Alapvetően megváltozik a hazai befektetésösztönzés rendszere jövőre – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendezvényén.

Minél több nagy nemzetközi vállalat települ le Magyarországon, minél több nemzetközi cég bővíti magyarországi kapacitásait, annál jobb lesz a hazai kis- és közepes cégeknek, annál több hazai kis- és közepes cég tud bekapcsolódni e cégek beszállítói hálózatába – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A kis- és közepes cégeknek a kormány akkor tudja a legnagyobb segítséget nyújtani, ha megteremti annak lehetőségét, hogy ezek a kisvállalkozások be tudjanak kapcsolódni a nemzetközi nagyvállalatok beszállítói hálózatába.

Szólt arról is, hogy a bérmegállapodás és a vállalkozások csökkenő közterhei megteremtik annak a lehetőségét, hogy Magyarország versenyképessége erősödjön. A társasági adó 9 százalékra csökkentése lehetővé teszi az elmúlt másfél-két év beruházási ütemének jelentős gyorsítását, a csökkenő adóterhek elősegíthetik, hogy a növekvő fizetések időszaka kezdődjön el Magyarországon – mondta a miniszter.

A külgazdasági és külügyminiszter az idei befektetésekről elmondta: ez év október végéig 64 beruházási megállapodást kötött a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), amelyek mintegy 16 ezer munkahelyet teremtenek. Tavaly 67 megállapodást kötöttek, 13 ezer munkahelyet teremtve, ami rekord volt a HIPA történetében. A HIPÁ-n keresztül minden eddiginél több, 3,2 milliárd eurónyi beruházás érkezett október végéig, tavaly egész évben 1,4 milliárd euró – mutatott rá a miniszter. 

Jövőre átalakítja a kormány a beruházások ösztönzésének, támogatásának elemeit. A költségvetésből kapható vissza nem térítendő készpénztámogatások odaítélésénél már nem a munkahelyek számának gyarapítása, hanem a technológia fejlesztés kerül a középpontba – mondta Szijjártó Péter.

A munkahelymegtartással járó technológiai fejlesztések finanszírozását is segíti majd a kormány beruházásösztönzési költségvetési forrásból, a munkahelyek megtartása már elég lesz a költségvetési támogatás elnyeréséhez – mondta Szijjártó Péter. Az is új elem lesz, hogy kifejezetten kutatás-fejlesztés támogatását célzó programot indít a kormány, ez a támogatás Budapesten is igénybe vehető lesz – tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója szerint a “magas nyomású gazdaság” jelenthet középtávon felzárkózási lehetőséget nemcsak Magyarország, de egyben a régió államai számára is. Virág Barnabás kiemelte: a koncepció lényege, hogy a kialakult munkaerőpiaci nehézségekre a vállalatok magasabb bérekkel, valamint több, az előzőkhöz képest jelentősebb költségű informatikai fejlesztéssel válaszolnak, ami javítja a termelékenységet. Szólt arról: az MNB nem hisz a negatív kamatokban, változatlanul a mostani, 0,9 százalékos alapkamatszint tartós tartására törekszik. (MTI)