Folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) vállalati konjunktúra-felmérése szerint.
A GVI 3178 vállalat megkérdezésén alapuló konjunktúravizsgálatának eredménye szerint folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt, és üzleti várakozásaik is tovább javultak. A GVI Konjunktúramutató értéke az októberi 45 pontról 2016 áprilisra 49 pontra nőtt, amely a legmagasabb érték a felvétel 1998-as kezdete óta. A Bizonytalansági Mutató értéke nem változott az előző félévhez képest, jelenleg is 47 ponton áll. Ez arra utal, hogy az előző (októberi) felvételhez képest a magyar vállalkozások körében nem változott a pozitív tendenciák megítélése.
Gazdasági környezet
A nemzetközi környezet tekintetében a német gazdaság befolyásolja leginkább a magyar üzleti klímát. Ezért, illetve az EU-n belüli szerepe miatt érdemes Németország főbb gazdasági mutatóinak alakulását figyelemmel kísérni. A GDP esetében a müncheni Ifo Intézet előrejelzései alapján 2016-ban a növekedés enyhe visszaesése várható (a tavalyi 1,7 százalékos növekedési ütemet idén 1,6 százalékos növekedés követheti, 2017-ben pedig 1,5 százalék lehet a bővülés.) Míg az idei évre hasonló tendenciát vár az Ifo az euróövezet egészét tekintve, (a tavalyi 1,6 százalék után idén várhatóan 1,4 százalék ra csökken a növekedés) addig a 2017-es évre ismét bővülést prognosztizál.
A hazai GDP adatokat tekintve megállapíthatjuk, hogy továbbra is a válságból való lassú kilábalás jellemzi a magyar gazdaságot. A német gazdaság már 2011 első negyedévében elérte a válság előtti szintet a magyar és a német gazdaság közötti olló ugyanakkor 2013 óta bezárulóban van, és 2016 első felében is e tendencia folytatódására lehet számítani, azonban erre árnyékot vet, hogy a V4-ek közül csak Szlovénia kilábalása lassabb Magyarországénál – jegyzik meg a GVI szakértői.
Üzleti helyzet és várakozások
Áprilisban a válaszadó cégek átlagos kapacitáskihasználtsága 77 százalék volt, ami 3 ponttal alacsonyabb, mint októberben. A kapacitáskihasználás aránya az iparban (82 százalék) és a kereskedelemben (76 százalék), a nagyvállalatoknál (82 százalék), a döntően külföldi tulajdonban lévő cégeknél (85 százalék) és a döntően exportáló cégeknél a legmagasabb (84 százalék). A legalacsonyabb értéket az építőiparnál (72 százalék), a mikro cégeknél (65 százalék), a kizárólag belföldre termelőknél (73 százalék) és a tisztán hazai tulajdonban lévő cégeknél (75 százalék) kaptuk. Az elmúlt hat havi értékesítés egyenlegmutatója három pontos csökkenést követően 18 pontos szinten áll.
A vállalatok jelenlegi üzleti helyzetüket 3 ponttal kedvezőbben jellemezték az őszi eredményekhez képest, az egyenlegmutató így 37 pontra emelkedett. A legkedvezőbb helyzetről az ipari cégek számoltak be (55 pont), míg a legkedvezőtlenebbről az építő- iparhoz tartozó vállalatok (11 pont). Világosan látszik a külpiacokon való jelenlét és a külföldi tőke pozitív hatása a vállalatok helyzetére: a döntően exportáló, illetve a túlnyomórészt külföldi kézben lévő cégek egyenlegmutatói rendre magasabban alakulnak, mint a kizárólag belföldre termelő, illetve belföldi illetőségű vállalatokéi (rendre 66, illetve 70 pont, valamint 18, illetve 26 pont).
Cégnagyság szerint komoly eltérések tapasztalhatóak: a legfeljebb 9 fős vállalkozások rendkívül alacsony, -2 pontos értékkel jellemezhetőek, addig a 10-49 fős vállalatok körében 24 pontot, az 50-249 fős cégeket tekintve 46 pontot, a 250 fő fölötti nagyvállalatok esetében pedig 56 pontot mutat az indikátor. Mind a jelenlegi helyzet szempontjából, mind a várakozásokat illetően jelentősen emelik a pontértéket a nagyobb létszámú, exportorientált cégek pozitívabb beszámolói.
Munkaerő-kereslet
A vállalkozások a következő fél évben is a munkaerő-kereslet növekedésére számítanak: Az egyenlegmutató 18 ponton áll, ennél magasabb értéket csupán egyszer (2015. április) mértünk az eddigi adatfelvételek során, azonban az előző félévhez képest nem változott a mutató értéke. Ezek alapján a következő hat hónapban továbbra is a munkaerő-kereslet bővülésére számíthatunk a versenyszektorban.
