A Magyar Bankszövetség a pénzügyi szektort érintő szerda esti rendelet felülvizsgálatát kéri a kormánytól.

A szakmai szövetség hangsúlyozza: „negatívan értékelik”, hogy a 2022 közepén két évre bevezetett extraprofitadót a korábban tett vállalásokkal ellentétben a kormány jövőre nem vezeti ki, hanem változatlan szinten tartja.

A bankszövetség állást foglalt a kormány szerda este megjelent intézkedéscsomagjáról, amelynek értelmében július 1-jétől a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetniük a magánszemélyeknek kamatjövedelmük után. Kivételt képeznek az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek, valamint a magyar állampapírok, amelyek hozama után továbbra sem kell kamatadót fizetni. A rendelet a bankokat arra is kötelezi, hogy részletesen bemutassák ügyfeleiknek, mekkora hozamot érhettek volna el, ha állampapírba fektetik pénzüket.

A bankszövetség jelentős visszalépésként értékeli a megtakarítások további megadóztatását. „Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit” – jelezték. Véleményük szerint az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról, valamint korlátozza az ügyfelek jogát a szabad döntéshozatalhoz.

Az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése. Meg kell védeni a családokat, ösztönözni és segíteni kell, hogy a háztartások megtakarításai megőrizzék reálértéküket – írta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM)a Magyar Bankszövetség sajtóközleményére reagálva.

Felidézték: a GFM és a bankszövetség között 2023. május 30-án egyeztetésre került sor, ahol a minisztérium előzetesen ismertette az új kormányzati döntéseket, bemutatta azok hátterét és céljait. A tárgyalás a partnerség jegyében zajlott, amelyet a GFM a jövőben is fenn kíván tartani, hiszen a Bankszövetség fontos szereplője a hazai pénzügyi rendszernek – hangsúlyozta a minisztérium.

Kiemelték, hogy a bankszövetség közleménye szerint az extraprofit adó csökkentésért cserébe elvárt további állampapír vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni. Ezzel szemben a GFM szerint megállapítható, hogy a bankrendszer folyamatos és jelentős jövedelemre tett szert az elmúlt években, amelyben nem várható érdemi változás, így a tőkeellátottság nem fogja korlátozni a hitelezést.

A bankszövetség véleménye szerint a megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Továbbá a bankszövetség megfogalmazása szerint a lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról. Az észrevétel kapcsán a GFM fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a szabályozás nem érinti az öngondoskodás szempontjából meghatározó súlyt képviselő termékeket, amelyek között az állampapír befektetésben, az Önkéntes Nyugdíjpénztárban, nyugdíj-előtakarékossági számlán, illetve a tartós befektetési számlán kezelt vagyont említette.

A GFM kitért arra is, hogy a szabályozást felmenő rendszerben vezetik be, ami azt jelenti, hogy a meglévő megtakarításokat az intézkedés nem érinti, az kizárólag az új megtakarításokat terelheti – elsősorban – a lakossági állampapírok irányába.

A minisztérium emellett visszásnak tekinti a bankszövetség azon kijelentését is, amely szerint a kormányzati intézkedések visszalépést eredményezhetnek az öngondoskodás terén, hiszen a bankszektor eddig sem tett sokat az öngondoskodási célú, értékmegőrző megtakarításokért: a bankok által a lakossági lekötött betétekre fizetett átlagkamat 2023. március végén több mint 10 százalékponttal elmaradt a benchmarknak számító pénzpiaci kamat, a 3 havi BUBOR szintjétől. Eközben a visegrádi országokban és Romániában ez a különbség a töredéke a magyar értéknek. Ebből is az látszik, hogy a hazai megtakarítási piacon nem alakult ki kiegyensúlyozott és egészséges verseny – érvelt a GFM.

A kormány emellett megállapította, hogy a lakossági ügyfelek tájékoztatása a magasabb hozamot biztosító megtakarítási lehetőségek terén eddig sem volt megfelelő. Így történhetett meg, hogy a rendkívül magas inflációs környezet ellenére a 0-1 százalék közötti hozamot biztosító látraszóló és folyószámla betétek állománya jelentős emelkedést követően már 8 ezer milliárd forint körül alakul. A kormány háztartásokat érintő intézkedései tehát joggal az öngondoskodás megerősítését, a pénzügyi tudatosság növelését és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzését szolgálják – hangsúlyozta a GFM.

(Forrás: MTI, GFM)