Az Európai Bizottság bemutatta a közös európai menekültügyi rendszer reformjának befejezésére irányuló javaslatait.
A bizottság javasolja egy, a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös eljárás létrehozását, a nemzetközi védelemre jogosultak védelmére és jogainak biztosítására vonatkozó egységes standardok megalkotását, és a fogadási körülmények további harmonizálását az unióban. Ezek a javaslatok összességében egyszerűsíteni fogják és lerövidítik a menekültügyi eljárást és a döntéshozatalt, eltérítik a menedékkérőket a szabálytalan továbbutazástól és javítják a nemzetközi védelemre jogosultak integrációs kilátásait.
A jogalkotási javaslatok a bizottság által a közös európai menekültügyi rendszer reformja érdekében május 4-én elfogadott első javaslatcsomagot követik. Egy olyan stabil, összehangolt és integrált európai menekültügyi rendszer létrehozására irányulnak, amely közös, harmonizált szabályokon alapul, és amely teljes mértékben összhangban van a Genfi Egyezményben és az alapvető emberi jogi eszközökben szereplő, a nemzetközi védelemre vonatkozó normákkal – olvasható a bizottság közleményében.
Méltányos és hatékony közös uniós eljárás
A bizottság javaslata értelmében a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv helyébe egy rendelet lépne, amely a tagállamok között az elismerési arány terén mutatkozó különbségek csökkentése, a szabálytalan továbbutazás visszaszorítása, valamint a menedékkérők eljárási jogaira való közös biztosítékok létrehozása érdekében teljes mértékben harmonizált uniós eljárást teremtene a nemzetközi védelem tekintetében. A javaslat:
- Egyszerűsíti, tisztázza és lerövidíti a menekültügyi eljárásokat: Az egész eljárás lerövidül és áramvonalasodik, a határozatok rendes körülmények között hat hónapon belül vagy rövidebb idő alatt megszületnek. Bizonyos esetekre – különösen akkor, ha a kérelem befogadásra alkalmatlan vagy nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy a gyorsított eljárásos ügyekben – rövidebb határidők (egy és két hónapok közöttiek) vonatkoznának. Határidő (egy hét és egy hónap között) vonatkozna a fellebbezések benyújtására, és az elsőfokú fellebbezési szakaszban a határozatok meghozatalára is (kettőtől hat hónap).
- A menedékkérők jogaira vonatkozó közös biztosítékokat hoz létre: A menedékkérőket már a közigazgatási eljárás során meg fogja illetni a személyes meghallgatáshoz, a jogi segítségnyújtáshoz és a képviselethez való jog. A speciális szükségletekkel rendelkező menedékkérők és a kísérő nélküli kiskorúak jogai megerősödnek, az utóbbiakhoz gyámot rendelnének legkésőbb a kérelem benyújtásától számított ötödik naptól;
- Szigorúbb szabályokat vezet be a visszaélések ellen: Új kötelezettség lenne a hatóságokkal való együttműködés, és ennek megszegése szigorú következményekkel járna. A jelenlegi szabad választás helyett kötelező lenne szankcionálni az eljárási szabályok megszegését, az együttműködés hiányát és a továbbutazást, ideértve azt a szankcionálási lehetőséget is, hogy az ilyen esetben hallgatólagosan visszavontnak vagy nyilvánvalóan megalapozatlannak minősített kérelmet elutasítják, illetve gyorsított eljárást alkalmaznak;
- Harmonizálja a biztonságos országokra vonatkozó szabályokat: A Bizottság tisztázza és kötelezővé teszi a biztonságos ország elvének alkalmazását. A Bizottság javasolja a biztonságos származási országok és biztonságos harmadik országok európai listáinak meghatározását vagy azok európai szinten történő kijelölését a rendelet hatályba lépésétől számított öt éven belül nemzeti szinten történő kijelölése helyett.
A védelemre vonatkozó normák és jogok összehangolása
A menedékkérők ugyanolyan védelmet kell, hogy kapjanak a szükséges időre, függetlenül attól, hogy melyik országban nyújtották be a kérelmüket. A bizottság javaslata értelmében a kvalifikációs irányelv helyébe egy rendelet lépne a védelemre vonatkozó normák uniós szintű összehangolása, továbbá a továbbutazások és a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtásának megelőzése („asylum shopping”) érdekében. A javaslat biztosítani fogja:
- A nagyobb összhangot az elismerési arányok és a védelem formái között: Össze lesz hangolva a védelem formája és a nemzetközi védelemre jogosultak számára biztosított tartózkodási engedélyek időtartama. A tagállamok kötelesek lesznek figyelembe venni a menedékkérő származási országában tapasztalható helyzetre vonatkozóan az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által nyújtott iránymutatást, valamint elemezniük kell majd a nemzetközi védelem lehetséges alternatíváit a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartása mellett.
- A továbbutazás szankcionálására vonatkozó szabályok szigorítását: A nemzetközi védelemre jogosultak hosszú távú tartózkodásra való jogosulttá válásához szükséges 5 éves várakozási időszak minden egyes alkalommal újra fog kezdődni, amikor az érintett személyt olyan tagállamban találják, ahol nincs joga tartózkodni vagy élni;
- Azt, hogy csak a szükséges időre járjon védelem: Kötelezővé válna az érintett helyzetének felülvizsgálta annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni például a származási országban bekövetkező változásokat, amelyek hatással lehetnek a védelemre való rászorultságra;
- Erősebb integrációs ösztönzőket: Egyértelművé válnak a nemzetközi védelemben részesülő személyek szociális biztonsággal és szociális ellátással kapcsolatos jogai és kötelezettségei, továbbá a szociális ellátás egyes fajtáira való jogosultság az integrációs intézkedésekben való részvétel feltételéhez lesz köthető.
Méltó és összehangolt befogadási körülmények
A bizottság javasolja a befogadási feltételekről szóló irányelv reformját annak érdekében, hogy a menedékkérőket az egész EU-ban harmonizált és méltó befogadási körülmények várják, ezáltal is segítve a továbbutazások megelőzését. A reform elemei:
- Annak biztosítása, hogy a tagállamok alkalmazzák a befogadási feltételekre vonatkozóan az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által kialakított normákat és mutatókat, valamint hogy a kellő mennyiségű és megfelelő minőségű befogadási kapacitás biztosítása érdekében vészhelyzeti terveket készítsenek, és ezeket naprakészen tartsák, aránytalan nyomással járó helyzetekre is kiterjedően;
- A menedékkérők elérhetőségének biztosítása és szökés kockázatának csökkentése azáltal, hogy a tagállamok kijelölhetnék tartózkodási helyüket, illetve bejelentkezésre kötelezhetnék őket. Azokban az esetekben, ha a menedékkérő nem tesz eleget a kijelölt helyen való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségének, és fennáll a szökés veszélye, a tagállamok őrizetet alkalmazhatnának;
- Annak egyértelműsítése, hogy a befogadási feltételeket csak a felelős tagállam biztosítja és világosabb szabályok azzal kapcsolatban, hogy az anyagi befogadási feltételek mikor csökkenthetőek, és a pénzbeli ellátások milyen esetekben válthatóak ki természetbeni ellátással;
- Korábbi hozzáférés biztosítása a munkaerőpiachoz, legkésőbb a menedékjog iránti kérelem benyújtását követő hat hónap elteltével, ezáltal csökkentve a függőséget, miközben biztosítani kell, hogy a hozzáférés a munkaerő-piaci normák teljesülésének biztosítása mellett történjen.
- Közös megerősített biztosítékok a speciális szükségletekkel rendelkező menedékkérők és a kísérő nélküli kiskorúak számára; az utóbbiakhoz gyámot rendelnének legkésőbb a kérelem benyújtásától számított ötödik naptól.
