Öt évvel ezelőtt indult el a kezdeményezés, hogy az embereket a Duna-partra csábító programok és helyszínek jöjjenek létre. Tömör Miklóssal, a Város és Folyó Egyesület projekt koordinátorával beszélgettünk.

– Mi a Város és Folyó Egyesület víziója és missziója?

– A cél, hogy a városi embereket közelebb hozza Budapesthez és a Dunához. Fontosnak tartjuk, hogy legyenek olyan helyszínek és programok, amiért érdemes lemenni a Duna-partra. Ami pedig ennél is fontosabb, hogy a fővárosi lakosság ezt észrevegye és kihasználja. Egyelőre figyelemfelhívó fázisban van az egyesület, most kezd váltani a tervezés irányába. Öt éve dolgozunk ezen. Körülbelül most van a félidő, mert a figyelemfelkeltés szempontjából most értük el a célunkat, a tervezés pedig még hátra van.

– Saját kezdeményezésre indították el az egyesületet?

– Igen, ez teljesen civil kezdeményezés. Minden résztvevő különböző területekről jött, van köztünk építész, designer, közgazdász, biológus, író és még sorolhatnám. Négyen kezdtük, most tizenegyen vagyunk, de továbbra is nyitottak vagyunk olyan munkatársakra, akiknek vannak ezzel kapcsolatban ötleteik, amelyekbe szívesen beleásnák magukat.

– Ez hogy zajlik? Bárki csatlakozhat egy projekthez?

– Az a leggyakoribb, hogy jön egy ötlet valakitől, amiről utána elgondolkodunk, elbeszélgetünk teljesen szabadon. Ha olyan a téma, amire felkapják az emberek a fejüket, szívesen dolgoznánk rajta, és a megvalósítása sem ütközik legyőzhetetlen akadályokba, akkor belevágunk. Ez múlik rajtunk is, meg az ötleten is.

– Milyen projektek futnak most?

– Jelenleg a legnagyobb a Rak-Park-pályázat, amelyet 2015. december 5-én mutattunk be. A főváros kiírt egy pályázatot Rak-Park néven, hogy a Kossuth tér és a Szabadság híd közötti pesti Duna-szakasz megújítására. Erre adtunk be egy tervet, amelyen egy 17 fős csapat dolgozott 1 hónapon keresztül. Ebben a tervben a Dunát három szakaszra osztottuk: egy kikötői és piacos, egy sport és pihenő, illetve egy turista részre. Ezen terv funkcióinak megfelelően készült például a kikötő hajóállomással és sok köztérrel. Szeretnénk ezt a tervet egy kicsit propagálni, hogy lássák, ez a víziónk. Reméljük, hogy egyszer hasonló lehet a Duna-part, ahhoz, ahogy elképzeljük. Erre reményt ad, hogy a nyertes terv is sokban hasonlít a miénkhez. Másik futó projektünk a Mobil Szauna, amely három éve létezik. A sok nyári projekt után kitaláltuk, hogy elindítunk egyet télen is. 

– Melyek a nyári projektek?

– Van egy együttműködésünk Fiatal Írók Szövetségével, idén a Duna-parton utaztunk végig Pozsonytól Visegrádig egy busszal, olyan volt, mint egy irodalmi turné. Megálltunk több helyen, voltak irodalmi előadások, felolvasóestek. Ezenkívül van még a Valyo Part, ami ugyan idén nem, de korábban már kétszer volt. Ez egy teljesen ingyenes, tíz napos programsorozat a Lánchíd pesti hídfőjénél. Általában ingyenes eseményeket szervezünk, hogy mindenkinek elérhető legyen.

– Egy évben körülbelül mennyi projektet valósítanak meg?

– Négy-öt saját projektünk van évente, de más szervezeteknek, cégeknek is dolgozunk. A Valyo Parthoz például bútorokat és eszközöket kellett készíteni, így lett egy műhelyünk, és azóta vállaljuk cégeknek, szervezeteknek is az építést. Ha olyan esemény van, akkor Valyoként jelenünk meg, mint projekt, de előfordul, hogy megjelenés nélkül, csak az építést vállaljuk.

– A Fővárosi Önkormányzat mennyiben támogatja az egyesületet vagy az egyesület céljait?

– Folyamatosan kommunikálunk a Fővárosi Önkormányzattal. Elég sokat találkozunk városi szakemberekkel, de pénzügyi támogatást nem kapunk tőlük, mert  civil szervezetként függetlenek szeretnénk maradni. Nyilván vannak pontok, ahol a terveink nem ugyanazok, de folyamatos célunk a megfelelő együttműködés és a jó kapcsolat fenntartása.

– Milyen forrásból tudják megvalósítani a projekteket?

– Többnyire pályázatok révén jutunk forráshoz, sokszor kapunk adományokat is, de a megvalósult projektekből származó bevételből is forgatunk vissza a következőkbe. Egyre inkább próbálunk önfenntartóak lenni.

– Milyen kommunikációs csatornákon keresztül érik el a fővárosiakat?

– Elsősorban a közösségi médián, a Facebookon és az Instagramon. Ezenkívül a sajtón keresztül is, célunk, hogyha van egy figyelemfelkeltő esemény, akkor az kapjon sajtónyilvánosságot. Szerencsére a bloggerek is viszonylag sokat írnak rólunk.

– Mik az egyesület rövid- és hosszú távú tervei?

– A cél, hogy összehozzuk a Duna-partot a budapestiekkel, hogy pontokat helyezzünk el az emberek mentális térképén. A középtávú terv pedig ezeknek a pontoknak a megteremtése és menedzselése. Véleményem szerint ez nemcsak a civil szférának, de az önkormányzatoknak és a gazdasági szférának is a feladata, hiszen olyan európai fővárosról van szó, amelynek kiváló természeti adottságai vannak. Ezeket pedig ki kell használni, így hosszú távon is az a célunk, hogy jöjjenek létre olyan helyek, amelyek leviszik az embereket a Duna-partra.

Kovács Réka Fruzsina