Az idei első negyedévben a csökkenő inflációnak köszönhetően javult a magyar lakosság fizetőképessége, azonban az elemzők szerint ismét árnövekedés várható. Mivel a gazdaságpolitikában az expanzív növekedésre került a hangsúly, a korai öröm árnövelő hatású lehet. A lakosság fizetőképessége ezzel várhatóan ismét gyengülhet, ami az általános életszínvonal romlásához vezethet – derül ki az Intrum és a GKI Gazdaságkutató közös elemzéséből.
Az idei első negyedévben folytatódott az inflációs ütem csökkenése, ami a lakosság pénzügyi helyzetét jelző Intrum Fizetőképességi Index (IFI) további javulását hozta magával. Éves alapon azonban a fogyasztói árak továbbra is emelkedtek – 3,6 százalékkal. Az éves infláció visszaszorulása főként az iparcikkek, az élelmiszerek és a piaci szolgáltatások árcsökkenésének tudható be, amit részben ellensúlyozott az üzemanyagok és a szabályozott árú termékek árnövekedése.
Az előző hónaphoz viszonyított emelkedés a tavalyi utolsó negyedévben átmenetileg megszűnt, de idén január-márciusban már egyaránt 0,6-0,8 százalék volt, jelezve, hogy még nem lendültünk túl az inflációs sokkon. 2024 elején átlag körüli volt az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása, azonban az átlagosnál magasabb az élvezeti cikkek és az üzemanyag inflációja.
Magyarország: rekord EU-s áremelkedés
Tavaly Magyarországon volt a legnagyobb árrobbanás az Európai Unióban, miközben a forint mintegy 2,5 százalékkal erősödött. Az infláció 2023 januárjában tetőzött 25,7 százalékkal, majd októberre egyszámjegyű lett, 2024 márciusára pedig 5 százalék alá esett. A vásárlóerő csökkenése nagyban hozzájárult az infláció mérséklődéséhez, így a decemberi pénzromlás már csak a hatodik, a januári a nyolcadik-kilencedik legmagasabb volt az EU-ban.
Kiemelkedően növekedett az élelmiszerek (25,9 százalék), az energia (22,1 százalék) és az üzemanyagok (18,6 százalék) ára. Az élelmiszerek drasztikus drágulása részben az előző évi gyenge termés és a kereskedelmi láncok megadóztatásának is volt köszönhető.
Ne igyunk előre a medve bőrére
Idén az antiinflációs törekvések háttérbe szorultak, a gazdaságpolitika az expanzív növekedést helyezi fókuszba. Emiatt fennáll a „korai ünneplésnek” nevezett magatartás veszélye, ami az inflációs sokk után egy gyors, azonban csak átmenetinek bizonyuló inflációcsökkenést hoz.
„A legtöbb megoldatlan inflációs epizód „korai ünnepléssel” párosul, amely során az infláció a kezdeti sokkot követő első egy-két évben jelentősen visszaesik, majd később ismét magas szinten állandósul. Ha az inflációhoz hozzájáruló alapvető tényezőket nem kezelik teljes mértékben, az infláció feletti győzelem túl korai kihirdetése gazdasági instabilitáshoz, a fizetőképesség csökkenéséhez vezethet, és megzavarhatja a gazdasági növekedést. Az egyensúly megtartása létfontosságú a gazdasági stabilitás és a lakossági jövedelmek védelme érdekében” – jegyezte meg a legfrissebb IFI elemzés kapcsán Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.
Az elemzői konszenzus szerint már csak idő kérdése, hogy a fogyasztói árindex magas szintje újra visszatérjen, ami egyre nagyobb mértékben fogja megenni a lakosság jövedelmét és megtakarításait. A szolgáltatások terén további költségemelkedés várható a távközlési és banki díjak emelkedése miatt. Emellett a cégek díjszabására a hulladékkezelési és vízdíjak drasztikus idei emelése is hatást gyakorol. A bérmegállapodásnak is lehet inflációs hatása, ahogy a választások után várhatóan alkalmazott támogatáscsökkentéseknek és adóemeléseknek, valamint a forint gyengülésének.
Kiábrándító gazdasági adatok, romló fizetőképesség
A 2023-as gazdasági növekedés alulmúlta az elemzők várakozásait, 0,8 százalékkal volt rosszabb a magyar gazdaság teljesítménye, mint egy évvel korábban. A magyar gazdaság másfél éve recesszióban, illetve akörüli állapotban van, ami mind külső, mind belső tényezőkre vezethető vissza. A nemzetközi gazdasági környezet bizonytalan, habár a szomszédos országok gazdaságai stabilizálódni látszanak.
Az expanzív gazdaságpolitika árnövelő hatású lesz, ennek az árát középtávon fogja megérezni a magyar gazdaság, különösen a háztartások. A lakosság fizetőképessége várhatóan ismét romlani fog – vélhetően kisebb mértékben, mint az orosz-ukrán háborút követően -, de ez a jövedelmi egyenlőtlenségek további növekedéséhez, valamint az általános életszínvonal romlásához vezethet.
(Forrás: Intrum)
