A bejelentési kötelezettség megszegése önmagában nem jelentheti a munkáltató gazdasági érdekének megsértését vagy annak veszélyeztetését, ennélfogva nem eredményezhet kötbérfizetési kötelezettséget – a Kúria nemrégiben hozott döntését a Rátkai Ügyvédi Iroda mutatja be.
Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy mit szükséges tudni a versenytilalmi megállapodásról, amelynek célja, hogy a munkáltató megakadályozza, hogy a kilépő munkavállaló a konkurenciánál helyezkedjék el – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében.
A Kúria nemrégiben hozott döntést egy ügyben (Mfv.II.10.540/2017.), amelyben a munkáltató azt kifogásolta, hogy a kilépett munkavállaló megsértette a versenytilalmi rendelkezéseket.
A munkavállaló masszőr munkakörben dolgozott, Budapest XIII. kerületében. A felek versenytilalmi megállapodást kötöttek, amelyben a munkavállaló két kötelezettséget vállalt: egyrészt, 6 hónapon keresztül nem helyezkedik el masszőrként Budapest olyan kerületeiben, ahol a munkáltató üzlettel rendelkezik (Budapest XIII. és VII. kerület) és nem csábítja el a munkáltató ügyfeleit; másrészt havonta köteles bejelenteni a munkáltató felé, hogy mely munkáltatónál helyezkedett el. A felek kötbért kötöttek ki arra az esetre, ha a munkavállaló a versenytilalmat megszegi.
Miután a felek a munkaviszonyt megszüntették, a kilépett munkavállaló Budapest VI. kerületében vállalt munkát. A munkáltató azonban pert indított a versenytilalmi megállapodás megszegése miatt.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ezt a munkáltatói keresetet nem találta megalapozottnak, hiszen az új munkahely más kerületben volt, mint amelyet a felek a versenytilalmi megállapodásban kikötöttek, és nem volt bizonyított, hogy bármilyen ügyfelet elcsábított volna a munkavállaló.
Ugyanakkor a másodfokú bíróság (a Törvényszék) megállapította a kilépett munkavállaló jogsértését, figyelemmel arra, hogy a bejelentési kötelezettségét megszegte, vállalása ellenére 2 hónap után már nem tájékoztatta a volt munkáltatót a munkavállalásról. Emiatt a Törvényszék kötelezte a munkavállalót a kötbér megfizetésére.
Az ügy végül a Kúria elé került, amely megállapította, hogy nem történt kötelezettségszegés a munkavállaló részéről. A Kúria álláspontja szerint a versenytilalmi megállapodás alapvetően egy „nem tevésre” irányuló szerződéses kötelezettséget jelent, azaz olyan magatartást vár el a munkavállalótól, hogy tartózkodjon a munkáltató gazdasági érdekkörébe tartozó tevékenység meghatározott ideig történő gyakorlásától. Ebbe azonban nem tartozik bele a munkavállaló későbbi elhelyezkedéséről szóló tájékoztatás előírása. A bejelentési kötelezettség megszegése önmagában nem jelentheti a munkáltató gazdasági érdekének megsértését vagy annak veszélyeztetését, ennélfogva nem eredményezhet kötbérfizetési kötelezettséget.
