Az Európai Bizottság adatai szerint 2015-ben több mint 2000 veszélyes termék kapcsán került sor az egész unióra kiterjedő riasztásra. A feketelistát toronymagasan a kínai termékek vezetik; Magyarországról a második legtöbb, 238 bejelentés érkezett.
„A riasztási rendszer a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti gyors reagálás koordinálásának támogatása révén segít abban, hogy Európa-szerte eltávolítsuk a piacokról a veszélyes termékeket. Két kihívással kell szembenéznünk: egyrészt azzal, hogy egyre több, interneten vásárolt terméket szállítanak postai úton közvetlenül a fogyasztók lakására, másrészt pedig azzal, hogy a riasztási rendszerbe felkerülő termékek igen nagy arányban Kínából származnak. Júniusban Kínába utazom, hogy megerősítsem a termékbiztonság terén a kínai hatóságokkal folytatott együttműködésünket” – idézi a bizottság közleménye Věra Jourovát, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztost.
A 2015. év folyamán 2072 riasztást és 2745 nyomonkövetési intézkedést vettek nyilvántartásba a rendszerben. Amikor valamely tagállam riasztást indít a rendszerben, a többi ország is ki tudja szűrni az érintett termékeket a saját piacán, és reagálhat az eredeti riasztásra.
Az európaiak több mint 65 százaléka vásárol termékeket az interneten; 2006 és 2015 között 27 százalékkal nőtt az internetes vásárlók száma. Új kihívást jelent az online csatorna felügyelete, mivel azon keresztül az unión kívülről olyan termékek is érkeznek a fogyasztók otthonába, amelyek kapcsán nem feltétlenül végeztek biztonsági ellenőrzést.
Mely termékek jelentenek kockázatot?
2015-ben elsősorban a játékok (27 százalék), valamint a ruházati cikkek, a textíliák és a divatáruk (17 százalék) esetében volt szükség korrekciós intézkedésekre. A megelőző évben is e termékek kapcsán történt a legtöbb riasztás.
Ami a kockázatokat illeti, 2015-ben leggyakrabban (az összes bejelentés 25 százalékában) vegyi kockázattal kapcsolatban érkezett riasztás; a második leggyakoribb kockázat a tavalyi listavezető, a sérülésveszély (22 százalék) volt.
A 2015-ben bejelentett legjellemzőbb vegyi kockázatok többek között káros nehézfémeket (például nikkelt és ólmot) tartalmazó divatékszerekhez, valamint ftalátot (potenciálisan termékenységi problémákat okozó műanyag-lágyítószereket) tartalmazó játékokhoz kapcsolódtak.
Honnan érkeznek ezek a termékek?
Továbbra is Kína a leggyakoribb származási ország a riasztási rendszerben: innen érkezik a bejelentett veszélyes termékek 62 százaléka. Kína egyben az EU legfontosabb behozatali forrása.
A kínai hatóságokkal folytatott együttműködés továbbra is prioritást jelent az Unió számára. Az együttműködés segítésére a riasztási rendszeren belül kialakították a Kína-mechanizmust: minden Kínából származó termékkel kapcsolatos riasztást továbbítanak a kínai hatóságoknak, hogy azok közvetlenül a gyártóval vagy az exportőrrel szemben léphessenek fel, ha e gazdasági szereplők fellelhetők.
Kína 11 540 bejelentés ügyében indított vizsgálatot, és 3748 esetben tett korrekciós intézkedést. Sok esetben azonban nem könnyű azonosítani a termék forrását.
A riasztási rendszer
A riasztási rendszer 2003 óta biztosítja, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság a lehető legrövidebb időn belül értesüljenek az Európa bármely részén kereskedelmi forgalomból kivont és/vagy visszahívott, nem élelmiszer jellegű veszélyes termékekről. Ennek nyomán Unió-szerte megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket hozhatnak (az értékesítés tilalma/leállítása, kereskedelmi forgalomból való kivonás, visszahívás vagy a behozatal vámhatóságok általi elutasítása).
A rendszerben jelenleg 31 ország működik együtt (az uniós tagállamok, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia). A riasztási rendszer működése a tagállamok közötti napi szintű, folyamatos együttműködésen alapul.
Magyarország a statisztikákban
Magyarországról tavaly 238 riasztás érkezett, 1-gyel kevesebb, mint az e tekintetben listavezető Spanyolországból; Németország 208 bejelentéssel a harmadik. Az előző években Magyarországról indult a legtöbb riasztás: 2013-ban 278, 2014-ben pedig 291.
A tavalyi magyarországi riasztások között a textilárukkal, ruházati és divatcikkekel kapcsolatos bejelentések domináltak, erre a csoportra 99 riasztást adtunk ki; a játékok kategóriája a második (37), majd az elektromos berendezések következnek (28).
Magyarországon gyártott termékekkel kapcsolatban tavaly 6 alkalommal adtak ki riasztást. Összevetésképpen: kínai árukkal kapcsolatban 1262 bejelentés érkezett, 50 fölötti riasztással a Törökországban, illetve az Egyesült Államokban gyártott termékek „büszkélkedhetnek”.
