megyeszékhelyet (Békéscsaba, Szeged, Szolnok), illetve Salgótarjánt kivéve minden nagyvárosban élénkül az új lakások iránti kereslet – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A kínálat ugyanakkor a legtöbb városban még nem elégíti ki az igényeket, így az is előfordul, hogy a vevők a még csak a tervezó asztalon létező lakásokat vásárolják. A válság miatt elhalasztott projektek Miskolcon, Pécsett, Sopronban, Zalaegerszegen és a Balatonnál jelentek meg azonnal a kínálatban, míg máshol várni kell az új fejlesztésekre.
A növekvő újlakás-kereslet a telekpiacot is szinte mindenhol megmozgatta. Beruházók és önerős családi ház építők gyakran egymással versengenek a jó telkekért. A válság alatt is aktív lakáspiaccal jellemzett Győrött például már jórészt elfogyott a társasházi fejlesztésre alkalmas telek, így az építők már a város peremét és az agglomerációt célozzák meg.
Mindez általában együtt jár a telekkereslet élénkülésével és ezáltal a – kínálati mellett már a tranzakciós – telekárak növekedésével is, főleg a társasházi szegmensben. Míg azonban Békéscsabán, Szolnokon, Nyíregyházán vagy Kaposváron 10% körüli a drágulás, Kecskeméten és Egerben 10-20 százalék közötti, illetve Debrecenben 20-30 százalék közötti, addig Veszprémben, Miskolcon, Pécsett és Győrött elérheti az 50 százalékot is. Ugyanakkor Szombathelyen, Székesfehérváron és Zalaegerszeg nem jellemző, vagy csak minimális egyelőre az áremelkedés.
Az árnövekedést követően a telekárak igen változatosan alakulnak a vidéki nagyvárosokban. Családi ház építésére alkalmas telket Békéscsaba belvárosában 10-15 ezer forintos négyzetméteráron, Miskolcon 10-20 ezer forintért, Szegeden 15-20 ezertől indulva lehet találni. Debrecenben, Pécsett, Székesfehérváron és Kecskeméten, belvároshoz közel az árak elérik akár a 30 ezer forintot négyzetméterenként, míg Győrött és Sopronban a 35-45 ezer forint közötti szintet. (Társasházak esetén a beépíthetőség nagyban befolyásolja a telekárat, és ennek függvényében nagy különbségek lehetnek.)
Az új lakások ára elsősorban a hagyományos regionális eltéréseket tükrözik: míg például Egerben 260-280 ezer forint négyzetméterenként, Miskolcon 270-300 ezer, Zalaegerszegen 280-320 ezer, Szolnokon 280-350 ezer forint között jellemzőek, addig Kecskeméten és Pécsett 350 ezer forint a négyzetméterenkénti átlag. Székesfehérváron 350-390 ezer, Veszprémben 400 ezer, Sopronban – a csok lehetőségek mellett az ausztriai munkavállalás által generált felfokozott kereslet miatt – pedig 350-450 ezer forint az átlagos négyzetméterár. A Balatonnál elsősorban a déli parton, s ezen belül is Siófokon a legaktívabbak a beruházók, ahol 500-700 ezres négyzetméterárakkal lehet találkozni.
Összességében, bár vidéken – főleg a keleti országrészben – a családi ház hagyományosan nagyon vonzó alternatíva az új lakásokkal szemben, ez utóbbiakra idén látványosan nőtt az igény, amit a kínálat egyelőre még szinte sehol nem tud kielégíteni. A csok támogatási lehetőségek által teremtett kereslet ugyanakkor a kínálati oldalon az áfacsökkentésnek köszönhetően kedvezőbb fejlesztési lehetőségekkel párosul, így minden bizonnyal nagy felfutás előtt áll ez a piaci szegmens.