Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény kedvező változásokat eredményezett a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozók számára – hívják fel a figyelmet az adóhivatal munkatársai.
2017. január 1-jétől a vállalkozói személyi jövedelemadó a vállalkozói adóalap nagyságától függetlenül egykulcsos lett, mértéke pedig a jelenlegi 10 százalékról (500 millió forint feletti adóalapnál 19 százalékról) 9 százalékra csökkent.
Ezzel párhuzamosan változott az adórendszeren belüli csekély összegű (de minimis) támogatások adóévi értékének kiszámítására vonatkozó szabály is, így a de minimis támogatások adóévi összege megegyezik az adóévben érvényesített összes kedvezmény 9 százalékával.
A vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének csökkentése kihatással van az egyéni vállalkozó által negyedévente fizetendő adóelőleg kiszámítására is, az egyéni vállalkozónak a negyedévente fizetendő személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 9 százalékában kell meghatároznia.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) is jelentős változást vezetett be 2017. január 1-jétől a kisvállalkozói kedvezmény és a kisvállalkozások adókedvezménye tekintetében.
A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó által a vállalkozói bevételből érvényesíthető kisvállalkozói kedvezmény esetében az évi 30 millió forintos felső korlát eltörlésre került. Ez pedig azt jelenti, hogy ezentúl a kisvállalkozói kedvezmény összegének meghatározása során kizárólag arra kell figyelemmel lenni, hogy az ilyen jogcímen igénybe vett kedvezmény nem lehet több, mint a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket meghaladó része.
A módosítás érintette továbbá a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől felvett hitel kamata alapján igénybe vehető kisvállalkozások adókedvezményének mértékét is. A változás eredményeként
- a 2013. december 31-ét követően, de 2017. január 1-jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka, de legfeljebb adóévenként 6 millió forint,
- a 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat teljes összege adókedvezményként vehető igénybe, tehát ezeknél a hitelszerződéseknél az adókedvezmény érvényesítése során nem kell figyelemmel lenni a 6 millió forintos felső korlátra.
Változtak az egyéni vállalkozók esetében vállalkozói bevételnek és vállalkozói költségnek minősülő tételek figyelembe vételére vonatkozó szabályok, így az egyéni vállalkozónak a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget nem kell bevételként számításba vennie, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget pedig nem számolhatja el költségként.
Az egyéni vállalkozó által a saját tulajdonú személygépkocsi hivatalos célú használata esetén elszámolható általános személygépkocsi normaköltség mértéke kilométerenként 9 forintról 15 forintra emelkedett.
A 11. számú melléklet rendelkezései alapján az egyéni vállalkozó jövedelmének megállapításakor nem vehető figyelembe költségként az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vállalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója. Ezen adófizetési kötelezettségek körét bővítette ki a Módtv., így a vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az átalányadózás szabályai szerinti adózásra történő áttérést megelőző időszakra tekintettel megfizetett egyszerűsített vállalkozói adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója és a 40 százalékos mértékű adó költségként történő elszámolására sincs lehetősége az egyéni vállalkozónak.
