A cafetéria rendszer átalakítása miatt a munkáltatók jóval kevesebbet fizetnek be dolgozóik után az egészségpénztárakba, ezzel párhuzamosan azonban nő az öngondoskodás és a tagi befizetések aránya. A magyar munkavállalók 75 százaléka úgy érzi, hogy a hosszú várakozási idők miatt csak akkor tud elmenni a szükséges orvosi vizsgálatokra, ha szabadságot vesz ki.
Az elmúlt két évben jelentős fordulat állt be az egészségpénztári befizetések terén – mondta sajtótájékoztatóján Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója. A kasszához érkezett egyéni befizetések közel 50 százaléka az elmúlt négy évben realizálódott. A trendváltozást jól mutatja, hogy a tavalyi évben 25 százalékkal többet fizettek be a munkavállalók pénztárunkba, mint 2015-ben. Az idei év első négy hónapját több mint 40 százalékos emelkedéssel zárták 2016 azonos időszakához viszonyítva, így bíznak benne, hogy megdől a tavalyi 4,1 milliárd forintos rekord az egyéni hozzájárulások tekintetében.
Az OTP Egészségpénztár tagjai a tavalyi évben mintegy 2 milliárd forintot költöttek magán-egészségügyi kezelésekre, ami közel 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. Az OTP öngondoskodási indexének adatai alapján nem véletlenül járnak egyre többen magánorvoshoz: a válaszadók jelentős része, 48 százalék elégedetlen az állami egészségüggyel. Magánszolgáltatóhoz azonban csak 20 százalékuk fordult, közülük a legtöbben, 41 százalék, a hosszú várakozási idők miatt pártoltak el az állami egészségügytől.
Ezt a véleményt alátámasztják az Affidea tapasztalatai is. Leitner György az szolgáltató vezérigazgatója elmondta: az utóbbi három évben egyre több páciens fordult a magán egészségügyi szektor valamelyik szolgáltatójához. A betegek attitűdje hangsúlyos változáson ment keresztül az elmúlt időben, a magán egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyre erősebb igény már nemcsak a fővárosban, hanem országszerte is megfigyelhető. Az emberek, ha tehetik inkább a gyorsaságot, a kiszámíthatóságot, a magas színvonalat, azaz a magán egészségügyet választják.
A várakozási idő fontosságára az OTP Egészségpénztár megbízásából, az NRC által készített kutatás is felhívta a figyelmet: a kimutatásuk szerint a magyar munkavállalóknak meggyőződése, hogy a munka és az állami egészségügyi rendszer nem összeegyeztethető, a válaszadók háromnegyede új látja, hogy még egy egyszerűbb orvosi vizsgálat miatt is szabadságra kellene mennie. A kutatásból kiderült az is, hogy az anyagi szempontok és munkahelyi kötelezettségek gyakran felülírják az egészségügyi megfontolásokat; hiszen a magyar dolgozók több mint harmada (38 százalék) állítja, hogy a munkája miatt nem tud minden olyan orvosi vizsgálaton részt venni, amin szeretne.
A kutatás továbbá rámutat arra is, hogy a magyar munkavállalók évente átlagosan 1,5 napot töltenek orvosi vizsgálatokon. Ezeket a napokat a legtöbbször rendes szabadságként veszik ki, ahelyett, hogy pihenéssel töltenék. Ennek fényében meglepő, hogy az öngondoskodási index eredményei szerint továbbra is csak a lakosság 20 százaléka szeretne félre tenni azért, hogy igénybe vehessen magán-egészségügyi szolgáltatásokat, legyen szó fogorvosról vagy kórházi kivizsgálásról.
