A kormány keddi ülésén döntött arról, hogy 2017. június 30-ig kiírják a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az M1 csatornán.

A kormánynak nem az a célja, hogy a „lehető leggyorsabban vigyék el ezeket a pályázati forrásokat”, hanem hogy olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek az ország exportképességét növelik vagy új munkahelyeket teremtenek – jelentette ki Csepreghy Nándor.

Míg a 2007-2013-as fejlesztési ciklus teljes keretösszegének mindössze 16 százalékát pályázhatták meg a vállalkozások, most az ország rendelkezésére álló 12 ezer milliárd forint 60 százalékát viszik majd el vállalkozói projektek.

A maradék 40 százalékot ugyan az állam használja fel, de ez is a gazdaságfejlesztést szolgálja. Erre példaként említette, hogy az összes megyei jogú várost bekapcsolják az autópálya-hálózatba – írja az MTI.

A mostani kormányzati vállalás arról szól, hogy 2017 június végéig kiírják az összes pályázatot. Csepreghy Nándor szerint az eddigi fejlesztéspolitikai eredmények – rekord kifizetések és a vállalkozások visszajelzései – is bizonyítják, hogy az ezután következő elbírálásra is rendelkezésre áll majd a megfelelő szakmai kapacitás és humán erőforrás.

Az előző, 2007-2013-as fejlesztési ciklussal kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta: ha 2013-ban a Miniszterelnökség nem avatkozik be, akkor 600-800 milliárd forint közötti támogatási összeget veszített volna el Magyarország. Annak érdekében, hogy ez ne ismétlődjön meg, valamint reagálva a piaci kihívásokra, döntött úgy a kormány, hogy az uniós forrásokat mielőbb rendelkezésre bocsátják az új ciklusban.

Az Európai Bizottság öt magyar fejlesztési „csomagnál” függesztette fel a kifizetéseket, ebből négy gazdaságfejlesztési program, és ezek egyikénél már feloldották a korlátozást, a másik háromnál pedig várhatóan szeptemberben történik meg ez, így az ország hozzájut az eddig felfüggesztett, több mint 100 milliárd forintos nagyságrendű forráshoz.

Az ötödik az úgynevezett aszfaltkeverő ügy; itt úgy vélik, védhető a magyar kormány által képviselt jogi álláspont, és ha nem sikerül kompromisszumot kötni a bizottsággal, akkor Magyarország az Európai Bírósághoz fordul – mondta Csepreghy Nándor.