Áprilisban 440 ezer 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idén először volt ismét kétszámjegyű az átlagkeresetek emelkedése. Az első negyedévben 9,4 százalékos növekedést mért a statisztika.
Az 5,1 százalékos áprilisi inflációval számolva a reálkeresetek 4,8 százalékkal voltak magasabbak a tavaly áprilisinál, éppúgy mint márciusban, amikor 3,7 százalékos volt az infláció és 8,7 százalékkal nőttek a keresetek.
A munkáltatók teljes körére vonatkozó – vagyis az ötnél kevesebb munkavállalóval működő cégeket is magába foglaló – adatok szerint 10,3 százalékkal 427 ezer 600 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A bruttó medián kereset – az az összeg, aminél ugyanannyian kerestek kevesebbet, mint ahányan többet – 347 ezer forint volt áprilisban, 9,5 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt.
A bruttó keresetek a vállalkozások körében 9,0 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően 12,7 százalékkal nőttek.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 9,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 400 ezer 100 forintra becsülhető, 9,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A feldolgozóiparban 15,5 százalékkal 469 ezer forintra emelkedtek a keresetek, az épírtőiparban 9,3 százalékkal 337 ezer forintra. A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területen 256 ezer forint volt az áprilisi bruttó átlagkereset, 9,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a kereskedelemben 6,1 százalékkal, a szállítás, raktározás területén 3,9 százalékkal 402 ezer, illetve 391 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A pénzügyi, biztosítási szektorban 2,8 százalékos növekedéssel 908 ezer forint volt a bruttó kereset, az infokommunikációban pedig 731 ezer forint, 5,1 százalékkal több a tavaly áprilisinál.
Az egészségügyben 42,4 százalékos volt a keresetek emelkedése és megközelítette az 562 ezer forintot a bruttó átlag. A szociális ellátásban 205 ezer forint volt az átlagos bruttó bér, 4,7 százalékkal több, mint egy éve, az oktatásban 12,7 százalékos emelkedéssel 391 ezer forintra nőtt.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma 220 ezerrel 7,9 százalékkal nőtt tavaly áprilishoz viszonyítva, amikor még 95 ezerrel többen voltak a júniusi mélypontnál.
Az év első négy hónapjában 9,6 százalékos volt a bruttó átlagkereset emelkedése a múlt év azonos időszakához képest és 425 ezer 400 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.
A vállalkozásoknál 8,7 százalékos növekedéssel 439 ezer 900, a költségvetésben 12,6 százalékos emelkedéssel 397 ezer 200 forintot ért el a bruttó átlagkereset.
A munkaadók továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaerő megtartása érdekében, így a járvány harmadik hulláma és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére is dinamikusan emelkednek a keresetek – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb adatokat kommentálva.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére továbbra is alig látni változást a bérek növekedési ütemében. Az erőteljes várakozások ellenére semmilyen lassulás sem látszik a béremelkedésben. A munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.
A tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idei évben kevésbé fog támaszt jelenteni, bár ennek a hatása egyelőre alig látszik a bérdinamikában. Amennyiben már jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor ezt a hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal – vélekedett a vezető elemző.
A Takarékbank 9 százalékot elérő éves béremelkedést vár az idén, és 4,5 százalékosra becsüli a reálbérnövekedés mértékét. Jövőre pedig 8,5 százalékos lehet a bérnövekedés, de ezen a minimálbér emelésének mértéke még érdemben módosíthat – közölte Horváth András.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte a bérnövekedések üteme áprilisban némileg gyorsult az előző hónaphoz képest. Gyorsabban nőtt az állami szférában dolgozók keresete, ami az egyes csoportokat – például az orvosokat – érintő béremelésekből fakadt, míg a szféra más részeiben továbbra is a bérek rendezésére van szükség – jegyzete meg.
Az egyes ágazatok közül a turizmus-vendéglátásban gyorsuló bérnövekedés azt mutatja, hogy a korlátozások lazítása után az ágazatban nehéz munkaerőt találni a korábban elbocsátottak helyére és a válság miatt csökkentett béreket elkezdik visszaépíteni.
A béremelkedés ütemében az idei évben drasztikus változásra már nem számít a Századvég szakértője, inkább csak kisebb mértékű gyorsulás várható, míg jövőre fennmaradhat vagy akár erősödhet is az eddigi dinamika. Ebben fontos szerepe lehet az állami bérrendezéseknek is, de meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke is – fűzte hozzá Regős Gábor.
(Forrás: MTI)
