Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az utalványok áfakezelését módosító irányelvét, ami jelentősen változtatja a jelenlegi – igen kedvező – rendszert. Noha az új előírásokat csak 2019-től kell majd alkalmazni, az érintett vállalkozásoknak érdemes már jó előre felkészülniük, hogy az esetleges többletfizetési kötelezettséget elkerüljék – hívja fel a figyelmet Csizmadia Heléna, a Mazars Adó- és jogi szolgáltatások üzletágának igazgatója.

Aligha képzelhető el manapság olyan vállalkozás, aki ne bocsátana ki különböző ajándékutalványokat, ajándékkártyákat, vagy ne venne részt valamilyen kuponos akcióban, ne kötne megállapodást nagy kibocsátókkal az utalványaik beváltására – kezdi friss bejegyzését Csizmadia Heléna, a Mazars Adó- és jogi szolgáltatások üzletágának igazgatója.

A jelen helyzet minden gazdálkodó számára igen egyszerű és könnyen kezelhető. A nemrégiben elfogadott módosítások ugyanakkor jelentősen megbolygatják az utalványok piacát, komoly kihívások elé állítva mind az utalványok kibocsátóit, mind pedig azok elfogadóit.

A hatályos szabályozás

Jelenleg az utalványok áfa szabályozása igen kedvező. Az utalvány ugyanis az áfatörvény értelmében pénzhelyettesítő eszköznek minősül, melynek átruházása nem tartozik az adóköteles ügyletek körébe. Az áfatörvény úgy tekint az utalványok értékesítésére, mintha pénzt cserélnénk pénzzel egyenértékű dologra. Amikor tehát bármely gazdálkodó utalványt értékesít, nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége.

Adóköteles értékesítés akkor történik, amikor a vásárló az utalványt beváltja, azaz amikor valamely termék vagy szolgáltatás ellenértékét részben vagy egészben utalvánnyal egyenlíti ki. A beváltáskor pedig a fizetendő adó alapja főszabály szerint az értékesített termék vagy szolgáltatás ellenértéke lesz, függetlenül az utalvány értékétől.

Ez egyben azt is jelenti, hogy előfordulhat olyan eset, amikor az utalványok ellenértéke egyáltalán nem, vagy csak részben lesz adóköteles. Gondoljunk csak arra, hogy a magyar általános gyakorlat szerint a gazdálkodók utalvánnyal történő fizetés esetén nem adnak vissza. Azaz abban az esetben, ha például egy 4700 forintos ruhaneműért 5000 forintos utalvánnyal fizetünk, a 300 forint tulajdonképpen a gazdálkodó nyeresége. Ráadásul ebben az esetben az adó alapja a ruhanemű adó nélkül számított ellenértéke, azaz az utalvány ellenértéke és az érte vásárolt termék vagy szolgáltatás ellenértéke közötti különbség után egyáltalán nem keletkezik adókötelezettség. Olyan esetben pedig, amikor az utalvány tulajdonosa egyáltalán nem váltja be az utalványát (lejár az érvényességi ideje), az utalvány kibocsátója tkp. adómentesen jut az utalvány kibocsátáskori ellenértékéhez.

Mi változik? – Az utalvány fogalma

Az irányelv először is az egységes uniós kezelés érdekében rögzíti az utalvány fogalmát. Az új szabályozás alapján két feltételnek szükséges megfelelni annak érdekében, hogy utalványról beszélhessünk:

  • legalább részben el kell fogadni egy termék vagy szolgáltatás ellenértékeként;
  • fel kell tüntetni az utalványon vagy a kapcsolódó dokumentációban, hogy milyen termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban használható fel, vagy kifejezetten meg kell neveznie az értékesítők vagy a szolgáltatók lehetséges körét.

Ugyanakkor az is kiderül, hogy nem volt cél az olyan eszközöket is az utalványok körébe sorolni, amelyek valamely árengedményre jogosítják a birtokosukat, de önmagukban termék vagy szolgáltatást vásárlására nem jogosítanak. Azt viszont nem írja elő a módosítás, hogy az utalványnak papíron kell megjelennie, elismeri az elektronikus utalvány létezését is.

Álljunk meg egy pillanatra a definíciónál! Ha egy kicsit mélyebben vizsgáljuk ezt a viszonylag egyszerű megfogalmazást, máris rengeteg kérdéssel találkozunk. Vajon utalványnak minősülhet-e például egy olyan pontgyűjtő kártya, amely esetében a gyűjtött pontok egy az egyben ellenértékként fogadhatók el egy termék vagy szolgáltatás vásárlásánál? A helyzetet tovább bonyolítja, ha a pontok jóváírásáért a vásárló nem fizet, hanem azok bizonyos vásárlási összeg felett automatikus gyűlnek a kártyán. Ebben az esetben vajon árengedményről vagy utalványról lesz-e szó a jövőben? Van-e különbség az ilyen konstrukció, és aközött, amikor például bizonyos számú matrica összegyűjtését és bemutatását követően egy terméket olcsóbban vásárolhatunk?

Az ehhez hasonló kérdésekre időben fel kell készülni, és a gazdálkodóknak át kell gondolniuk, milyen előnyök és hátrányok kapcsolódhatnak ahhoz, ha valamely termékeket, szolgáltatásokat utalványi formára alakítják.

Adózási pont

Az irányelv az utalvány adózását attól teszi függővé, hogy egy célú vagy többcélú utalványról beszélhetünk-e.

  • Egy célú egy utalvány, ha a kibocsátásakor egyértelműen megállapítható az utalvány tárgyát képező termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás teljesítési helye, valamint az ezek után fizetendő áfa összege.
  • Többcélú utalvány lesz minden olyan utalvány, amely nem felel meg az egy célú utalvány fogalmának.

Egy célú utalványok esetén az áfa fizetési kötelezettség főszabályként az utalvány átadásakor keletkezik (az utalvány átengedését úgy kell tekinteni, mint a tárgyát képező termékek, szolgáltatások értékesítését). Az utalvány értéke tekintendő majd az adót is tartalmazó ellenértéknek, így állapítható meg a tranzakció után fizetendő adó összege. Az utalvány beváltása ebben az esetben már nem lesz adóköteles ügylet.

Ezzel szemben a többcélú utalványok esetén az utalvány beváltásakor keletkezik adófizetési kötelezettség (vagyis a többcélú utalvány értékesítésekor nem kell általános forgalmi adót fizetni). Adóköteles ügylet ebben az esetben az utalvány beváltásakor történik majd, és ilyen esetben az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapjának megállapítása nem lesz egyszerű: az adóalap az utalványért fizetett ellenérték, valamint a cserébe értékesített termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó áfaösszeg különbözete lesz.

A két típusú utalvány elhatárolása további kérdéseket vet fel. Nyilvánvaló például, hogy ha egy kizárólag ruhaneműket forgalmazó bolt utalványt bocsát ki a saját termékeire vonatkozóan, az egy célú utalvány lesz. De ha ugyanez a ruhabolt már könyveket is árusít, többcélú utalványról beszélhetünk (a könyvek áfa kulcsa ugyanis nem egyezik meg a ruhákéval), kivéve, ha az adott utalvány kifejezetten utal arra, hogy csak ruha (vagy éppen csak könyv) vásárlásra jogosít.

Egy bevásárlóközpont például nem bocsáthat majd ki olyan utalványt, amit minden üzletében elfogadnak anélkül, hogy ne lenne tökéletesen tisztában a teljes termékpalettával, amit az üzletek felsorakoztatnak. De fontos jelentősége lesz a jövőben annak is, hogy egy üzletlánc ajándékkártyáját vajon csak a magyarországi boltjaiban, vagy külföldi üzleteiben, esetleg webshopjában is felhasználhatja-e a vásárló.

A kibocsátáson túl a beváltás is kritikus pont lehet. Az utalványok elfogadásakor ugyanis a rendszereknek vagy a kasszát kezelő alkalmazottaknak tökéletesen tisztában kell lenniük azzal, hogy egy célú vagy többcélú utalványt váltanak-e be. Előbbi esetben ugyanis nem beszélhetünk adóköteles ügyletről, így áfa tartalmú számla kiállítása nem megengedett. Az utóbbi esetben viszont adóköteles lesz az ügylet, ahol az adóalap kiszámításához szükséges az utalvány ellenértéke, és a számla vagy nyugta kiállítása csak az utalvány ellenértékének megadását követően lehetséges.

Bár az új szabályok csak a 2019. január 1-jén vagy később kibocsátott utalványok esetében alkalmazandók, mégis a fenti rövid elmélkedésből is egyértelműen kiderül, hogy a módosítás olyan sok kérdést vetett fel, amelyre a felkészülést nem lehet elég korán elkezdeni. Minden egyes gazdálkodónak javasolt áttekintenie a rendszereit, és úgy átalakítani, hogy kihasználja a változások adta lehetőségeket.

A cikk társszerzője Kardos Dóra, a Mazars Kft. adószakértője.